Fotó: Gozner Gertrud
Az előbbi gondolattal az EME elnöke a múzeum-egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) közös szervezésében hatodik alkalommal lezajlott előadás-sorozat lényegét emelte ki. Mint mondta, Románia uniós csatlakozásával a romániai magyar tudományosságnak is szembe kell néznie az olyan kihívásokkal, mint a globalizáció – amelyben meg kell őrizni a nemzeti sajátosságokat –, vagy a nyitási lehetőség – amely lehetővé teszi, hogy a romániai magyar tudományos munkát más nyelveken is népszerűsíteni lehessen. Ugyanakkor – tette hozzá Egyed Ákos – a tudományosságnak a társadalmat kell szolgálnia, de a tétel megfordítható, hiszen „a társadalom sem lehet közömbös a tudomány iránt”. Példaként gróf Mikó Imrét és gróf Széchenyi Istvánt említette, akik vagyonuk jelentős részét áldozták a magyar tudományosság, ezáltal pedig a társadalom javára. Az Egyed Ákos által is emlegetett anyanyelvű tudományosság fontosságát támasztotta alá előadásában Péntek János nyelvészprofeszszor, a KAB elnöke (képünkön balra). Szilágyi N. Sándor professzort idézve mondta, hogy „a nyelv az intellektuális érzékszerv”. Hogy ennek művelésére milyen lehetőségei vannak a magyarságnak, elmondta: egy 2001-ben végzett felmérés szerint a Kárpát-medence legelterjedtebb nyelve a magyar, a lakosság 39,7 százaléka beszéli, s bár az egyetemi oktatásban a magyar nyelv még mindig háttérbe szorul – lassan fél évszázada, hogy Magyarország határain kívül nincsenek állami magyar egyetemek –, mind a mai helyzet, mind a kilátások jobbak, mint 1989 előtt. Péntek János hozzátette: a pozitív elmozdulás jele a KAB létrejötte is. „A Kolozsvári Akadémiai Bizottság létrehozásával a Magyar Tudományos Akadémia az EME részére nem vetélytársat, hanem partnert hívott életre, segíteni akarja a romániai magyar tudományosságot az integrálódásban” – magyarázta a KAB elnöke, hozzátéve: az EME és a KAB decemberben köt együttműködési megállapodást.
A magyar tudomány napja Erdélyben című fórumon erdélyi és magyarországi kutatók szakosztályonként tartottak előadásokat, majd Gyenge Csaba és Kása Zoltán egyetemi tanárnak, valamint Kovács Kiss Gyöngy történésznek átadták a 2007. évi gróf Mikó Imre-emléklapokat.
Tettlegesség, rongálás, fenyegetés, valamint a közrend és a köznyugalom megzavarása miatt vettek őrizetbe szombaton, október negyedikén öt kiskalotai férfit egy feljelentés nyomán.
A Marosvásárhely melletti Nyárádtőn múködő Electromureș vállalat új kazettás magnót dobott piacra.
Három ember súlyosan megsérült, és Dévára, a Hunyad Megyei Sürgősségi Kórházba szállították őket egy közlekedési baleset után, amely vasárnap délelőtt történt a DN 76-os országúton, Déva és Brád között, Szelistyora (Săliștioara) település közelében.
Nem maradnak abba az esőzések jövő héten sem az országban, a vasárnapi és hétfői hőmérséklet pedig nagyjából az évszaknak megfelelően alakul, és a napokban még hideg várható.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.
A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.
Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.
Boldog Bogdánffy Szilárd ünnepén, az ő boldoggá avatásának 15. évfordulóján, október 3-án szervezett ünnepséget a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Szeged-Csanádi Püspökséggel és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával közösen.
A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.