Potápi Árpád János államtitkár a Határtalanul programról tartott sajtótájékoztatóján Budapesten
Fotó: MTI/Soós Lajos
A gyerekekben erősíteni kell a magyarságtudatot, a hazaszeretetet és azt, hogy a magyar nemzet egységes határon belül és kívül is. Erre kiváló lehetőség a Határtalanul program – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
2023. szeptember 11., 15:092023. szeptember 11., 15:09
Potápi Árpád János beszámolt arról, hogy a programra 1510 érvényes pályázat érkezett, ebből 997-et támogattak.
A program célja, hogy a magyar közoktatásban tanuló minden diák tanulmányai során legalább egyszer eljusson egy-egy határon túli területre és megtapasztalja, Magyarországon kívül is élnek magyarok – emelte ki az államtitkár. Kitért arra, hogy a 2011-ben indult, a kormány által teljes egészében támogatott program nem csak egy kirándulást jelent, hiszen az indulás előtti hetekben az adott úti célból, régióból alaposan felkészülnek a gyerekek.
– ismertette az államtitkár. Potápi Árpád János elmondta: a program keretösszege négymilliárd forint, az utazásra elnyerhető támogatás mértéke csoportonként félmillió forinttól ötmillió forintig terjedhet. Jelezte, szeretnék elérni a keretösszeg emelését, hogy a most „várólistás” csoportok is bekerülhessenek a programba.
A választható programelemek közé bekerült a helyi termelők és termelői üzemek felkeresése, és a pályázatnál pluszpontot jelentett, ha egy helyi ismert személyt is meglátogatnak a diákok. Ezenkívül jobban behatárolták a magyarok által lakott területeket, és engedélyezték a székelyföldi megyékben a síelés megszervezését is – mondta.
Potápi Árpád János a program legfontosabb céljának azt nevezte, hogy erősítsék a gyerekekben a magyarságtudatot, a hazaszeretetet. Továbbá annak tudatát, hogy a magyar nemzet egységes, függetlenül attól, hogy országhatáron belül vagy kívül élünk – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!