Gyásznap és gyászünnep

„A szabadságot még ma is érdek és hovatartozás szerint osztják ugyan, a Koszovó és Dél-Oszétia kapcsán egymással ütköző vélemények jól bizonyítják ezt, de bíznunk kell abban, hogy egy közös Európában már nem lesznek győztesek és vesztesek, csak egyenlő feltételek között együtt élő nemzetek” – hangsúlyozta tegnap a tizenhárom aradi vértanú halálának 159. évfordulója alkalmából az aradi Szabadság-szobornál tartott megemlékező ünnepségen Markó Béla RMDSZ-elnök. Rámutatott: „erre kell törekednünk itt Erdélyben, itt Romániában is, mindenütt, ahol valaha a történelem egymással újból és újból szembeállította a nemzeteket”.

A partiumi városban idén is több ezren emlékeztek a 13 aradi vértanúra, a helybéliek mellett sokan érkeztek más megyékből, illetve külföldről is. A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött a Minorita-templomban, majd a Vesztőhelyen folytatódott, ahol a Szózat felcsendülését követően a római katolikus, református és evangélikus magyar egyházak képviselői tartottak közös istentiszteletet, amelynek végén magyarul, románul és németül is elmondták a Miatyánkot, majd a jelenlévők elénekelték a Himnuszt és a Székely himnuszt, és elhelyezték az emlékezés koszorúit. Délután a Szabadság-szobornál folytatódott az ünnep, ahol többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve a Magyar Köztársaság képviseletében Szekeres Imre honvédelmi miniszter mondott beszédet.

„Arad gyásznap, de valamiféle gyászünnep is: a szabadságszeretet, a szolidaritás, az összetartozás, az összefogás napja. Arad ugyanis cáfolata annak, hogy vereségből nem lehet győzelem, hiszen a visszafojtott gyász erőt adott a magyar nemzetnek, erkölcsi tartást. Mégis győzelem lett a vereségből” – hangsúlyozta beszédében Markó Béla. A szövetségi elnök szerint a vereség győzelembe fordulásának, az aradi szellemnek példája a Szabadság-szobor kiszabadításának története is. „Szolidaritás, együttmunkálkodás, kitartás kellett hozzá. Ki gondolta, ki hitte, ki remélte volna a kilencvenes évek elején, hogy még valaha talpra áll ez a szobor. Ki más, mint az aradiak” – hangsúlyozta Markó. A politikus emlékeztetett, hogy „tisztességes nemzeti célokról lemondani nem szabad még akkor sem, ha pillanatnyilag szinte reménytelennek látszik a megvalósításuk. „Mi tudjuk ezt itt Erdélyben, minket megtanított erre a történelem, mert mifelénk nemcsak az ember, hanem a szobor is talpra áll, ha letaszítják” – fejtette ki a politikus.

Azonos érdekek

Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta:  Romániának és Magyarországnak azonosak a modernizációs érdekei, hasonló adottságaik következtében természetes szövetségesei egymásnak. A miniszter emlékeztetett a közös zászlóaljra, a közös missziós feladatokra, a NATO-ban betöltött szerepre.

Közösen ünnepeltek

Arad mellett Erdély és a Partium számos településén emlékeztek meg tegnap a 13 vértanúról. Nagyváradon idén is együtt emlékeztek a történelmi egyházak, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP), illetve a civil szféra képviselői. A Szent László római katolikus templomban tartott ökumenikus istentiszteleten Csűry István református megbízott püspök, Lőrincz Ottó római katolikus kanonok, Mátyás Attila evangélikus és Buzogány István unitárius lelkész emlékezett a mártírokra. A megemlékezés Nagysándor József vértanú emléktáblájánál folytatódott, ahol Biró Rozália alpolgármester, Cseke Attila államtitkár és Zatykó Gyula nagyváradi MPP-elnök hívta fel a figyelmet az aradi vértanúk hősiességére, illetve a nemzet egységének, az együttműködésnek a fontosságára, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit.

„Ha egy nép közös célért küzd, együtt harcol, nemzet lesz, és csuda dolgokat vihet véghez” – emlékezett az október 6-i eseményekre Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor alpolgármester. A megemlékezésen a történelmi egyházak helyi elöljárói mondtak áldást. Sipos Miklós református esperes a nemzetért és a kegyeletteljes megemlékezésért fohászkodott, míg Hársfalvi Ottó római katolikus vikárius arra figyelmeztetett, hogy a mártírok nem csupán katonák, hanem eszmék hordozói voltak. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes az 1849-es események történelmi hátterét vázolta fel, beszédében külön kitért a szatmári kötődésű Gonzeczky Jánosra. „Olyan politikus, tábori lelkész volt, aki templom és iskola mellett nemzetet is épített. Elveiért kész volt a mártíromságra is” – fogalmazott. A zárdatemplom falán elhelyezett Gonzeczky-emléktábla alatt elhelyezték a kegyelet koszorúit.

Sepsiszentgyörgyön több mint százan gyűltek össze az Erzsébet parkban, hogy leróják kegyeletüket az aradi hősök előtt. Az alsó-háromszéki és városi RMDSZ szervezésében lezajlott megemlékezésen Tóth Birtan Csaba helyi RMDSZ-elnök szólt az egybegyűltekhez, majd Rab Sándor történelemtanár ismertette az aradi tragédia előzményeit. Beszédében kiemelte a háromszékiek hősies helytállását, „azokban az időkben, amikor még büszkén és bátran beszélhettünk magyar összefogásról”. Ezt követően az RMDSZ és az MPP képviselői, illetve a civil társadalom képviselői koszorúztak.

Krónika

Szekeres Imre a be nem avatkozásról

A magyarországi politikusok nem avatkozhatnak bele a romániai magyarság politizálási módszereibe, hiszen hazatérve nem ők vállalják Romániában elhangzó nyilatkozataik következményeit – szögezte le tegnap Aradon Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélését követően. A politikus leszögezte: a Magyar Szocialista Párt szerint fontos, hogy az RMDSZ sikeresen képviselje a romániai magyar közösség érdekeit. Szerinte az a helyes, ha magyarországi politikusok nem vesznek részt „mások helyett” egy másik ország politikai ügyeiben. „Könnyű külföldön nyilatkozni, aztán hazautazni Budapestre, nem viselve a külföldön elhangzott nyilatkozatok következményeit és felelősségét” – tette hozzá Szekeres. Az MTI kérdésére a szocialista politikus elmondta: pártja nem kíván „kampánytanácsot” adni, ugyanakkor az MSZP néhány fontosabb politikai kérdésben konzultál az RMDSZ-szel, így a két ország közötti együttműködésről, az infrastruktúra fejlesztéséről vagy a nemzeti kultúra megőrzéséről, amely az RMDSZ programjában fontos helyen szerepel. Mint ismeretes, az elmúlt hetekben kisebb feszültséghez vezetett az MSZP és az RMDSZ viszonyában, hogy Nyakó István MSZP-szóvivő a Magyar Ifjúsági Értekezlet püspökfürdői konferenciáján arról beszélt: „ha egy párt szavazásra akarja bírni az embereket, ellenséget kell keresnie, ha nincs, akkor démonizáljon valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni”. Az RMDSZ később cáfolta Ujhelyi István szocialista képviselő ugyanott elhangzott kijelentését, miszerint ha igényelte, akkor az MSZP sokat segített, mindig mindenben támogatta a szövetséget, viszont a párt azt kérte, hogy erről ne beszéljen a magyar kormánypárt, nehogy kiderüljön Erdélyben a dolog. Markó Béla az SZKT szeptember 20-i ülésén elmarasztalta a fiatal szocialistákat amiatt, hogy „nyeglén kioktatják az RMDSZ-t, hogyan kell kampányolni”, egyúttal felszólította a magyarországi pártokat: ne jöjjenek Erdélybe tanácsokat osztogatni.

R. Sz.