2012. november 13., 08:592012. november 13., 08:59
Nits János szerint ugyanis az értékes épületeket, városrészeket veszélyeztető beruházókkal folytatott viták során igen fontos lehet, hogy ne csak annyit hozhassanak fel érvként, hogy a szóban forgó ingatlan régi, de hiteles adatokkal tudják alátámasztani megóvásának fontosságát.
Amint Szőcs Péter, a múzeum igazgatóhelyettese, a tárlat egyik összeállítója kifejtette, az összegyűjtött dokumentumok bemutatásának időpontjául egy, a város életében igen jelentős esemény 300. évfordulóját választották. A török időkben, majd a Rákóczi-féle szabadságharc alatt feldúlt és leégett Szatmárnémeti lényegében 1712-ben született, ekkor egyesítették a két szomszédos várost, Szatmárt és Németit. Jelentős eseménynek számított ezt követően a település 1714-ben történt szabad királyi várossá való előléptetése, valamint az, hogy jelentős só- és gabonakereskedelmi csomópontként, illetve királyi lerakatként működött. Mint elhangzott, valóban régi épületei ma nincsenek Szatmárnémetinek, többek között azért, mert az időtálló kő ritkaságszámba ment a környéken, így főleg vályogból és fából építkeztek.
A mai város arculatát a 19. század elején és közepén a Hám János püspök által irányított építkezések határozták meg, míg a történelmi városrész ingatlanjainak körülbelül háromnegyede az 1870–1910-es időszakban épült. A település mai képének kialakításához a kommunista hatalom is hozzájárult, ők bontatták le például a főtéren álló impozáns, szabad királyi városhoz méltó egykori városházát, és olyan ingatlanokat húztak fel a régi központban, mint a divatház vagy a meglehetősen jellegtelen Aurora Szálló.
Jelentős átalakuláson ment át a németi városrész a két világháború között – a falusias utcák ekkor alakultak át kertvárossá, ebben az időszakban öltötte fel mai képét például a tisztviselőtelep. Igen érdekes adalékot szolgáltatnak a település múltjához a hajdan Szatmárt és Németit elválasztó Szamoson végzett szabályozási munkálatok, valamint az Ecsedi-láphoz tartozó mocsárvidék kiszárítására irányuló törekvések.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.