2012. november 13., 08:592012. november 13., 08:59
Nits János szerint ugyanis az értékes épületeket, városrészeket veszélyeztető beruházókkal folytatott viták során igen fontos lehet, hogy ne csak annyit hozhassanak fel érvként, hogy a szóban forgó ingatlan régi, de hiteles adatokkal tudják alátámasztani megóvásának fontosságát.
Amint Szőcs Péter, a múzeum igazgatóhelyettese, a tárlat egyik összeállítója kifejtette, az összegyűjtött dokumentumok bemutatásának időpontjául egy, a város életében igen jelentős esemény 300. évfordulóját választották. A török időkben, majd a Rákóczi-féle szabadságharc alatt feldúlt és leégett Szatmárnémeti lényegében 1712-ben született, ekkor egyesítették a két szomszédos várost, Szatmárt és Németit. Jelentős eseménynek számított ezt követően a település 1714-ben történt szabad királyi várossá való előléptetése, valamint az, hogy jelentős só- és gabonakereskedelmi csomópontként, illetve királyi lerakatként működött. Mint elhangzott, valóban régi épületei ma nincsenek Szatmárnémetinek, többek között azért, mert az időtálló kő ritkaságszámba ment a környéken, így főleg vályogból és fából építkeztek.
A mai város arculatát a 19. század elején és közepén a Hám János püspök által irányított építkezések határozták meg, míg a történelmi városrész ingatlanjainak körülbelül háromnegyede az 1870–1910-es időszakban épült. A település mai képének kialakításához a kommunista hatalom is hozzájárult, ők bontatták le például a főtéren álló impozáns, szabad királyi városhoz méltó egykori városházát, és olyan ingatlanokat húztak fel a régi központban, mint a divatház vagy a meglehetősen jellegtelen Aurora Szálló.
Jelentős átalakuláson ment át a németi városrész a két világháború között – a falusias utcák ekkor alakultak át kertvárossá, ebben az időszakban öltötte fel mai képét például a tisztviselőtelep. Igen érdekes adalékot szolgáltatnak a település múltjához a hajdan Szatmárt és Németit elválasztó Szamoson végzett szabályozási munkálatok, valamint az Ecsedi-láphoz tartozó mocsárvidék kiszárítására irányuló törekvések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
Látogatottsági adatok