Igény lenne rá. Romániában nincs integrált gondolkodás, mint például Magyarországon, ahol kiválósági központokat is létrehoznak
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió tagállami közül Románia fordítja a legkevesebb pénzt kutatásra és fejlesztésre, ráadásul tavaly jelentősen visszaesett az erre a célra fordított összeg. Az egyetlen jó hír, hogy juttattak forrásokat az egyetemek számára is, de továbbra sem kiszámítható a rendszer. „Ha egy ország nem finanszírozza a kutatást, nem fektet be abba, hogy ezek a tevékenységek fenntarthatóvá váljanak, akkor azt lehet mondani, hogy bokán rúgja önmagát” – fogalmazott kérdésünkre Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese.
Ahelyett, hogy nőttek volna, visszaestek tavaly Romániában a kutatásra és fejlesztésre (K + F) fordított amúgy is igen csekély pénzösszegek, így az ország továbbra is a legkevesebbet szánja erre a célra – GDP-arányosan és egy főre számolva egyaránt – európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat adataiból.
Románia tavaly egy lakosra számolva 14,8 eurót költött K + F-re, ami a legkisebb összeg 2012-től errefelé, akkor 14,3 euró jutott egy főre. 2019-ben viszont az összeg elérte a 22,1 eurót. Mindez azt jelenti, hogy
olyan körülmények között, hogy az Eurostat adatbázisai csak 2004 óta állnak rendelkezésre.
A sereghajtók között találjuk még Bulgáriát és Magyarországot, de mindkét ország jóval többet szánt kutatásra és fejlesztésre, előbbi 21 eurót, utóbbi pedig csaknem a dupláját, 39 eurót fordított erre a célra.
Az elmúlt évtizedben amúgy Lettországban nőtt a legnagyobb mértékben – a 2010-es 14 euróról 2020-ban 42 euróra – a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg, de lényeges növekedést mértek Görögországban (62 euróról 148 euróra) és Észtországban (77 euróról 141 euróra) is. Eközben a legnagyobb csökkenés Portugáliában volt – 92 euróról 71 euróra, majd Spanyolország (179 euróról 144 euróra) és Románia (17 euróról 15 euróra) következett az EU statisztikai hivatala által közzétett adatsorok szerint.
„Rosszul állunk és ezen nehéz javítani” – értékelte a lesújtó adatsorokat a Krónika megkeresésére Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Meglátása szerint ugyanakkor Románia valójában még ennél az egy főre jutó 14,8 eurónál, illetve a GDP 0,13 százalékánál is kevesebbet fordított a kutatási projektek támogatására, mert jelentős hányadát a Bukarest közelében levő măgurelei fotonukleáris kutatási központba, a szuperlézerbe fektette.
– fogalmazta meg az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, elsősorban egy kiszámítható rendszert kellene bevezetni, hiszen vannak olyan évek, amikor egyáltalán nem hirdetnek meg kutatási pályázatokat.
„A kutatásfinanszírozás egyik sarokpontja a periódus, ma már általános nemzetközi tendencia, hogy háromévesek a ciklusok, három évig tartanak a projektek. Ha Romániában nem lehet tudni, hogy három év után lesz-e esély a folytatásra, aki tud, elmegy külföldre, ahol van lehetőség az előre tervezésre, van egy ritmus. Lehet valaki kiváló kutató, ha nincs támogatás, felkopik az álla” – összegezte a biológus, aki szerint ez a probléma a fiatal kutatónemzedéket érinti súlyosan.
A másik hasonlóan komoly gondként az összegek nagyságrendjét említette, hiszen ha kevés a pénz, az gátolja az innovációt. „Az innováció mindig kockázatos, merész, soha nem a biztosra alapoz.
Emiatt a kutatók arra kényszerülnek, hogy biztosra menjenek, így Románia lemarad ezen a téren, nincsenek itt megfogalmazott és megvalósított nagy ötletek. Ez pedig hátrányt jelent, amikor egy ország gazdaságának a versenyképességét vizsgáljuk, azt, hogy miként képes egy problémára innovatív módon megoldásokat felmutatni” – részletezte Markó Bálint.
Románia hátrányból indult a rendszerváltáskor a kutatások terén, és azóta sem tud lépést tartani
Fotó: Pixabay
A rektorhelyettes aláhúzta egyúttal: a kutatásba fektetett pénz sokszorosan megtérül, hiszen itthon maradnak a jó képességű fiatalok, akik kutatásaikkal, az innováció, az új felfedezések révén hozzá tudnak járulni a gazdaság fenntarthatóságához és ahhoz, hogy az egyetemek minél eredményesebbek legyenek. „A felsőoktatásban a hallgatóknak nemcsak az ismeretanyagot kell elsajátítaniuk, hanem azt is, hogy miként lehet ezt a tudást generálni, miként lehet kutatni, felfedezni. Ebből származik a későbbiekben a know how, amitől egy ország fenntarthatóvá válik” – mutatott rá Markó Bálint.
Példaként említette, hogy egy világjárványban a hasonló tudományágak képviselői segítenek annak leküzdésében, lehetnek epidemiológusok vagy vakcina előállításával foglalkozó szakemberek.
Ettől a pillanattól kezdve teljes mértékben rá van szorulva arra, ami a határain kívül történik, attól kezdve, hogy elő tud-e állítani egy oltóanyagot, vagy van-e, aki működtesse a PCR-gépeket. Ezek banálisnak tűnhetnek, de ide jut egy ország, ha nem finanszírozza megfelelően a kutatást” – magyarázta Markó Bálint. Hozzátette, Románia hátránnyal indult már a volt kommunista országok között is ezen a téren, az egykori kommunista tömb nemcsak gazdasági szempontból, hanem a kutatás finanszírozásában és infrastruktúrájában sem volt egységes.
„Az elmúlt időszakban kevés olyan év volt, amikor a bukaresti kormányzat arra törekedett, hogy ezt a területet legalább a volt kommunista országok szintjére felhozza. Nem voltak huzamosan kutatásfejlesztésre irányuló, a kiválóság támogatását célul kitűző infrastrukturális, humán erőforrás fejlesztési projektek, az a kevés, ami akadt, nem volt kiszámítható, stratégiailag megtervezett, inkább esetleges vagy frusztráló módon dugába dőlt, mint a măgurelei szuperlézer” – fejtette ki az egyetemi tanár. Szerinte
„Ez a típusú gondolkodás döntéshozatali szinten még nem fogalmazódott meg” – figyelmeztetett az egyetemi oktató.
Fotó: Pixabay
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) támogatja a kutatási projekteket benyújtókat, de a felsőoktatási intézmények forrásai korlátozottak. Markó Bálint ugyanakkor kérdésünkre rámutatott, hiába zajlik Romániában a legtöbb kutatás az egyetemi falak között, az oktatási minisztérium az idén először különített el összeget a felsőoktatási intézményekben zajló kutatásra. „Valamilyen szintű előremozdulás tehát tapasztalható idén, de ezért a hazai egyetemek sokat lobbiztak, hiszen a kutatás finanszírozására nem rendelkeznek külön költségvetési fejezettel, csak elkülöníthetnek erre a célra pénzt az egyetemi keretek között. A tanügyminisztérium eddig áttételesen támogatta ezt, vagy egyáltalán nem. Az idei év üdítő kivétel, de kérdés, hogy ez meddig fog tartani” – emelte ki Markó Bálint. Kérdésünkre kifejtette, ehhez hozzáadódnak a kisebb akadályok, például, hogy megvásárolnak egy gépet, de a cserealkatrészekre is ki kell gazdálkodni a költségeket. „Megtaláljuk erre a megoldást, de ebben is segíthetne az állam abban, hogy kiszámíthatóvá teszi a pályázások lehetőségét” – összegzett a rektorhelyettes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás