Összefogás mutatkozik a 23 megyében garázdálkodó, a Transzfogarason is rendszeresen megjelenő medvék visszaszorítására
Fotó: Kondert Ernő
Áttörést hozhat a romániai medvepopuláció évek óta húzódó szabályozása terén az RMDSZ-frakció által a múlt héten benyújtott törvénytervezet, amely a 2024-es és 2025-ös évre rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat. A Krónikának nyilatkozó törvénykezdeményező politikusok és a vadászati szakember egyetértettek abban, hogy a vadgazdálkodást rá kell bízni azokra, akik ehhez legjobban értenek, a vadásztársaságokra. Könczei Csaba képviselő úgy véli, az évi 424 medve kilövése hozzájárulna a túlszaporodott állomány stabilizálásához, a nagy, genetikailag értékes példányok pedig a trófeavadászat során is védettek maradnának.
2023. október 10., 09:572023. október 10., 09:57
2023. október 10., 13:482023. október 10., 13:48
Évi 424 példányban határozza meg a kilőhető medvék számát a Tánczos Barna szenátor és Könczei Csaba parlamenti képviselő által kidolgozott, a brassói Transilvania Egyetem és a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) szaktanulmányaira építő jogszabálytervezet. Mint arról beszámoltunk, a múlt héten iktatott előterjesztés megállapítása szerint az elmúlt években készült kutatások azt bizonyítják, hogy a medvepopuláció fokozottan növekszik Romániában, ezzel együtt a támadások és a károk száma is, ezért „a beavatkozás szükségessége elvitathatatlan”.
Az ide vágó szakminisztériumi rendeletek közül sokat – mivel természet- és állatvédő civil szervezetek többször is megtámadták az alkalmazásukat a bíróságokon – nem lehet gyakorlatba ültetni, ezért a volt RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére törvény útján akarják szabályozni a vadgazdálkodást. Az eddigi környezetvédelmi rendeletek azért sem alkalmasak a ,,medvekérdés” rendezésére, mert mai formájukban a vadásztársaságok nem partnerek ezek kivitelezésében.
Miután a leköszönő RMDSZ-es miniszter, Tánczos Barna rendeletét megbuktatták, az új tárcavezető, Mircea Fechet egy jóval kisebb létszámú állományról – 180 kilőhető medvéről – rendelkezett, de a kvótának a vadásztársaságokra való leosztása nehézkesen működik. A rendelet alkalmazása körül sok a bürokrácia, a vadásztársaságok pedig azért sem örülnek neki, mert senki nem akar ingyen dolgozni, hiszen a medvetrófeát jelenleg nem lehet értékesíteni.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint még idén sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
Könczei Csaba háromszéki RMDSZ-es képviselő szerint a vadászok által hosszú évek óta kifogásolt helyzetet is megoldaná a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat rögzítő törvénytervezet, mivel a medvepopulációk fölötti vadgazdálkodás jogát is visszaadná a vadásztársaságoknak.
Szaktanulmányokra alapozva dolgozta ki Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azt a törvénytervezetet, amely törvényben rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat.
„A törvény megszavazása után a jogszabályt kötelező módon a környezetvédelmi minisztériumnak kell alkalmaznia, amely vadásztársaságokra leosztva szabja meg a vadászterületenként kilőhető medvék számát.
– fogalmazott a Krónikának a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának tagja.
A szakpolitikus azt is elmondta, hogy 350 pontos trófeanagyságban korlátozzák a kilőhető medvéket, ami azt jelenti, hogy a nagy, fejlett, genetikailag értékes példányok védettek maradnak.
A képviselőházban és a szenátusban összesen 103 honatya látta el kézjegyével az RMDSZ törvénykezdeményezését a kormánypárti és ellenzéki politikai alakulatok részéről, ami Köncsei Csaba szerint azt igazolja, hogy még az őszi ciklusban esély van a törvény megszavazására, hogy azt a jövő évtől alkalmazni lehessen.
Betelt a pohár. Tánczos Barna szerint most már az emberek védelme a tét a medvékkel szemben
Fotó: László Ildikó
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter szerint a romániai medvekérdés a falun és városon lakók, de elsősorban a gazdák nagy problémája. „Sokatmondó adat, hogy az elmúlt hét évben 7-ről 23-ra nőtt azoknak a romániai megyéknek a száma, ahol medvetámadást, medvekárokat jelentettek. Az ember-medve konfliktus egyre nagyobb méretet ölt, a problémát rendezni kell” – érvelt a Krónikának a politikus.
A probléma kezelésének nem a vadászat az egyetlen megoldási módja. A szenátor által emlegetett csomag része az azonnali beavatkozás, a vadkárok kifizetése, a procedúrák egyszerűsítése, a decentralizáció, a populációfelmérés és a villanypásztorok finanszírozása. Ez utóbbi megvalósításában a minisztérium még adós, ennek gyakorlatba ültetése lassan halad. A Krónika felvetésére, hogy miért nem akarja a kormány visszaadni a vadgazdálkodást a hozzáértő szakemberek, a vadászegyesületek hatáskörébe, és ne a civil szervezetek döntsék el, mikor és hol lehet medvét kilőni,
Amiért részben a vadászokat is felelősnek tekinti, mert nem tudnak megfelelő módon kommunikálni. A politikus szerint vissza kell adni a vadgazdálkodás becsületét Romániában, mert a vadászok ismerik legjobban a védett állatok élőhelyeit, a vadászterületen élő vadpopulációt, ezek szokásait, stb. „Nagyon sok területen a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek véleményére kell támaszkodni. A vadgazdálkodásnak csak kis része a vadászat, de ezt a »démonizált dolgot» fel kell oldani a társadalomban” – nyomatékosította Tánczos Barna szenátor.
Benke József erdőmérnök azt szeretné, ha a politikum partnert látna a vadgazdálkodási szakemberekben
Fotó: Beliczay László
Benke József erdőmérnök, vadgazdálkodási szakember, a Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetője a Krónikának elmondta, hogy előrelépésnek tartja az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet. Mint fogalmazott, vannak benne hibák, amit reményei szerint a törvényalkotási munka során ki lehet javítani. Ilyen hibának tartja a 350 pontos felső trófeahatárt a medvevadászatban, amit gyakorlatilag egy négyéves állat is elér, miközben a szarvasmarhákra támadó egyedek ennél sokkal nagyobbak és veszélyesebbek. Ahogy azt is korrigálásra váró előírásnak tekinti, hogy
„Részletes szakmai tanulmányt készítek a törvénytervezetről, és abban bízom, hogy a vadgazdálkodási szakemberek észrevételei is bekerülnek az új jogszabályba” – fogalmazott portálunknak a székelyföldi erdőmérnök. Benke szerint értelmetlen az a bukaresti vélekedés is, hogy külföldi vadászok ne jöhessenek Romániába medvevadászatra. Ezt azért tartja abszurdnak, mert az Európai Unió területén az áruk és az emberek szabad mozgását a vadászat terén sem lehet korlátozni.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint még idén sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
– fogalmazta meg aggályait Benke József erdőmérnök. A Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetője egyetért abban, hogy Romániában csak törvénnyel lehet szabályozni a medvepopulációk szinten tartásának kérdését, ellenkező esetben a szakminisztérium folyamatosan azzal volna elfoglalva, hogy a zöld szervezetekkel pereskedjen.
Már nem csupán a hegyvidéken, hanem az Alföldön is egyre nagyobb problémát jelentenek a medvék: néhány napon belül két gazdaságba is betört, és kecskéket mészárolt le egy medve a Nagyvárad mellett található Váradszentmártonban.
Összesen tíz alkalommal küldtek ki riasztást a lakóknak a Ro-Alert rendszeren medvék jelenlétére figyelmeztetve az elmúlt héten – közli a Hargita megyei csendőrség sajtóosztálya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Sok az úgynevezett helikopter-szülő, aki folyamatosan a gyereke körül „kering” – innen az elnevezés –, és túlzottan beavatkozik az életébe: mindent megold helyette.
Nagyszabású közúti razziát tartottak a hétvégén Bihar megyében: több mint 2300 embert igazoltattak, 1400-nál is több járművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás miatt, és 730 bírságot szabtak ki.
Továbbra sem tudni, ki küldött halálos fenyegető üzenetet Majka telefonjára a magyarországi rapper sepsiszentgyörgyi koncertje előtt, legalábbis az ügyészség nem hozta nyilvánosságra az elkövető személyazonosságát.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!