
Pintér Zsolt, a Főtér fesztivál főszervezője
Fotó: Vakarcs Loránd / Kolozsvári Magyar Napok
„Hagyomány mai nyelven” – ezzel a mottóval szervezik meg szeptember 16–22. között Nagybányán az idei, 14. Főtér fesztivált. Az eredetileg az ifjúságnak szánt, mozgalomjelleggel indult nagybányai magyar napok már az egész magyar közösséget megmozgatja. A fesztivál múltjáról és jövőjéről Pintér Zsolt főszervezővel beszélgettünk.
2019. szeptember 14., 07:302019. szeptember 14., 07:30
2019. szeptember 14., 09:432019. szeptember 14., 09:43
– Azt is mondhatnánk, hogy a nagybányai Főtér fesztivál kinőtt a gyerekcipőből, hiszen idén szervezik a 14. kiadást. Hogyan jellemezné az elmúlt másfél évtizedet?
– A Főtér fesztivál alulról építkező, mozgalomjellegű rendezvényként indult 2006-ban, nagy közös munka eredménye. Mindenki hozzájárult és hozzájárul azzal, amit év közben tesz, alkot, érdemben előmozdít a nagybányai magyar közösségben: ezt a fesztivál idején megmutatja a főtéren. Idén Máramarossziget és Sárospatak a rendezvény vendége, velük együtt 26 szervezet, intézmény, csoport szervez önálló programot a fesztivál keretében.
Lehetetlen összeszámolni az eddigi rendezvények szervezőit, partnereit, szervezeteket, csoportokat, képviselőiket, önkénteseket, támogatókat. Ők mindannyian meghatározták az elmúlt 14, pontosabban már 15 évet, és ezúttal is köszönöm mindenki áldozatos munkáját. Ha jellemeznem kellene az elmúlt időszakot, egy mosollyal jellemezném, a sok munkán, fáradságon és vesződésen kívül a mosoly az, ami megmarad.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Mire számíthatnak a résztvevők az idei, szeptember 16–22. között zajló nagybányai magyar napokon?
– Közel 120 programpont közül lehet választani. Az első három nap még különböző helyszíneken – Pénzverde, Művésztelep, Cinterem, Teleki Magyar Ház – zajlik, de jövő csütörtöktől már a Főtéren lesznek a programok. A kollégákkal korosztálynak, műfajnak és igényeknek megfelelően célzott rendezvényeket gondoltunk ki, szerveztünk.
Olyan szórakoztató, de egyben nevelő jellegű kínálattal előrukkolni, amely átadja a helyi vagy egyetemes magyar értékeket, hagyományokat, de mindezt közérthető, mai nyelven, mondhatni azt is, hogy menő módon. Kiemelnék pár programpontot: megünnepeljük városunk 690 évvel ezelőtti első írásos említését, Nagy Oszkár-emlékkiállítást nyitunk a Nagybányai Művésztelepen, új művészeti galéria nyílik a régi központban, közönségtalálkozót szervezünk Molnár Levente színművésszel, majd levetítjük a főszereplésével készült Szürke senkik című filmet, kortárs irodalomórát tartunk Demény Péter költővel, szerkesztővel, idén először félmaratont is szervezünk Nagybányán.
Kapocs. Amit a helyi közösség év közben tesz, alkot, azt a fesztivál idején megmutatja a főtéren
Fotó: Balázs Dóra
– A fiatalok mai napig fontos célpont, hiszen az első kiadás célzottan az ifjúságnak szólt. Hogyan módosult ez a későbbiekben?
– Már a második évben, 2007-ben egyértelművé vált, hogy Nagybányán nagy igény van az ilyen jellegű, kültéri és össznépi ünnepre. Nyilvánvaló lett, hogy nemcsak az ifjúságnak van erre igénye, hanem Nagybánya apraja-nagyja szívesen kijön a szeretett Főtérre, ünnepelni, szórakozni, együtt lenni.
Természetesen olyanoknak, akik megőrzik a lényeget, a fesztivál értékközvetítő jellegét. De továbbra sem feledkezünk meg a fiatalokról, idén másodjára szervezünk FF-diáknapokat, és a felső tagozatnak #nekem5nyolc programsorozatot.
– A fesztivál sajátossága, hogy jelentősebb külső támogatás nélkül, a helyi magyarság erejéből szerveződött. Mennyire van ez másként most, amikor az erdélyi magyar napokat összefogó hálózat része lett?
– A nagybányai magyarság nemcsak szervezeteivel, hanem egyénileg is, tiszta szívvel támogatja a rendezvényt.
A magyar napok hálózat nagyon jó dolog, főleg konzultálunk egymással, és amit tudunk, segítünk. Különösen a Kolozsvári Magyar Napokkal jó a kapcsolat.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Mennyire jelent segítséget, inspirációt ez a partnerség?
– Közelebb kerülünk egymáshoz, Arad Brassóhoz, Nagybánya Szatmárnémetihez, és folytathatnánk keresztül-kasul Erdélyben. Megismertük egymást, és remélem, hogy lesz továbblépés, érdemibb, szorosabb együttműködés, interferencia. Gazdasági kérdésekben is tudunk konzultálni, megoldásokat találni, közösen képviselni érdekeinket itthon és a határon túl.
– Hogyan viszonyul a nagybányai románság a rendezvényhez, ahhoz, hogy a lakosság tíz százalékát kitevő magyar közösség elfoglalta a város főterét?
– Kezdetettől fogva elfogadták.
Mindenkit befogadunk, de megtartjuk a rendezvény magyar jellegét, a programok magyar nyelven zajlanak, ettől lesz ez magyar rendezvény.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
– Meglátása szerint mit adott a magyar közösségnek a fesztivál?
– Nehéz megmondani. Szervezőkollégáimmal azt merjük hinni, hogy az évek folyamán sokat adtunk, nyújtottunk a nagybányai magyarságnak. A visszajelzések ezt igazolják.
– A Főtér fesztivál szervezése mellett más területeken is kiveszi a részét a nagybányai magyar közösség életéből: egyik alapítója a magyar iskolaválasztást szorgalmazó Iskoláinkért, Gyermekeinkét Egyesületnek, a Nagybánya.ro portálnak. Hogyan látja a magyarság helyzetét, mennyire sikerül érvényesíteni a magyar érdekeket a többségi városvezetésnél?
– Nehéz mérni, mivel nem tudjuk, mi lenne most, ha az elmúlt években, évtizedekben nem lett volna a számtalan közösségi rendezvény, projekt. Mi lett volna, ha nincs tudatosan őrzött magyar iskola, tagozatok, óvodák, ha nincs Teleki Magyar Ház, ha nincs a többi aktív civil szervezet, és ha nincs a Főtér fesztivál. A városvezetésnél sok mindent sikerült elérni, de még sok van hátra.
A legnagyobb kihívás Nagybányán is, mint mindenhol, a magyar iskola megőrzése. Azt kell jól csinálni, diáknak, szülőnek, pedagógusnak, mindenkinek. Azt kell minél jobban csinálni, és akkor tovább tart a mesénk.

Új programsorozattal, több generációt megmozgató koncertekkel készülnek a Főtér Fesztivál szervezői. A nagybányai magyar napokat szeptember 16–22. között rendezik.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
szóljon hozzá!