Továbbra is levegőben lóg a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény alkotmányossága

A halasztásról szóló döntést az értesülések szerint azzal indokolták, hogy az ügyben eljáró bíró, Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke még nem nyújtotta be következtetéseit, márpedig a benyújtási határidő hétfőn lejárt.

Mint arról beszámoltunk, előző, szeptember 24-i ülésén egyszer már elhalasztották két héttel a döntést a kényes témában.

A jogszabály ellen, amely az illetmény 70 százalékában maximalizálná a nyugdíjakat, és fokozatosan 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, a legfelsőbb bíróság nyújtott be panaszt.

Az intézmény akkori közleménye szerint a bírák ezzel a döntéssel is értésre adták, hogy határozottan ellenzik az igazságszolgáltatás függetlenségének és alkotmányos szerepének gyengítésére irányuló kísérleteket.

ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.

A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy

A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri.

A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is jelentős összegű lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.

A jogszabályjavaslatot a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) támadta meg az alkotmánybíróságon.

A tervezetért szeptember elsején vállalt felelősséget a kormány a parlamentben.

Akkori beszédében Ilie Bolojan miniszterelnök kifejtette:

Ezért a minisztériumoknak a következő időszakban közzé kell tenniük az alárendeltségükben működő vállalatok irányításával kapcsolatos összes olyan adatot, amelyekből kiderül, hogy kik és hogyan vezetik ezeket a vállalatokat, illetve mennyit keresnek.

„Nem gondolom, hogy megszégyenítő lenne a vállalatvezetők számára ezeknek az adatoknak a közzétele, sem a bevételek, sem a teljesítmény tekintetében” – fogalmazott Bolojan.

Az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványukban az ellenzéki pártok azt kifogásolták, hogy a tervezetet „parlamenti vita, a romániai polgárok megkérdezése és demokratikus szavazás nélkül' fogadtatta el a kormány, amely így átvette a parlament szerepét, és „lábbal tiporta a jogállamiság alapvető elveit”.

A tervezetért szeptember elsején vállalt felelősséget a kormány a parlamentben. Akkori beszédében Ilie Bolojan miniszterelnök kifejtette, hogy a jogszabályjavaslat rendet teremt az egészségügyben és költséghatékonyabbá teszi a finanszírozását. Megjegyezte: annak ellenére, hogy az egészségügy költségvetése évről évre nőtt és számos beruházás történt, ez nem tükröződött eléggé az egészségügyi szolgáltatások javulásában.

Az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványukban az ellenzéki pártok azt kifogásolták, hogy a tervezetet „parlamenti vita, a romániai polgárok megkérdezése és demokratikus szavazás nélkül” fogadtatta el a kormány, amely így átvette a parlament szerepét, és „lábbal tiporta a jogállamiság alapvető elveit”.

Az egyes állami hatóságok – mint az Országos Távközlési Szabályozó Hatóság (ANCOM), az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANREI és a Pénzügyi Felügyelet (ASF) – hatékonyabbá tételét célzó törvény elleni alkotmányossági kifogásokat az alkotmánybíróság még szeptember 24-én elutasította.

Mint ismeretes, a parlamenti felelősségvállalással alfogadtatott jogszabályok célja a tavalyi, 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragása és az ország hitelképességének megőrzése.