A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium újraindításának 30. évfordulóját és új épületének elkészültét is ünnepelték a romániai református iskolák országos tanévnyitóján
Fotó: Csató Andrea
Magyarország kormánya felelősséget visel a határon túli magyar közösségek sorsáért, elősegíti a közösségek fennmaradását és fejlődését, hogy megőrizze a nemzet szellemi és lelki egységét – jelentette ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton Székelyudvarhelyen.
2024. szeptember 21., 18:242024. szeptember 21., 18:24
A tárcavezető a romániai református iskolák országos tanévnyitóján vett részt a székelyföldi városban, ahol a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium újraindításának 30. évfordulóját és új épületének elkészültét is ünnepelték.
Hankó Balázs a belvárosi református templomban mondott beszédében hangsúlyozta: az anyaországi és külhoni magyarok egy nemzet tagjai, mely több mint ezer éve büszkén áll Európa közepén
Fotó: Csató Andrea
Hankó Balázs a belvárosi református templomban mondott beszédében hangsúlyozta:
A nemzetrészeket nemcsak a közös történelem és kultúra köti össze, hanem közösen építik a jövőt is – húzta alá.
Elmondta: a székelyudvarhelyi alkalom az ünneplésről és háláról szól, a jelenlévők egy közös új kezdetnek a részesei, de azért is hálát adnak, hogy békében élhetnek, és a jövővel is törődhetnek.
A miniszter úgy fogalmazott:
„Meg kell becsülnünk a békét, meg kell őriznünk a békét, keresztény kötelességünk tenni és imádkozni a békéért” – jelentette ki Hankó Balázs. Hozzátette: azt is meg kell becsülni, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhatnak, mivel korunkban az alapvető igazodási pontokat, az identitást kérdőjelezik meg. A miniszter szerint emiatt is fontos, hogy két lábbal a földön állva, az alapvető keresztény értékekhez ragaszkodva „maradjunk és legyünk büszke magyarok”.
melynek segítségével eligazodnak a változó világban, és elköteleződéssel, hivatással felvértezve legyenek a jövő záloga – idézte a tárcavezető kijelentését az MTI.
Emlékeztetett a Kárpát-medencében zajló óvodaépítési programra, a Szülőföldön magyarul program megemelt támogatására, és azt is közölte, hogy a magyar kormány több mint kétmilliárd forinttal támogatta a székelyudvarhelyi református kollégium új épületét.
Hankó Balázs a világszinten sikeres magyar szakképzésre is kitérve kijelentette: minden anyaországi ifjúsági, kulturális programnak Kárpát-medencei dimenziót kell adni. A diákokat tanulásra és szorgalomra intette, rámutatva: amíg van tudásra éhes magyar fiatal, addig van magyar jövő is.
Hálát kell adni, hogy elkészült az új iskolaépület, mert azt mutatja, hogy még van folytatás – mondta.
Kató Béla: Székelyudvarhely iskolaváros volt és az is marad
Fotó: Csató Andrea
Hangsúlyozta: van értelme az építkezésnek, mert vannak örökösök, és hálát kell adni azért, hogy van még gyermek, akinek át lehet adni az örökséget, a nyelvet, a kultúrát, a hagyományt. Arra is kitért, hogy meg kell tanítani a gyerekeket önállóan tájékozódni, kritikusan gondolkodni, így készítve fel őket a jövőre.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a református kollégiumok évszázadok óta a hit és tudomány otthonai voltak. Felidézte a székelyudvarhelyi református iskola történetét, és hogy 1948-ban a kommunizmus a többi hasonló tanintézettel együtt felszámolta.
„De hiába vágták ki a fát, a gyökerek megmaradtak” – húzta alá, kijelentve: a református kollégiumokat azért lehetett újraindítani, mert megvoltak a gyökerek és értékek, amikhez vissza lehetett térni.
Aláhúzta: egy közösség erejét értékei, intézményei, vezetői, és hite, kitartása adják, és Erdélyben ezek megvannak. Az RMDSZ államfőjelöltje a romániai oktatási rendszer hiányosságaira is kitért, aláhúzva: az oktatásban is a józan észre van szükség.
Tőkés Zsolt, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium igazgatója elmondta: az új épületet idén szerették volna átadni, és bár elkészült, a bürokrácia miatt még nem vehetik birtokba a gyerekek, remélik, erre mielőbb sor kerülhet. A modern épületben óvoda, osztálytermek, tornacsarnok és sportpálya is helyet kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!