
Használhatatlan az Arad megyei Kürtösön még 2015 őszén megépített vasúti felüljáró: a tulajdonos Román Vasúttársaság (CFR) kedden tesztelte a hidat, amelyet a személyautók ugyan gond nélkül tudtak használni, a teherautók és mezőgazdasági járművek azonban elakadtak, és komoly dugót okoztak.
2016. július 14., 12:162016. július 14., 12:16
A felüljárót a Magyarország irányába tartó sínek fölött építették meg nagyrészt európai uniós finanszírozásból a Kürtös–Arad–Piski-vasútvonal korszerűsítési munkálatai keretében, a beruházás összértéke 280 millió euró. A hidat viszont azóta sem nyitották meg a forgalom előtt, mivel a helyi önkormányzat használhatatlannak ítélte.
Mint rámutattak: egyszerűen nincs elég hely ahhoz, hogy a teherautók és a nagy mezőgazdasági gépek rákanyarodhassanak a felüljáróra merőleges megyei útra. Bogdan Ban, Kürtös polgármestere nemrég felszólította a CFR-t: helyszíni teszteléssel bizonyítsa be, hogy az átjáró biztonságos. Az elmúlt hónapokban ugyan kismértékben kiszélesítették az utat, azonban ez sem bizonyult elégségesnek, a vasúttársaság keddi próbáján ugyanis a nagy járművek nehezen tudták használni a felüljárót. Ez azért is okoz komoly fejtörést, mert a városban sok gyár működik, köztük az ország nyugati felének legnagyobb agráripari üzeme, így a teherforgalom elkerülhetetlen.
Bogdan Ban a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a felüljáró elkészülte után a CFR szólította fel a helyi önkormányzatot arra, hogy végezzen forgalmi próbát a helyszínen. Az elöljáró viszont két hónappal ezelőtt – megbízott polgármesterként – azt kérte, hogy előbb a vasúttársaság tesztelje a hidat. „Nem tudunk átvenni egy szakaszt úgy, hogy nem bizonyosodtunk meg előbb a biztonságról. Nem vállaljuk az esetleges balesetek, emberáldozatok felelősségét. Most mindenki láthatta, hogy amikor egy teherautó a megyei útra akar rátérni, egy másik pedig a híd fele fordulna, akkor nem férnek el egymás mellett” – magyarázta Ban.
Eusebiu Pistru nemzeti liberális (PNL) képviselő – aki a közlekedésügyi minisztérium államtitkára volt, amikor hozzáláttak a vasútvonal korszerűsítéséhez, valamint a felüljáró építéséhez – rámutatott: a problémát minden bizonnyal új sávok kialakításával lehet megoldani. Kifejtette: tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzet mindenki számára bosszantó, és mindenképpen megoldást kell találni, mert ettől függ a teljes, 280 millió eurós projekt befejezése.
„Mindent meg kell tennünk a forgalom gördülékennyé tétele érdekében, különben fennáll a veszély, hogy elveszítjük a IV-es páneurópai folyosóhoz tartozó vasútvonal felújítására adott támogatást” – hívta fel a figyelmet Pistru. A helyi mezőgazdászok és agráripari üzemek pedig azért elégedetlenek, mivel a híd miatt felszámolták a vasúti átkelőt, és a felüljárót sem tudják használni, ezért mintegy 20 kilométeres kitérőt kell tenniük gépeikkel, hogy a város másik felében található földterületeiket megmunkálhassák .
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!