Pintér Zsolt, a Főtér fesztivál főszervezője
Fotó: Vakarcs Loránd / Kolozsvári Magyar Napok
„Hagyomány mai nyelven” – ezzel a mottóval szervezik meg szeptember 16–22. között Nagybányán az idei, 14. Főtér fesztivált. Az eredetileg az ifjúságnak szánt, mozgalomjelleggel indult nagybányai magyar napok már az egész magyar közösséget megmozgatja. A fesztivál múltjáról és jövőjéről Pintér Zsolt főszervezővel beszélgettünk.
2019. szeptember 14., 07:302019. szeptember 14., 07:30
2019. szeptember 14., 09:432019. szeptember 14., 09:43
– Azt is mondhatnánk, hogy a nagybányai Főtér fesztivál kinőtt a gyerekcipőből, hiszen idén szervezik a 14. kiadást. Hogyan jellemezné az elmúlt másfél évtizedet?
– A Főtér fesztivál alulról építkező, mozgalomjellegű rendezvényként indult 2006-ban, nagy közös munka eredménye. Mindenki hozzájárult és hozzájárul azzal, amit év közben tesz, alkot, érdemben előmozdít a nagybányai magyar közösségben: ezt a fesztivál idején megmutatja a főtéren. Idén Máramarossziget és Sárospatak a rendezvény vendége, velük együtt 26 szervezet, intézmény, csoport szervez önálló programot a fesztivál keretében.
Lehetetlen összeszámolni az eddigi rendezvények szervezőit, partnereit, szervezeteket, csoportokat, képviselőiket, önkénteseket, támogatókat. Ők mindannyian meghatározták az elmúlt 14, pontosabban már 15 évet, és ezúttal is köszönöm mindenki áldozatos munkáját. Ha jellemeznem kellene az elmúlt időszakot, egy mosollyal jellemezném, a sok munkán, fáradságon és vesződésen kívül a mosoly az, ami megmarad.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Mire számíthatnak a résztvevők az idei, szeptember 16–22. között zajló nagybányai magyar napokon?
– Közel 120 programpont közül lehet választani. Az első három nap még különböző helyszíneken – Pénzverde, Művésztelep, Cinterem, Teleki Magyar Ház – zajlik, de jövő csütörtöktől már a Főtéren lesznek a programok. A kollégákkal korosztálynak, műfajnak és igényeknek megfelelően célzott rendezvényeket gondoltunk ki, szerveztünk.
Olyan szórakoztató, de egyben nevelő jellegű kínálattal előrukkolni, amely átadja a helyi vagy egyetemes magyar értékeket, hagyományokat, de mindezt közérthető, mai nyelven, mondhatni azt is, hogy menő módon. Kiemelnék pár programpontot: megünnepeljük városunk 690 évvel ezelőtti első írásos említését, Nagy Oszkár-emlékkiállítást nyitunk a Nagybányai Művésztelepen, új művészeti galéria nyílik a régi központban, közönségtalálkozót szervezünk Molnár Levente színművésszel, majd levetítjük a főszereplésével készült Szürke senkik című filmet, kortárs irodalomórát tartunk Demény Péter költővel, szerkesztővel, idén először félmaratont is szervezünk Nagybányán.
Kapocs. Amit a helyi közösség év közben tesz, alkot, azt a fesztivál idején megmutatja a főtéren
Fotó: Balázs Dóra
– A fiatalok mai napig fontos célpont, hiszen az első kiadás célzottan az ifjúságnak szólt. Hogyan módosult ez a későbbiekben?
– Már a második évben, 2007-ben egyértelművé vált, hogy Nagybányán nagy igény van az ilyen jellegű, kültéri és össznépi ünnepre. Nyilvánvaló lett, hogy nemcsak az ifjúságnak van erre igénye, hanem Nagybánya apraja-nagyja szívesen kijön a szeretett Főtérre, ünnepelni, szórakozni, együtt lenni.
Természetesen olyanoknak, akik megőrzik a lényeget, a fesztivál értékközvetítő jellegét. De továbbra sem feledkezünk meg a fiatalokról, idén másodjára szervezünk FF-diáknapokat, és a felső tagozatnak #nekem5nyolc programsorozatot.
– A fesztivál sajátossága, hogy jelentősebb külső támogatás nélkül, a helyi magyarság erejéből szerveződött. Mennyire van ez másként most, amikor az erdélyi magyar napokat összefogó hálózat része lett?
– A nagybányai magyarság nemcsak szervezeteivel, hanem egyénileg is, tiszta szívvel támogatja a rendezvényt.
A magyar napok hálózat nagyon jó dolog, főleg konzultálunk egymással, és amit tudunk, segítünk. Különösen a Kolozsvári Magyar Napokkal jó a kapcsolat.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Mennyire jelent segítséget, inspirációt ez a partnerség?
– Közelebb kerülünk egymáshoz, Arad Brassóhoz, Nagybánya Szatmárnémetihez, és folytathatnánk keresztül-kasul Erdélyben. Megismertük egymást, és remélem, hogy lesz továbblépés, érdemibb, szorosabb együttműködés, interferencia. Gazdasági kérdésekben is tudunk konzultálni, megoldásokat találni, közösen képviselni érdekeinket itthon és a határon túl.
– Hogyan viszonyul a nagybányai románság a rendezvényhez, ahhoz, hogy a lakosság tíz százalékát kitevő magyar közösség elfoglalta a város főterét?
– Kezdetettől fogva elfogadták.
Mindenkit befogadunk, de megtartjuk a rendezvény magyar jellegét, a programok magyar nyelven zajlanak, ettől lesz ez magyar rendezvény.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Meglátása szerint mit adott a magyar közösségnek a fesztivál?
– Nehéz megmondani. Szervezőkollégáimmal azt merjük hinni, hogy az évek folyamán sokat adtunk, nyújtottunk a nagybányai magyarságnak. A visszajelzések ezt igazolják.
– A Főtér fesztivál szervezése mellett más területeken is kiveszi a részét a nagybányai magyar közösség életéből: egyik alapítója a magyar iskolaválasztást szorgalmazó Iskoláinkért, Gyermekeinkét Egyesületnek, a Nagybánya.ro portálnak. Hogyan látja a magyarság helyzetét, mennyire sikerül érvényesíteni a magyar érdekeket a többségi városvezetésnél?
– Nehéz mérni, mivel nem tudjuk, mi lenne most, ha az elmúlt években, évtizedekben nem lett volna a számtalan közösségi rendezvény, projekt. Mi lett volna, ha nincs tudatosan őrzött magyar iskola, tagozatok, óvodák, ha nincs Teleki Magyar Ház, ha nincs a többi aktív civil szervezet, és ha nincs a Főtér fesztivál. A városvezetésnél sok mindent sikerült elérni, de még sok van hátra.
A legnagyobb kihívás Nagybányán is, mint mindenhol, a magyar iskola megőrzése. Azt kell jól csinálni, diáknak, szülőnek, pedagógusnak, mindenkinek. Azt kell minél jobban csinálni, és akkor tovább tart a mesénk.
Új programsorozattal, több generációt megmozgató koncertekkel készülnek a Főtér Fesztivál szervezői. A nagybányai magyar napokat szeptember 16–22. között rendezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!