A gyermekek éve programjai azt is megmutatják miként lehet a gyermekeket aktívan bevonni az egyházi életbe, és hogyan válhatnak annak természetes, élő részévé
Fotó: illusztráció: Pixabay
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
2026. január 15., 18:302026. január 15., 18:30
Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, abból a felismerésből kiindulva, hogy az egyház jövője szorosan összefügg azzal, mennyire tudja megszólítani, kísérni és közösségeibe befogadni a legfiatalabb nemzedéket. A tematikus év kapcsán Nagy Tibor Sándor lelkipásztor, az egyházkerület tanügyi referense és a gyermekek éve programjainak koordinátora a Kolozsvári Rádiónak elmondta, nemcsak a református egyház, hanem
„A gyermekek évének célja, hogy a gyermekek közelebb kerüljenek Krisztushoz, és hogy az egyház közössége felelősséggel és szeretettel támogassa őket a hit útján” – fogalmazott. Hozzátette: a gyermeki hit és bizalom olyan érték, amelyet újra és újra fel kell fedezni, és amely a felnőttek számára is iránytű lehet.
Mint az Erdélyi Református Egyházkerület honlapja is írja, a tematikus év kiemelt célja a gyermekek lelki nevelésének megerősítése elsősorban a családban, a gyülekezetekben és a felekezeti iskolákban. Ugyanakkor fontosnak tartják a jó gyakorlatok felmutatását is: miként lehet a gyermekeket aktívan bevonni az egyházi életbe, és hogyan válhatnak annak természetes, élő részévé.
A kezdeményezés ugyanakkor támogatást kíván nyújtani mindazoknak, akik a gyermeknevelésben szerepet vállalnak – szülőknek, pedagógusoknak, vallástanároknak –, és fel kívánja mutatni a vallásoktatás áldásait nemcsak az egyházon belül, hanem a társadalom egésze számára is.
Az Erdély több településén is évente megtartott nyári vakációs bibliahetek egységes tematikáját is a gyermekek éve szolgálatába állítják
Fotó: Simon Virág
A gyermekek éve hivatalos, ünnepélyes nyitó istentiszteletét január 23-án tartják Marosvásárhelyen, a Kistemplomban, a gyülekezetek, iskolák és gyermekek bevonásával. Az év során gyermekimahét megszervezését és támogatását tervezik, amelynek keretében a gyülekezetekben név szerint imádkoznak a gyermekekért, tudatosítva jelenlétüket és fontosságukat az egyházi közösségek életében.
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum közreműködésével kézműves- és rajzpályázatot hirdetnek Isten kezében vagyok címmel, a beérkező alkotásokból pedig – a díjazás mellett – vándorkiállítást is szeretnének indítani. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Teológia és Zeneművészeti Kara, valamint a Protestáns Teológiai Intézet partnerségével tudományos konferenciát is szerveznek, amelyen a 21. századi keresztyén gyermeknevelés kérdéseit járják körül. Nyáron találkozót terveznek a vallástanárok számára, akik évtizedek óta szolgálnak felekezeti és világi iskolákban egyaránt. Emellett – lehetőség szerint – rajzfilm- és illusztrációs pályázat meghirdetését is tervezik, valamint a vakációs bibliahetek egységes tematikáját is a gyermekek éve szolgálatába állítják.
valamint olyan alkalmak szervezése, ahol gyermekek szolgálnak Igével, zenével vagy imádsággal.
A tematikus évhez két kiemelt kiadvány is kapcsolódik: megjelenik a Gyermek-énekeskönyv – digitális kottatárral kiegészítve –, valamint a Gyermek-áhítatos könyv. Ezek a kiadványok hosszú távon is gazdagítani kívánják a gyülekezeti és iskolai munkát, és lehetőséget adnak arra, hogy a családokban és közösségekben minden nap a gyermekekhez szóló lelki útravaló kerüljön előtérbe.
Az Erdélyi Református Egyházkerület felhívással fordul az egyházközségekhez és egyházmegyékhez, arra kérve őket, hogy éves terveiket igazítsák a Gyermekek Évének célkitűzéseihez, és fokozott figyelmet fordítsanak a gyermekek számára szervezett alkalmakra. A Reformatus.ro-n megjelent összegzés szerint a tematikus év bibliai üzenete így szól: „Íme, az Úr ajándéka a gyermek…” (Zsolt 127,3). A cél, hogy 2026 olyan esztendő legyen, amikor minden gyülekezet tudatosan építi a gyermekekkel való kapcsolatát, és olyan lelki otthont teremt, ahol a legkisebbek is megtapasztalhatják Isten szeretetét és az egyház befogadó közösségét.
Az ifjúsági munka szerepét, jelentőségét szeretné erősíteni a református gyülekezetekben az Ifjúság Éve elnevezésű kezdeményezés, amelyet a Magyarországi Református Egyház indított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!