Hamarosan megnyitják a Nopcsa-kastélyt a látogatók előtt

A kiállítás csak az első ilyen esemény, a kastély a jövőben kulturális és oktatási projekteknek ad otthont – írja az MTI.

• A kastélyt a 19. században építtette báró Nopcsa Elek erdélyi udvari kancellár historizáló stílusban.
• A birtok oldalágon öröklődött Nopcsa László hunyadi főispánra – akiről Jókai Mór a Szegény gazdagok főhősét, Fatia Negrát mintázta –,
• majd unokájára, a kalandos életű, paleontológusként jegyzett Nopcsa Ferencre.

Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa volt.

1877. május 3-án született Déván, gyerekkorát a szacsali kastélyban töltötte, majd Bécsben tanult geológiát. Tizennyolc évesen keltették fel figyelmét a húga által Szentpéterfalva határában talált ősállatcsontok. A kréta időszakból származó ősgyík-csontokat – a tudományos képzettséget néhány hónap megfeszített munkával megszerezve – leírta, rendszerezte, ezek a Magyarosaurus nevet kapták. Nopcsa vetette fel, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét.

1903-ban járt először Albániában, az országról alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét.

A bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el, nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített. Politikai ambíciói is voltak: az I. világháború előtt önállóvá vált Albánia trónjára tört, de sem az Osztrák–Magyar Monarchia, sem az európai nagyhatalmak támogatását nem kapta meg.

Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre és pisztollyal kényszerítette a pilótát: vigye Bécsújhelyre.

A trianoni béke után, 1920-ban meghívták a bukaresti Földtani Intézet vezetésére. Visszatért birtokára is, de a helybéli parasztok súlyosan bántalmazták. 1925-től négy évig a budapesti Földtani Intézet igazgatója volt, 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de tagságáról 1930-ban lemondott.

A szacsali bántalmazás következményeit soha nem heverte ki, idegösszeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai. 1933. április 23-án (más források szerint április 25-én) Bécsben elaltatta, majd lelőtte titkárát és közeli barátját, az albán Bajazid Elmaz Dodát, majd öngyilkos lett.

korábban írtuk

Felújították a kém és kalandor erdélyi magyar báró, önjelölt király, a Magyaroszaurus első leírójának kastélyát

A turizmus és a tudományos élet is haszonélvezője lehet a szacsali Nopcsa-kastély felújításának: megnyitották báró Nopcsa Ferenc, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosának dél-erdélyi otthonát.