Igény lenne rá. Romániában nincs integrált gondolkodás, mint például Magyarországon, ahol kiválósági központokat is létrehoznak
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió tagállami közül Románia fordítja a legkevesebb pénzt kutatásra és fejlesztésre, ráadásul tavaly jelentősen visszaesett az erre a célra fordított összeg. Az egyetlen jó hír, hogy juttattak forrásokat az egyetemek számára is, de továbbra sem kiszámítható a rendszer. „Ha egy ország nem finanszírozza a kutatást, nem fektet be abba, hogy ezek a tevékenységek fenntarthatóvá váljanak, akkor azt lehet mondani, hogy bokán rúgja önmagát” – fogalmazott kérdésünkre Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese.
Ahelyett, hogy nőttek volna, visszaestek tavaly Romániában a kutatásra és fejlesztésre (K + F) fordított amúgy is igen csekély pénzösszegek, így az ország továbbra is a legkevesebbet szánja erre a célra – GDP-arányosan és egy főre számolva egyaránt – európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat adataiból.
Románia tavaly egy lakosra számolva 14,8 eurót költött K + F-re, ami a legkisebb összeg 2012-től errefelé, akkor 14,3 euró jutott egy főre. 2019-ben viszont az összeg elérte a 22,1 eurót. Mindez azt jelenti, hogy
olyan körülmények között, hogy az Eurostat adatbázisai csak 2004 óta állnak rendelkezésre.
A sereghajtók között találjuk még Bulgáriát és Magyarországot, de mindkét ország jóval többet szánt kutatásra és fejlesztésre, előbbi 21 eurót, utóbbi pedig csaknem a dupláját, 39 eurót fordított erre a célra.
Az elmúlt évtizedben amúgy Lettországban nőtt a legnagyobb mértékben – a 2010-es 14 euróról 2020-ban 42 euróra – a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg, de lényeges növekedést mértek Görögországban (62 euróról 148 euróra) és Észtországban (77 euróról 141 euróra) is. Eközben a legnagyobb csökkenés Portugáliában volt – 92 euróról 71 euróra, majd Spanyolország (179 euróról 144 euróra) és Románia (17 euróról 15 euróra) következett az EU statisztikai hivatala által közzétett adatsorok szerint.
„Rosszul állunk és ezen nehéz javítani” – értékelte a lesújtó adatsorokat a Krónika megkeresésére Markó Bálint, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Meglátása szerint ugyanakkor Románia valójában még ennél az egy főre jutó 14,8 eurónál, illetve a GDP 0,13 százalékánál is kevesebbet fordított a kutatási projektek támogatására, mert jelentős hányadát a Bukarest közelében levő măgurelei fotonukleáris kutatási központba, a szuperlézerbe fektette.
– fogalmazta meg az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, elsősorban egy kiszámítható rendszert kellene bevezetni, hiszen vannak olyan évek, amikor egyáltalán nem hirdetnek meg kutatási pályázatokat.
„A kutatásfinanszírozás egyik sarokpontja a periódus, ma már általános nemzetközi tendencia, hogy háromévesek a ciklusok, három évig tartanak a projektek. Ha Romániában nem lehet tudni, hogy három év után lesz-e esély a folytatásra, aki tud, elmegy külföldre, ahol van lehetőség az előre tervezésre, van egy ritmus. Lehet valaki kiváló kutató, ha nincs támogatás, felkopik az álla” – összegezte a biológus, aki szerint ez a probléma a fiatal kutatónemzedéket érinti súlyosan.
A másik hasonlóan komoly gondként az összegek nagyságrendjét említette, hiszen ha kevés a pénz, az gátolja az innovációt. „Az innováció mindig kockázatos, merész, soha nem a biztosra alapoz.
Emiatt a kutatók arra kényszerülnek, hogy biztosra menjenek, így Románia lemarad ezen a téren, nincsenek itt megfogalmazott és megvalósított nagy ötletek. Ez pedig hátrányt jelent, amikor egy ország gazdaságának a versenyképességét vizsgáljuk, azt, hogy miként képes egy problémára innovatív módon megoldásokat felmutatni” – részletezte Markó Bálint.
Románia hátrányból indult a rendszerváltáskor a kutatások terén, és azóta sem tud lépést tartani
Fotó: Pixabay
A rektorhelyettes aláhúzta egyúttal: a kutatásba fektetett pénz sokszorosan megtérül, hiszen itthon maradnak a jó képességű fiatalok, akik kutatásaikkal, az innováció, az új felfedezések révén hozzá tudnak járulni a gazdaság fenntarthatóságához és ahhoz, hogy az egyetemek minél eredményesebbek legyenek. „A felsőoktatásban a hallgatóknak nemcsak az ismeretanyagot kell elsajátítaniuk, hanem azt is, hogy miként lehet ezt a tudást generálni, miként lehet kutatni, felfedezni. Ebből származik a későbbiekben a know how, amitől egy ország fenntarthatóvá válik” – mutatott rá Markó Bálint.
Példaként említette, hogy egy világjárványban a hasonló tudományágak képviselői segítenek annak leküzdésében, lehetnek epidemiológusok vagy vakcina előállításával foglalkozó szakemberek.
Ettől a pillanattól kezdve teljes mértékben rá van szorulva arra, ami a határain kívül történik, attól kezdve, hogy elő tud-e állítani egy oltóanyagot, vagy van-e, aki működtesse a PCR-gépeket. Ezek banálisnak tűnhetnek, de ide jut egy ország, ha nem finanszírozza megfelelően a kutatást” – magyarázta Markó Bálint. Hozzátette, Románia hátránnyal indult már a volt kommunista országok között is ezen a téren, az egykori kommunista tömb nemcsak gazdasági szempontból, hanem a kutatás finanszírozásában és infrastruktúrájában sem volt egységes.
„Az elmúlt időszakban kevés olyan év volt, amikor a bukaresti kormányzat arra törekedett, hogy ezt a területet legalább a volt kommunista országok szintjére felhozza. Nem voltak huzamosan kutatásfejlesztésre irányuló, a kiválóság támogatását célul kitűző infrastrukturális, humán erőforrás fejlesztési projektek, az a kevés, ami akadt, nem volt kiszámítható, stratégiailag megtervezett, inkább esetleges vagy frusztráló módon dugába dőlt, mint a măgurelei szuperlézer” – fejtette ki az egyetemi tanár. Szerinte
„Ez a típusú gondolkodás döntéshozatali szinten még nem fogalmazódott meg” – figyelmeztetett az egyetemi oktató.
Fotó: Pixabay
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) támogatja a kutatási projekteket benyújtókat, de a felsőoktatási intézmények forrásai korlátozottak. Markó Bálint ugyanakkor kérdésünkre rámutatott, hiába zajlik Romániában a legtöbb kutatás az egyetemi falak között, az oktatási minisztérium az idén először különített el összeget a felsőoktatási intézményekben zajló kutatásra. „Valamilyen szintű előremozdulás tehát tapasztalható idén, de ezért a hazai egyetemek sokat lobbiztak, hiszen a kutatás finanszírozására nem rendelkeznek külön költségvetési fejezettel, csak elkülöníthetnek erre a célra pénzt az egyetemi keretek között. A tanügyminisztérium eddig áttételesen támogatta ezt, vagy egyáltalán nem. Az idei év üdítő kivétel, de kérdés, hogy ez meddig fog tartani” – emelte ki Markó Bálint. Kérdésünkre kifejtette, ehhez hozzáadódnak a kisebb akadályok, például, hogy megvásárolnak egy gépet, de a cserealkatrészekre is ki kell gazdálkodni a költségeket. „Megtaláljuk erre a megoldást, de ebben is segíthetne az állam abban, hogy kiszámíthatóvá teszi a pályázások lehetőségét” – összegzett a rektorhelyettes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás