
Vigyázó szemek. Szakértők szerint előnnyel és hátránnyal is jár az új rendelet
Fotó: Pixabay.com
Péntektől jelentősen megszigorították az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat az Európai Unióban, a jogsértést elkövető vállalatokat tetemes bírságokkal sújthatják.
Drasztikusan megszigorította az európai uniós állampolgárok személyes adatainak kezelésére vonatkozó jogszabályokat a pénteken hatályba lépett európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR). Az előírás részletesen szabályozza, hogy a cégeknek hogyan kell kezelniük az ügyfelek, a potenciális ügyfelek és az alkalmazottak személyes adatait, és tetemes bírságokat is előír.
A rendelet célja, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítson mind az adatot gyűjtő és ellenőrző (adatkezelő), mind pedig a magánszemélyek számára, akikről az adatokat gyűjtik. Ez azt jelenti gyakorlatban, hogy
Az Európai Unió összes tagállamára érvényes jogszabály szerint személyes adatként kezelendő a név, a lakcím, az e-mail-cím, a telefonszám, az egyedi hálózati azonosító (IP-cím), személyi szám, igazolványszám, fénykép, életkor, nemi identitás, vallás, szexuális beállítottság, iskolai végzettség vagy munkahelyi pozíció, közösségi oldalakon tett bejegyzések, orvosi információk stb.
A GDPR értelmében a vállalkozások kizárólag az általuk gyűjtött és tárolt adatokat használhatják előre meghatározott, egyértelmű és törvénybe nem ütköző célokra. Tiltott az olyan felhasználás, amelyik nem volt előre jelezve a felhasználók számára. Amennyiben az adatokat tovább kívánják adni egy másik vállalkozás részére – vagy meg szeretnénk azt osztani velük –, akkor először kérni kell a felhasználók hozzájárulását.
Minden adatkezelő csak addig rendelkezhet a begyűjtött személyes adatokkal, amíg azok felhasználása az adatgyűjtés célját elérik. Amennyiben például egy cég azért gyűjti be a felhasználók adatait, hogy a következő egy hónapban személyre szabott ajánlatokat nyújthasson részükre, a hónap letelte után meg kell semmisítenie a begyűjtött információkat. Az európai általános adatvédelmi rendelet azt is előírja, hogy minden cégnél ki kell nevezni egy adatvédelmi felelőst, ugyanakkor nem lehet személyes adatokat tárolni olyan számítógépen, amelyhez bárki hozzáférhet, illetve a munkaszerződéseket, sőt az alkalmazottak betegszabadságos papírjait is zár alatt kell majd tartani. A GDPR rendkívül szigorú bírságokat ír elő:
Tapasztalatok szerint sok cég és intézmény még nem dolgozta ki az adatkezelési, adatbiztonsági gyakorlatát, holott sürgősen foglalkozniuk kell ezzel, hiszen a Facebook adatkezelési visszaélései is ráirányították az emberek figyelmét a személyes adataik védelmére – hívta fel a figyelmet Takács Kató Kata, a Jogaink Egyesület alelnöke a sepsiszentgyörgyi Junior Business Club által korábban szervezett rendezvényen. Kifejtette, az adatvédelmi jogsértés miatt az érintettek panaszt tehetnek, a bírságok pedig drasztikusak.
– jegyezte meg Takács Kató Kata. Kifejtette, fontos az adattakarékosság elve, vagyis csak azokat az adatokat lehet elkérni, amikre feltétlenül szükség van. A vállalkozásoknak minden adatgyűjtés esetén igényelniük kell az egyértelmű és bizonyítható beleegyezést az adatok feldolgozásához. Kötelező ezeket az adatokat kitörölni, amikor az adott cél megvalósult, például ha valaki online rendel terméket, annak kézbesítését követően adatait törölni kell. Kivételt képeznek a könyvelésben szereplő adatok, amelyeket archiválni kell.
A Jogaink Egyesület alelnöke azt tanácsolja a cégeknek, térképezzék fel, milyen adatokat tárolnak és dolgoznak fel, mi az adatkezelés célja és jogalapja. Be kell azonosítani, hogy hol és mennyi ideig tárolják az adatokat, például papíron, számítógépen, felhőben, és ki férhet hozzá ezekhez. Minden irodában kell lennie iratmegsemmisítő gépnek, mert személyes adatokat tartalmazó dokumentumok nem kerülhetnek szemeteskukába.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
szóljon hozzá!