Elindultak a lejtőn. Hargita megyében április óta gondot okoz a háziorvosi ügyeleti központok munkatársainak kifizetése
Fotó: Gábos Albin
Paradox helyzet állt elő a háziorvosi ügyeleti központokban: az áprilisi béremelések azt eredményezték, hogy egyes orvosok és asszisztensek fizetése hónapok óta késik. A kormány 25 millió lejes gyorssegélyt utalt ki a költségvetési hiányok pótlására – Vass Levente szerint ezzel korrekt módon rendezik a válsághelyzetet.
Huszonötmillió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjából, hogy továbbra is biztosítani tudják a háziorvosi ügyeleti központok működését. A sürgősségi kormányrendeletben ugyanakkor azt is leszögezik, hogy egyelőre újabb központok nem alakulhatnak meg, sőt „helyben” arról is dönthetnek, hogy felszámolják azokat, amelyekre nem mutatkozik igény.
– csakhogy áprilistól megemelték az intézményekben dolgozó orvosok és asszisztensek órabérét, így a kiutalt összegekből már nem tudták fedezni a kiadásokat egyes megyék ügyeleti központjaiban.
Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, a háziorvosi ügyeleti központok létrehozását a szövetség szorgalmazta nyugat-európai, magyarországi mintára, hogy tehermentesítsék a kórházak sürgősségi osztályait; ugyanakkor a háziorvosok érdekvédelmi szövetsége is támogatta az ötletet. A szakpolitikus emlékeztetett, hogy
Az idei költségvetés elfogadásakor több pénzt hagyott jóvá a parlament a működésükre, mint egy évvel korábban, ám miután az akkori egészségügyi miniszter megnövelte a központokban ügyeletező orvosok, asszisztensek órabérét, a keretösszeg már nem fedezte a kiadásokat.
A megyékben különböző módon oldották meg a válsághelyzetet: volt, ahol a meglevő összegből gazdálkodtak, és kevesebb órabért adtak, ám volt, ahol kiadták a megemelt fizetéseket, így a pénzük már elfogyott.
– részletezte Vass Levente.
A honatya emlékeztetett: az intézkedés másik következménye, hogy a költségvetés módosításáig nem lehet új központokat megalakítani, hiszen nem lenne pénz a fenntartásukra. A kormányhatározatban ugyanakkor azt is tisztázzák, hogy ahol kevés a konzultáció, nincs igény a központ szolgáltatásaira, dönthetnek annak megszüntetéséről.
A szakpolitikus szerint ez korrekt rendezése a fennálló helyzetnek, ám az RMDSZ azt támogatja, hogy ezek a központok továbbra is működjenek, az ott dolgozók kapjanak megfelelő bérezést, és népszerűsítsék a szolgáltatásaikat akár a sajtóban is, hogy a betegek inkább ott kérjenek segítséget, ne a sürgősségen. A Maros megyei képviselő állítása szerint jövőre arra is lesz pénz, hogy újak alakuljanak.
Jelenleg ország szinten 352 központnak van szerződése az egészségbiztosítási pénztárral, és további 27 kapott működési engedélyt az egészségügyi minisztériumtól, ám ezek megalakulására még várni kell.
Sürgősségi beavatkozás. A gyorssegéllyel rendezhetik az egészségbiztosítási pénztárok által felhalmozott adósságokat
Fotó: Kristó Róbert
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, jelenleg 490 ezer lejjel tartozik az egészségbiztosítási pénztár a megyében található hat ügyeleti központnak.
A nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az ott dolgozó orvosok és asszisztensek megkapják az áprilisi, májusi, illetve júniusi bérüket. Azt is megjegyezte, az áprilistól hatályba lépett béremelés miatt vonzóbbá válhatott ügyeletezni a háziorvosoknak a praxisuk mellett, így ösztönzővé vált, hogy új központok jöjjenek létre a megyében.
„A megyei egészségügyi pénztár és igazgatóság további központok létesítését tervezte a megyében, s noha kettőt létre is hoztunk – Gyimesfelsőlokon, illetve Székelykeresztúron –, további központok egyelőre nem nyílhatnak elégséges pénzalap híján. Holott lenne rájuk igény a kórházak sürgősségi osztályai tehermentesítése végett. A megye teljes lefedettségéhez 15 ügyeleti központnak kellene működnie” – mutatott rá Duda Tihamér.
Kérdésünkre, hogy valamelyik megyei központot veszélyezteti-e a megszűnés, közölte, elemezniük kell az ügyeleti központok tevékenységét, azonban nem lát arra valós esélyt, hogy bármelyiket felszámolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!