Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő – aki a munkacsoportok közötti megbeszéléseken az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki minőségében van jelen – lapunknak elmondta, egyelőre korai jóslatokba bocsátkozni a tárgyalások végkifejletét illetően. A politikus úgy vélekedett: abban az esetben kerülhet sor a végső megállapodást szentesítő Markó–Tőkés-csúcstalálkozóra, ha a pénteki egyeztetés nyomán konkrét, kielégítő egyezmény születik többek között a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokon történő együttműködés, a támogatáspolitika, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozása tárgyában. „Mindenképpen szándékunkban áll, hogy valamilyen döntés szülessen ezekben a kérdésekben, hiszen az elmúlt hetek tárgyalássorozata is erre ösztönöz” – vélekedett Toró T. Tibor. Emlékezetes, Tőkés László püspök korábban leszögezte: csak akkor születhet megállapodás Markóékkal a közös EP-lista összeállításáról, ha sikerül gyökeresen megreformálni a romániai magyar politikai és közéletet. Markó Béla viszont nem támogatja a rendszerváltás gondolatát, mondván: az RMDSZ nem hajlandó az eddigitől eltérő politikai utat választani.
Ezzel egy időben a Krónika úgy tudja, az RMDSZ-ben felmerült: ha Tőkés visszautasítja az alakulat ajánlatát, és nem kíván közös EP-listán szerepelni a november 25-i választásokon az RMDSZ jelöltjeivel, akkor Markó Bélát tennék a szövetség listavezetőjévé. Emlékezetes, a szövetségi elnök a napokban többször utalt arra, hogy Tőkés nemleges válasza esetén is módosul az RMDSZ jelöltlistája; ez ügyben pénteken a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa egyeztet, szeptember 8-án pedig az SZKT mondja ki a végső szót. R. Sz.
Tőkés: Gyurcsány Európa-ellenes
Tőkés László szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök autonómiaellenes nyilatkozatai alkotmány- és Európa-ellenesek, ezért felkéri az RMDSZ-t, határolódjék el a kormányfő minap tett állásfoglalásától. Elfogadhatatlannak tartja Gyurcsány és Kóka János SZDSZ-elnök önrendelkezésről tett kijelentését az RMDSZ nemzetépítő platformja is, amely szerint mindez ellenkezik a magyarság nemzeti, másrészt az erdélyi, és a többi utódállamban élő magyarság érdekeivel. A Vekov Károly történész, volt parlamenti képviselő vezette tömörülés felkéri Magyarország elnökét, minden felelős anyaországi politikai és társadalmi szervezetet, hogy foglaljon állást e kérdésben, és hasson oda, hogy a budapesti kormány támogassa ezután is a határon túli magyarok jogos autonómia-törekvéseit.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.