Fotó: Haáz Vince
Nem szabad lebecsülni a kultúra jelentőségét, még akkor is, ha hajlamosak vagyunk erre; ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a kulturális örökség védelme, használata és megismerése az oktatási anyag részévé váljon – jelentette ki Navracsics Tibor, az Európai Bizottság biztosa, aki többnapos látogatást tett Romániában.
2018. június 09., 14:192018. június 09., 14:19
2018. június 09., 14:252018. június 09., 14:25
Navracsics Tibor sportért, ifjúságért, oktatásért és kultúráért felelős EB-biztos szerint Európa Ázsiától való különállása nem feltétlenül földrajzi, hanem kulturális kérdés. „Ami minket megkülönböztet Ázsiától, az az európai kultúra” – szögezte le. Meglátásában, ahogyan bővült az Európai Unió, ahogyan egyre sokszínűbbé vált, ahogyan szembesültünk a problémákkal, kicsit mintha kezdenénk elfeledkezni arról, hogy mit is jelent az európai közösség, mi az, ami összeköt bennünket.
„A turizmus itt többször is szóba került, mint természetes szövetségese a kulturális örökségnek. Van összefüggés: a turizmus nem ér semmit a kulturális örökség helyszínei nélkül, de az örökség is szegényebb marad, ha nem látják. Hajlamosak vagyunk lebecsülni a kultúra jelentőségét, pedig Európában a két legnépszerűbb turisztikai látványosság a párizsi Notre Dame székesegyház és a Sacre Coeur bazilika. Nem feltétlenül az építészeti egyediség, ami látványossággá teszi a két épületet, többre van szükség: azon túl, hogy Párizsban vannak, szépirodalomtól a kereszténységig sok minden hozzájárul ahhoz, hogy ezek a kulturális örökségek ennyire értékesek a turisták számára” – hangsúlyozta többnapos romániai látogatása során a magyarországi politikus.
A biztos szerint ugyanakkor arra is oda kell figyelni, hogy a kulturális örökség védelme, használata, megismerése az oktatási anyag részévé váljon. Navracsics úgy véli, ennek kell lennie az állampolgársági képzés egyik legfontosabb elemének, hiszen ez hozzájárul az egymás iránti tisztelet kialakításához, a sokszínűség megismeréséhez. Ami a harmadik dimenziót, a kreativitást illeti, az egykori külügyminiszter elmondta, a 2018-as Európai Kulturális Örökség Évének jelszava: amikor a múlt találkozik a jövővel, vagyis meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a kulturális örökség egyfajta erőforrásává váljon a kortárs művészetnek.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Irina Cios, a Román Kulturális Alap igazgatója is, amikor arról beszélt, hogy Romániában szinte ismeretlen fogalom a kulturális menedzsment, mint ahogy rendkívül hiányos a nagyközönség az értékek megbecsülésére való nevelése is.
Műemlékvédelem és -hasznosítás terén Romániának bőven akadna tanulnivalója nyugati szomszédjától. Soós Zoltán marosvásárhelyi muzeológus szerint a felújított épületeket kár lenne nem bevonni a turisztikai körforgalomba és nem megmutatni kívül-belülről a nagyközönségnek.
Nem csak vidéki kastélyokról van szó, marosvásárhelyi épületekről is, melyeket a jelenlegi városvezetés pusztulásra ítélt.
Furu Árpád egy pozitív, Európa-szerte elismert példát mutatott. A Torockó értékvédő program igazgatója azt mutatta be, hogyan járult hozzá egy támogatási rendszer ahhoz, hogy a Fehér megyei település turizmusa és gazdasági tevékenysége is fellendüljön.
Fotó: Bíró István
„Felajánlottuk a torockói háztulajdonosoknak, hogy támogatást biztosítunk, amennyiben megtartják az épületek eredeti formáját, és ha az előírásoknak megfelelően újítják fel azokat. Ma a háromszáz házból hatvannyolcban panzió működik, ez pedig munkahelyeket jelent nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a környéken élő embereknek egyaránt” – magyarázta. A munkahelyek teremtése mellett a Székelykő lábánál fekvő falu másik nagy nyeresége a közösségi kohézió, melynek kialakulásához az értékvédő program elengedhetetlennek bizonyult.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke is, aki arról beszélt, hogy a kulturális örökség a magyarság nemzeti identitásának alapja, de ugyanakkor összeköt bennünket, európaiakat is. „Ha megengedjük a fiatal generációnak, hogy saját képére formálja azt, akkor nyert ügyünk van, hiszen így biztosítjuk a továbbélését is” – mondta.
„Érthetetlen miért van így, még abban az esetben is, ha a tulajdonos megnyitja kastélyát a nagyközönség előtt, vagy akár szociális és kulturális tevékenységek folytatására rendezi be” – sérelmezte a háromszéki gróf.
Hegedűs Csilla volt kultuszminiszter szerint ez már csak azért is igazságtalan, mert az állam hatvan éven keresztül bitorolta, lelakta, tönkretette ezeket az ingatlanokat. A hatóságok pofátlansága számos esetben ezen a határon is túllép: állagmegőrzési munkálatok elvégzése címén nem egy esetben kártérítést próbáltak kierőszakolni a visszaadott kastélyok tulajdonosaitól.
A szakmai tanácskozás házigazdája, Sógor Csaba EP-képviselő szerint a visszaszolgáltatás már csak azért is fontos, mert az eredeti tulajdonosok képesek leginkább megbecsülni és a közösség javára fordítani épített, írott, tárgyi és egyéb kulturális örökségünket.
Fotó: Haáz Vince
A statisztikák szerint az elmúlt években mindössze Erdélyben mintegy négyszáz kastély, udvarház már műemlék jellegű épület került vissza magánkézbe. A román hatóságok képviselői is belátják, hogy ez nem helyes megoldás. „Egyetlen hazai politikus sem ellenzi az épített örökség fokozott védelmét, viszont egyik sem igyekszik megváltoztatni a jelenlegi törvényeket” – szólt a politikai akarat hiányáról Ştefan Bâlici, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal menedzsere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!