
Fotó: A szerző felvétele
„Tizenöt pléh- és műanyag hordót, illetve 14 műanyag zsákot számoltam meg” – magyarázta Czirják Károly helybéli lakos, aki szombaton találta meg a hulladékot. Hozzátette: a műanyag hordókból sárgás színű folyadék, míg a pléhhordókból rózsaszínű szivárgott. A műanyag zsákokat Czirják elmondása szerint szombaton csak a maradványok alapján lehetett azonosítani, ugyanis a benne lévő porszerű anyag, keveredve az esővel, szétmarta a zsákokat. A hulladék környékén a növényzet megsárgult, még a fenyők tűlevelei is rozsdavörössé váltak. A lakott területtől 5–7 kilométerre, a főúttól mintegy másfél kilométernyire az erdőben ritkán járnak emberek, csupán az erdei út csatlakozásánál egy sziklaüregben sátorozó Lukács Domokos látta a piros kabinos teherautót. „Csak abból a járműből rakhatták le a szemetet, mert más nem járt errefelé azon a napon” – magyarázta Lukács, aki arra is kitért, hogy tudtával a pásztorok értesítették az erdészt a hulladék jelenlétéről. Az erdészet illetékese vasárnapra kalákát hívott össze, és a hulladékot elvitette a Gödemesterháza melletti Nyírmezőben lévő szeméttározóba. Így került át a hulladék – amely egyébként a patakmedret tisztogató munkások gumikesztyűjét is szétmarta – Hargita megyéből Maros megyébe. „Az erdész helyesen járt el, amikor a patak mellől szeméttározóba vitette a hulladékot, amelynek veszélyességi fokát nem ismerhette” – fejtette ki Abos Gábor, a Hargita megyei környezetvédelmi felügyelőség vezetője. A két megye környezetvédelmi szakemberei kedden jártak a Nyírmezőben lévő szeméttározóban, és anyagmintákat vettek a folyadékokból és a porszerű anyagból egyaránt. „A laborvizsgálat még nem zárult le, emiatt nem tudjuk nyilvánosságra hozni, milyen hulladékot szórtak el a patak medrében” – jelentette ki Abos, hozzátéve, időközben az őrizetlen szeméttelepről eltűnt néhány hordó.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.