Az agrárkiállítások állandó terméke, a levendula. A búzásbesenyői termelő négy éve dolgozza fel a slágernövényt
Fotó: Orbán Orsolya
Első alkalommal szervezték meg az elmúlt hétvégén Marosvásárhelyen az Agro&Auto Expo regionális kiállítást. A Szatmárnémetiből „kölcsönvett” új mezőgazdasági kiállítással a szervezők hagyományt szeretnének teremteni a székelyföldi megyékben is. A borús, esős idő ellenére a felhozatal gazdag, az érdeklődés élénk volt. Videós riportban számolunk be a szervezők céljairól, a termelők, vállalkozók kínálatáról, tapasztalatairól.
2025. március 31., 19:062025. március 31., 19:06
2025. április 01., 07:522025. április 01., 07:52
Évi rendszerességgel megrendezendő új mezőgazdasági kiállítássorozat első kiadását tartották március 28–30. között Marosvásárhelyen az Aushopping bevásárlóközpont parkolójában, a város Koronka felőli kijáratánál. Az esős, borús idő nem kedvezett a kiállításszervezők számára, azonban ahogy átmenetileg kiderült, rögtön megnőtt a forgalom a szemlén.
A zömében Székelyföldről érkezett mezőgazdasági kézműves termelők, a mezőgépeket, takarmányliszteket, facsemetéket és egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari árukat kínáló cégek standjainál, illetve a kiállított személygépkocsik és haszongépjárművek körül élénk volt az érdeklődés.
aki ötletével Szatmárnémetiből érkezett Marosvásárhelyre. A partiumi megyeszékhelyen 2022-ben indította el regionális mezőgazdasági és élelmiszeripari vásárát, amelynek legutóbbi, negyedik kiadásán már 80 cég vett részt, évről évre nő az érdeklődés. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete keretében tevékenykedő Maros megyei falugazdászok számára ez adta az ötletet, hogy a szatmári példát ültessék gyakorlatba Marosvásárhelyen is. A vásárszervezésbe a szatmári cég és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete mellett többek között betársult a Visit Maros Egyesület és a Marosvásárhelyi Metropolisz Övezet Egyesület is, az elnyert pályázatból tették vonzóvá a résztvevő kistermelők és cégek bemutatkozását.
Czirmai Csaba borász. Kis-Küküllő menti fehér boraival sorra nyeri a díjakat
Fotó: Orbán Orsolya
Bura-Maksay szerint Szatmárban és a környező partiumi megyékben elsősorban a kis és közepes méretű gazdaságokat célozták meg, és ugyanezt a forgatókönyvet tervezték Marosvásárhelyre is, ahova első alkalommal 12 kézműves termelő, négy agráripari, valamint négy autós cég jött el Hargita, Maros és Beszterce-Naszód megyéből.
Sok jelét láthatjuk ennek a mezőgazdaságban: a régi mezőgéppark megújul, illetve új technológiákat is bevezetnek a gazdák” – mutatott rá a változó trendekre a kiállítás főszervezője.
Unger Botond, a nyárádtői takarmánykeverő üzem ügyvezető igazgatója szerint az utóbbi években a takarmánypiac is átalakult
Fotó: Orbán Orsolya
Czirmai Levente falugazdász elsősorban a gazdák találkozása miatt tartja fontosnak a mezőgazdasági vásárok, rendezvények, agrárfórumok szervezését. ,,Rendszerint hétvégén szoktuk megrendezni ezeket a találkozókat, amikor az embereknek ideje van kilátogatni. Sok ismerős gazdát láttam, aki a mezőgép- és a vetőmag-kereskedőkkel, illetve a kisüzemi élelmiszer-feldolgozókkal beszélgetett. Egy ilyen vásár nézelődésről, tapasztalatcseréről és vásárlásról egyaránt szól” – fogalmazott a Krónikának Czirmai Levente mezőgépész mérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete keretében tevékenykedő Maros megyei falugazdász.
Czirmai elismerte, hogy
Ennek ellenére kívánatos a háztáji gazdaságok, és a kisebb családi farmok fennmaradása, ami egy-egy vidék életképességét, fejlődését mutatja.
Maros megyei faiskola kínálata
Fotó: Orbán Orsolya
,,Azokon a településeken, ahol csak egy-két nagy farm maradt, a falu elszegényedik, az emberek elköltöznek. Ahol van élet, van fejlődés, van építkezés, ott a kisebb gazdaságok, valamint a háztáji állattartás is megmaradt. Számunkra az a kívánatos, hogy a nagy farmok mellett a kicsik is sikeresek legyenek, a kiállításnak is ez a célja” – magyarázta portálunknak a mezőgazdasági szakember.
A nem túl nagy kiállítási felületen a standok számát tekintve a kézműves kistermelők domináltak. Ma már a legtöbb ilyen vásár visszatérő kínálata a levendulatermék, amely pár éve valósággal berobbant a romániai piacra. Azóta sok termelő kirostálódott, főleg azok, akik könnyen szerezhető pénzt, kincsesbányát láttak a levendulatermesztésben. Rájöttek, hogy nagy a konkurencia, és magától ,,nem dől a pénz”.
Sokféle csomagolású illó olaj, levendulavíz, szappan, ,,fürdőbomba”, szárított virágok, és sok más termék sorakozik a standján. Egy fiatal hölgy napolajként hasznosítható levendulaolajat vásárol: azt mondja, hatékonyabb, mint az ipari készítmények, mert nyugtatja a bőrt. „Az ötven árnyi levendulából nem tudunk megélni, ezért mással is foglalkozom, de azért szépen alakul a kereslet, több üzletbe is bejutottunk, rendszeresen eljárok vásárokba” – magyarázza a fiatalember.
A mezőgépek iránti érdeklődőknek volt mit tanulmányozzanak
Fotó: Orbán Orsolya
Örömmel fedezem fel a szászbogácsi Czirmai Csaba Ywine nevű borászatának standját. A Kis-Küküllő menti borvidék pincészete
övé lett a Magyarországi Református Egyház 2025. évi fehérbora rangos kitüntetés. Személyesen még nem találkoztunk, de borkedvelőként már kóstoltam Királyleányka borát.
Czirmai Csaba elmeséli, hogy gyerekkorától a szőlő és a bor körül nőtt fel, nagyszülei és szülei is jól értettek a borkészítéshez, így 6-7 éve erre alapozva hozta létre saját pincészetét.
Azóta folyamatosan tanul, képezi magát, sok borversenyre eljut, és számos aranyéremmel tért haza.
A zömében száraz és félszáraz nedűkön kívül a piaci kereslet miatt kisebb mennyiségben készít félédes és édes fehér borokat, de nyitni szeretne a vörös borok felé is.
,,Egyre többen ismerik fel a Küküllő menti borok egyedi ízét, nő iránta a kereslet. Igaz, nehéz a piacon maradni, illetve fejlődni, mert óriási a konkurencia, de úgy érzem, mi az egyediségünkkel vagyunk helyzetelőnyben, amit Dél-Romániában is felfedeztek már” – magyarázza a fiatal borász.
ez számára fontosabb bevételi forrás, mintha az áruházakban történő értékesítés felé tájékozódna.
Takarmánykeverékek a marosvásárhhelyi agrárkiállításon
Fotó: Orbán Orsolya
A négy agráripari kiállító cég egyike a nyárádtői AnFeed, amely a környék elismert takarmánykeverő üzeme. Unger Botond, a cég ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy a húszéves múltra visszatekintő vállalat 12 éve állt rá saját takarmánykeverékek gyártására. Ma már évente 25 ezer tonna takarmányt készítenek, szárnyasfarmjukon pedig nyolcszázezer baromfit nevelnek évente. Míg korábban meghatározó volt a háztáji és a kisüzemi vásárlók köre, mára a nagyüzemek kerültek túlsúlyba, így az üzletpolitikájukat is ebbe az irányba alakítják. A kiállításra azonban bőven hoztak kis kiszerelésű takarmányliszteket, mert erről a piaci szegmensről nem szeretnének lemondani.
Pálinkafelhozatal. A zárjegyes palackokat forgalmazó termelő 15 féle párlatot kínált
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor a tápok összetételéről, és az ezzel kapcsolatos tévhitekről kérdezem,
Ezeket a romániai törvények is tiltják, így a takarmánylisztek ,,teljesen tiszták”, ami jó minőségű húst eredményez.
Az agrárkiállítás médiapartnere a médiacsoportunkhoz tartozó Rádió GaGa. Mozgó stúdiójában, a Duma Dubában egymásnak adták a kilincset a kiállításon részt vevő cégek és szervezők. A kollégánk, Kiss Bence műsorvezető kérdéseire adott válaszokból minden kiderül nem csak a kiállításról, hanem annak célközönségéről, a székelyföldi gazdákról is. Mire szombat délután elbúcsúzunk, megélénkül a vásár, egyre többen jönnek gyerekes családok is, bőven lehet hallani magyar és román beszédet egyaránt. Most már biztos, hogy ősszel lesz folytatás.
Együttesek is felléptek a vásár színpadán
Fotó: Facebook/Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
A Partiumi Falugazdász Hálózat adatai szerint az észak-erdélyi gazdaszervezet szervezésében idén rekordszámú, mintegy 600 Szatmár, Bihar és Szilágy megyei gazdálkodó látogatta meg Magyarország legnagyobb agrárgép-kiállítását, az AGROmashEXPO rendezvényt.
Albert Béla virágkertész felhozatalát nem csak a Kolozsvár szomszédságában fekvő Magyarlónán ismerik, hanem a környező falvakban és a kincses városban is. A virágkertész háztól értékesített cserepes virágai kora tavasztól késő őszig vevőre találnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!