Fotó: Haáz Vince
Nem szabad lebecsülni a kultúra jelentőségét, még akkor is, ha hajlamosak vagyunk erre; ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a kulturális örökség védelme, használata és megismerése az oktatási anyag részévé váljon – jelentette ki Navracsics Tibor, az Európai Bizottság biztosa, aki többnapos látogatást tett Romániában.
2018. június 09., 14:192018. június 09., 14:19
2018. június 09., 14:252018. június 09., 14:25
Navracsics Tibor sportért, ifjúságért, oktatásért és kultúráért felelős EB-biztos szerint Európa Ázsiától való különállása nem feltétlenül földrajzi, hanem kulturális kérdés. „Ami minket megkülönböztet Ázsiától, az az európai kultúra” – szögezte le. Meglátásában, ahogyan bővült az Európai Unió, ahogyan egyre sokszínűbbé vált, ahogyan szembesültünk a problémákkal, kicsit mintha kezdenénk elfeledkezni arról, hogy mit is jelent az európai közösség, mi az, ami összeköt bennünket.
„A turizmus itt többször is szóba került, mint természetes szövetségese a kulturális örökségnek. Van összefüggés: a turizmus nem ér semmit a kulturális örökség helyszínei nélkül, de az örökség is szegényebb marad, ha nem látják. Hajlamosak vagyunk lebecsülni a kultúra jelentőségét, pedig Európában a két legnépszerűbb turisztikai látványosság a párizsi Notre Dame székesegyház és a Sacre Coeur bazilika. Nem feltétlenül az építészeti egyediség, ami látványossággá teszi a két épületet, többre van szükség: azon túl, hogy Párizsban vannak, szépirodalomtól a kereszténységig sok minden hozzájárul ahhoz, hogy ezek a kulturális örökségek ennyire értékesek a turisták számára” – hangsúlyozta többnapos romániai látogatása során a magyarországi politikus.
A biztos szerint ugyanakkor arra is oda kell figyelni, hogy a kulturális örökség védelme, használata, megismerése az oktatási anyag részévé váljon. Navracsics úgy véli, ennek kell lennie az állampolgársági képzés egyik legfontosabb elemének, hiszen ez hozzájárul az egymás iránti tisztelet kialakításához, a sokszínűség megismeréséhez. Ami a harmadik dimenziót, a kreativitást illeti, az egykori külügyminiszter elmondta, a 2018-as Európai Kulturális Örökség Évének jelszava: amikor a múlt találkozik a jövővel, vagyis meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a kulturális örökség egyfajta erőforrásává váljon a kortárs művészetnek.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Irina Cios, a Román Kulturális Alap igazgatója is, amikor arról beszélt, hogy Romániában szinte ismeretlen fogalom a kulturális menedzsment, mint ahogy rendkívül hiányos a nagyközönség az értékek megbecsülésére való nevelése is.
Műemlékvédelem és -hasznosítás terén Romániának bőven akadna tanulnivalója nyugati szomszédjától. Soós Zoltán marosvásárhelyi muzeológus szerint a felújított épületeket kár lenne nem bevonni a turisztikai körforgalomba és nem megmutatni kívül-belülről a nagyközönségnek.
Nem csak vidéki kastélyokról van szó, marosvásárhelyi épületekről is, melyeket a jelenlegi városvezetés pusztulásra ítélt.
Furu Árpád egy pozitív, Európa-szerte elismert példát mutatott. A Torockó értékvédő program igazgatója azt mutatta be, hogyan járult hozzá egy támogatási rendszer ahhoz, hogy a Fehér megyei település turizmusa és gazdasági tevékenysége is fellendüljön.
Fotó: Bíró István
„Felajánlottuk a torockói háztulajdonosoknak, hogy támogatást biztosítunk, amennyiben megtartják az épületek eredeti formáját, és ha az előírásoknak megfelelően újítják fel azokat. Ma a háromszáz házból hatvannyolcban panzió működik, ez pedig munkahelyeket jelent nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a környéken élő embereknek egyaránt” – magyarázta. A munkahelyek teremtése mellett a Székelykő lábánál fekvő falu másik nagy nyeresége a közösségi kohézió, melynek kialakulásához az értékvédő program elengedhetetlennek bizonyult.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke is, aki arról beszélt, hogy a kulturális örökség a magyarság nemzeti identitásának alapja, de ugyanakkor összeköt bennünket, európaiakat is. „Ha megengedjük a fiatal generációnak, hogy saját képére formálja azt, akkor nyert ügyünk van, hiszen így biztosítjuk a továbbélését is” – mondta.
„Érthetetlen miért van így, még abban az esetben is, ha a tulajdonos megnyitja kastélyát a nagyközönség előtt, vagy akár szociális és kulturális tevékenységek folytatására rendezi be” – sérelmezte a háromszéki gróf.
Hegedűs Csilla volt kultuszminiszter szerint ez már csak azért is igazságtalan, mert az állam hatvan éven keresztül bitorolta, lelakta, tönkretette ezeket az ingatlanokat. A hatóságok pofátlansága számos esetben ezen a határon is túllép: állagmegőrzési munkálatok elvégzése címén nem egy esetben kártérítést próbáltak kierőszakolni a visszaadott kastélyok tulajdonosaitól.
A szakmai tanácskozás házigazdája, Sógor Csaba EP-képviselő szerint a visszaszolgáltatás már csak azért is fontos, mert az eredeti tulajdonosok képesek leginkább megbecsülni és a közösség javára fordítani épített, írott, tárgyi és egyéb kulturális örökségünket.
Fotó: Haáz Vince
A statisztikák szerint az elmúlt években mindössze Erdélyben mintegy négyszáz kastély, udvarház már műemlék jellegű épület került vissza magánkézbe. A román hatóságok képviselői is belátják, hogy ez nem helyes megoldás. „Egyetlen hazai politikus sem ellenzi az épített örökség fokozott védelmét, viszont egyik sem igyekszik megváltoztatni a jelenlegi törvényeket” – szólt a politikai akarat hiányáról Ştefan Bâlici, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal menedzsere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!