Anyaországi diákok a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál. A felkeresett úti célok között első helyen a legnagyobb régióként Erdély szerepel
Fotó: Pethő Melánia
Eddig mintegy 535 ezer diák vett részt a Határtalanul programban, amelybe kilencszáznál is több település kapcsolódott be – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
2024. április 16., 16:152024. április 16., 16:15
2024. április 16., 16:472024. április 16., 16:47
Az államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága és kulturális bizottsága együttes ülésén kiemelte: a program elsődleges célja, hogy az anyaországi és külhoni magyar gyermekek közötti kapcsolatok kialakítását elősegítse és megerősítse. A külhoni magyar területekre szervezett kirándulások emellett hozzájárulnak a lokálpatriotizmus megerősítéséhez, elősegítik a külhoni magyarság megismerését, a földrajzi, geológiai, néprajzi ismeretek bővítését.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a mostani tanévben közel kétezer pályázat érkezett, és azért, hogy minden diákcsoport el tudjon jutni kirándulásra, a rendelkezésre álló keretet 1,8 milliárd forintra egészítették ki. Az idei tanévben a csoportok 1500 kirándulás során 2,3 millió kilométert tesznek meg.
Potápi Árpád János a program eredményeit részletezve egy kutatást idézett, eszerint a magyarországi egyetemisták 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy járt már külhoni, magyarlakta területen. Ez jórészt ennek a programnak köszönhető – hangsúlyozta. A diákok 62 százaléka számolt be határon túli magyar barátokról, akikkel napi kapcsolatban vannak, és 65 százalékuk nevezte a kirándulást egy életre szóló élménynek.
Potápi Árpád János: ha a fiatalok közötti kapcsolatot erősíteni lehet, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudjuk erősíteni
Fotó: Soós Lajos/MTI
Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a nemzet jövője a fiatalok kezében van, ha a közöttük fennálló kapcsolatot erősíteni tudják, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudják erősíteni. Az államtitkár megköszönte a támogató hozzászólásokat és kiemelte: konszenzusra törekednek, aki a nemzeti összetartozásban részt kíván venni, részese lehet annak.
„Mi, magyarok összetartozunk, a határok megléte ellenére, mert az országnak vannak határai, de a nemzetnek nincsenek” – idézte az MTI a politikust. Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti összetartozás érzése ne csak egy szlogen legyen, hanem egy valóban átélt élmény. A felvetésekre reagálva megfontolandónak nevezte, hogy a programot kiterjesszék akár középiskolai osztályokra is, amennyiben az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak.
Csite András, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója kiemelte: a program alapvetően köznevelési célja, hogy a gyermekek tudásszintjét növelje, de vannak gazdasági hatásai is, amelyek elsősorban külhonban jelennek meg.
Ez azt is jelenti, hogy ezek azok a települések, ahol gazdasági hatások is elsődlegesen megjelennek – közölte, hozzátéve: az odalátogatók egyúttal turisták is. 12 milliárd forintnyi turisztikai kiadást azonosítottak, amit a külhoni kiránduláson résztvevők költöttek el.
Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő arról beszélt, hogy a program a Kárpát-medencei idegenforgalom motorja. A kulturális élmény mellett egyfajta reklám és marketing is egyben, később a gyerekek családi úticélnak javasolják ezeket a helyszíneket. Az utazók 20 százaléka újra érdeklődik hasonló úticélok iránt – közölte.
A bizottság előtt Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója kiemelte: azon dolgoznak, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő, alkotó művészeknek teret és bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak. Rendezvényeik a nemzeti identitás erősítését szolgálják, igyekeznek bemutatni a világ magyarságára jellemző értékeket, és szeretnék megismertetni a határon túli magyarsággal a hungarikumokat, a magyar kultúra és tudományos élet kincseit, tudományos, szellemi teljesítményeit.
A kezdeti gyermekbetegségek után – amikor csak utazást, szállást lehetett finanszírozni – mostanra már bekerült az étkezés támogatása és biztosítják a különböző programok költségeit is. Pósán László (Fidesz) a kulturális bizottság elnöke azt mondta: ez egy jó program, amelyet érdemes folytatni és érdemes a további fejlesztéseken gondolkodni. Az ilyen típusú élmények, amelyeket helyben lehet megtapasztalni, életre szólóan megmaradnak – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!