2012. november 13., 08:592012. november 13., 08:59
Nits János szerint ugyanis az értékes épületeket, városrészeket veszélyeztető beruházókkal folytatott viták során igen fontos lehet, hogy ne csak annyit hozhassanak fel érvként, hogy a szóban forgó ingatlan régi, de hiteles adatokkal tudják alátámasztani megóvásának fontosságát.
Amint Szőcs Péter, a múzeum igazgatóhelyettese, a tárlat egyik összeállítója kifejtette, az összegyűjtött dokumentumok bemutatásának időpontjául egy, a város életében igen jelentős esemény 300. évfordulóját választották. A török időkben, majd a Rákóczi-féle szabadságharc alatt feldúlt és leégett Szatmárnémeti lényegében 1712-ben született, ekkor egyesítették a két szomszédos várost, Szatmárt és Németit. Jelentős eseménynek számított ezt követően a település 1714-ben történt szabad királyi várossá való előléptetése, valamint az, hogy jelentős só- és gabonakereskedelmi csomópontként, illetve királyi lerakatként működött. Mint elhangzott, valóban régi épületei ma nincsenek Szatmárnémetinek, többek között azért, mert az időtálló kő ritkaságszámba ment a környéken, így főleg vályogból és fából építkeztek.
A mai város arculatát a 19. század elején és közepén a Hám János püspök által irányított építkezések határozták meg, míg a történelmi városrész ingatlanjainak körülbelül háromnegyede az 1870–1910-es időszakban épült. A település mai képének kialakításához a kommunista hatalom is hozzájárult, ők bontatták le például a főtéren álló impozáns, szabad királyi városhoz méltó egykori városházát, és olyan ingatlanokat húztak fel a régi központban, mint a divatház vagy a meglehetősen jellegtelen Aurora Szálló.
Jelentős átalakuláson ment át a németi városrész a két világháború között – a falusias utcák ekkor alakultak át kertvárossá, ebben az időszakban öltötte fel mai képét például a tisztviselőtelep. Igen érdekes adalékot szolgáltatnak a település múltjához a hajdan Szatmárt és Németit elválasztó Szamoson végzett szabályozási munkálatok, valamint az Ecsedi-láphoz tartozó mocsárvidék kiszárítására irányuló törekvések.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több régiójára.
Őrizetbe vettek egy 45 éves gyulafehérvári férfit, aki pénteken egy éles tárggyal megtámadott egy 12 éves kislányt és annak édesapját Gyulafehérváron – közölte szombaton a Fehér megyei rendőr-főkapitányság.
A Kolozs Megyei Tanács beavatkozási és elsősegélynyújtó-pontot hoz létre a Tarnica-tónál, miután jelentősen megnőtt a térségben történt balesetek száma.
Videót tett közzé a belügyminisztérium a Bihar megyei Pelbárthida településen meggyilkolt 18 éves lány feltételezett gyilkosának elfogásáról. A felvételeken az is látható, amint a férfi közvetlenül az elfogása után beismeri tettét a rendőrök előtt.
Gyermekpénz csak annak, aki rendszeresen jár iskolába? Az RMDSZ szerint az új rendszer csökkentené az iskolaelhagyást, a bírálók viszont attól tartanak, a legszegényebb családokat sújtaná. A tervezet kezdeményezőjét és iskolaigazgatót kérdeztünk.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.