Gazdasági felszállópálya

A repteret Brassó északnyugati felében, Vidombák város kültelkén, 200 hektáros területen létesítik, ahol jelenleg szántóföldek, legelõk vannak. A telek sürgõsségi kormányrendelettel a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került a vidombáki önkormányzattól és az IAR Ghimbav üzemtõl. Az Otopeni után az ország második legnagyobb repülõterének a megépítésére és üzemeltetésére kiírt versenytárgyalást tavaly a kanadai Intelcan cég nyerte meg, amely 1978 óta tervez és épít reptereket az egész világon. Tavaly az Intelcan a vidombákival párhuzamosan a jamaicai Kingston és Montego Bay új repülõtereit készítette elõ. Brassó megye és város, Kovászna és Hargita megyék, Vidombák város és az Intelcan cég létrehozták a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülõtér Részvénytársaságot, amely eddig a projekt elõkészítésével foglalkozott. Az egy hónappal ezelõtt összehívott közgyûlés már a repülõtér építésének és majdani mûködésének felügyeletével bízta meg a kanadai céget.
A tervek szerint a vidombáki repülõtér évente egymillió-ötszázezer utas és hatezer tonna áru szállítására lesz alkalmas. Vespasian Augustin Iancu Brassó megyei tanácsos, a repülõtér létrehozásának felügyeletével megbízott bizottság elnöke a Krónikának elmondta, az Otopeni repülõtérnek évi négymillió fõ az utasforgalma, az utasok 30–35 százaléka erdélyi. Bíznak benne, hogy sikerül  õket átcsábítani a vidombáki létesítményre, ahogyan Brassóba csalogathatják a bákói, marosvásárhelyi és kolozsvári repterek utasainak egy részét is.
Iancu szerint 150 kilométeres körzetbõl várható utas- és áruforgalom. Egyetlen, 2600 méter hosszú bebiztosított felszállópályát építenek,  utasforgalmat és teherszállítást lebonyolító terminált, valamint mindazt, ami egy légikikötõ mûködéséhez kell: irányítótornyot, tûzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket. A zöldmezõs beruházás a becslések szerint mintegy 100 millió euróba kerül. Vespasian Augustin Iancu a Krónikának elmondta, a nemzetközi piacon egy hasonló repülõtér értéke 250 millió euró, de mivel 25 évre az építõ cégre bízzák a mûködtetését, és egy már korábban máshol felhasznált tervet módosítottak, a költségek kevesebb mint felére csökkennek. A pénz külföldi forrásokból származik, nagy részét osztrák, svájci és portugál vezetõ bankok folyósítják. A brassói születésû Ronald Weissberger, a kanadai Intelcan vállalat igazgatója korábban úgy nyilatkozott, a befektetés 12 év alatt térül meg.  Vespasian Augustin Iancu szerint a kivitelezés a pályázat szerint legtöbb 36 hónapot tarthat, de a legoptimistább ütemterv szerint a munkálatok megkezdése után számított két éven belül landolhat az elsõ repülõgép a vidombáki reptéren. A tanulmányok szerint a vidombáki nemzetközi repülõtérnek már beindulása utáni második évben több mint 8 millió eurós évi nyeresége lehet, ami 2016-ig megkétszerezõdik.

Legeltetett „kifutópálya”

A Vidombák várostól 5 kilométerre fekvõ területen még semmi nem jelzi, hogy ott néhány év múlva repülõk landolhatnak. A puszta közepén egy esztena árválkodik, és a 200 hektáros területet átszeli egy megyei út is. Iancu lelkesen mutogat és magyaráz. Megígéri, hetek alatt akadálymentesítik a területet, felszámolják a magasfeszültségû hálózatot. Elkészült a terv, megvan a pénz is az út elterelésére. Az esztena tulajdonosa Vidombákon kap telket, ahova az önkormányzat a házát is felépíti. A felügyelõbizottság elnöke azt mondja, a szociális és gazdasági hatástanulmány csak ezután készül el, de az már biztos, hogy a repülõtér 40-45 kilométeres körzetre hat ki a befektetések szempontjából. A vidombáki repülõtér közvetlen összeköttetésben lesz a Bukarest–Bors autópályával, míg Kovászna és Hargita megyék fele a Brassóból Kézdivásárhely felé vezetõ 13-as országutat szánják összekötõ útnak.
„Robbanásszerû fejlõdésre számítunk. Már az is sokatmondó, ahogy a környéken a telekárak alakultak: néhány éve még egy eurót kértek egy négyzetméterért, ma már harminc eurót is adnak” – magyarázza Iancu. Hozzáteszi, a repülõtér 200– 250 személynek adhat majd munkát, de közvetett módon sokkal több munkahely jön majd létre. Aristotel Cãncescu, a Brassó Megyei Tanács elnöke kifejtette, Brassó megyében több mint ezer külföldi vagy vegyes tõkével mûködõ vállalkozás mûködik, a térség lendületesen fejlõdik, rövid idõ alatt megkétszerezõdött az export, de folyamatosan emelkedik az ide látogató turisták száma, és a szálláshelyek száma is. A Németországból, Olasz- vagy Görögországból érkezõ kirándulók és vállalkozók azt tapasztalják, hogy a Bukarest–Brassó közötti 150 kilométeres út gépkocsival ugyanannyi ideig tart, mint a repülõútjuk a román fõvárosig, ezt az idõt meg lehet takarítani a vidombáki repülõtér felépítésével. A turisták és üzletemberek utaztatása mellett számos kereskedelmi társaság áruszállításra is igénybe venné a légi utat. Például a feketehalmi melegházakból évente 15 millió virágot lehetne külföldön értékesíteni, de ennek az a feltétele, hogy a reggel leszedett virágot még aznap eladják valamelyik nyugat-európai nagyvárosban.
A repülõtérnek még nincs marketingterve, de a sajtóban megjelent információk alapján már több mint húsz légitársaság érdeklõdött a brassói tervek felõl. A majdani reptéren olyan repülõgépek landolhatnak, mint az ATR, a 737-es Boeing vagy a 319-es, a 320-as, a 321-es, illetve a 330-as Airbus. Vidombákon csupán az Airbus A 380 és a Jumbo Jet típusú gépek nem tudnak leszállni, mert azoknak hosszabb kifutó kell. Szabályos járatú, de charter- és csökkentett költségû, úgynevezett fapados légitársaságokra is számítanak. A Carpatair, Myair, Acvila, Austrian Airlines, Lufthansa és az ELAL már jelezték, hogy indítanák járataikat, és a Wizz Air, Blue Jet, Ryanair, Spanair, Martinair, Air Swiss, KLM, Turkish Airlines, Tarom és a Malév társaságokkal is tárgyaltak.

Székelyföldi remények

Kovászna és Hargita megye csak szimbolikus összeggel, az összköltség 0,2 százalékával járul hozzá a projekthez. Részvételük szimbolikus, mégis szükség volt rá, mert a regionális elképzelésekre általában jobban odafigyel a kormány és a pénzintézetek.
Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint a repülõtér és az autópálya gazdasági generátor lehet a térség számára. A hatást nem lehet elõre pontosan felmérni, de a repülõtér közvetlen és közvetett elõnyei közép- és hosszú távon a vidék jelentõs fejlesztésében mutatkoznának meg, elsõsorban a befektetések gyarapodására lehet számítani az ipar, a kereskedelem, a turizmus és a szolgáltatások terén. Demeter szerint a legfontosabb, hogy Kovászna megye fel legyen készülve a reptér megnyitására. Ezt két szempontból kell megtenni: a csatlakozó utak a lehetõ legjobb állapotban kell hogy legyenek, és el kell készíteni egy térségfejlesztési tervet. „Még ebben az évben fel kell térképezni, hol vannak fejlesztésre alkalmas területek, hogy elkerüljük a káoszt, hogy összekeveredjenek az ipari és a lakóterületek. Csak akkor lehetünk vonzóak egy komoly befektetõ számára, ha rendet tudunk tartani” – hangsúlyozta Demeter.
A háromszéki önkormányzat elnöke szerint az egyetlen veszélyt a teleküzérkedés jelenti. A repülõtér megjelenésének jótékony hatására számítva Rétyen már felvásárolt közel 100 hektár mezõgazdasági területet egy brassói üzletember, és légbõl kapott tervre hivatkozva akarja beltelkesíteni, mondta Demeter János, aki szerint Kovászna megye ideális helyzetben van, nem lesz zajszennyezés sem, mert a berepülõsávok is elkerülik Háromszéket, és mégis közel mindössze 30 kilométerre van.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke lapunknak elmondta, felkészültek a repülõtér beindításával járó esetleges befektetések fogadására. Hargita azon kevés megyék között van, ahol már elkészült a kataszteri kiadvány, ahol van lehetõség a beruházásokra. A tanulmány hamarosan angol nyelven is megjelenik. Borboly kifejtette, a marosvásárhelyi repülõtér is ugyanakkora távolságra van tõlük, mint a brassó–vidombáki, de az utóbbi elõnye, hogy nemzetközi járatokat mûködtet. Hargita megyébõl elsõsorban Csík és Gyergyó környékét érinti a reptér beindulása, ide várják a befektetõket is. Szorgalmazzák a Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy–Brassó közötti 12-es országút korszerûsítését, amire a tervek szerint idén sor kerül. Borboly Csaba bízik abban, hogy az Udvarhely–Barót–Brassó közötti 131-es út teljes felújítása után az udvarhelyszékiek számára is elérhetõ közelségbe kerül a brassói repülõtér. 

Konjunktúrahullám: felemel vagy mellbe vág?

Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint adatok bizonyítják, hogy bár földrajzilag az ország központi részén terül el, Kovászna megye kiszorult a hazai és a külföldi befektetõk látókörébõl. „Ezt a 15 évnyi lemaradást azonban be lehet hozni a vidombáki nemzetközi repülõtér megépülése után” – fogalmazott Rosner. A szakember szerint a vállalkozóknak készen kell állniuk, mert a konjunktúra olyan, mint a tengerhullám: jön, és aki fel van készülve, kihasználhatja, aki meg nem, azt mellbe csapja az ár. Vasile Horgoº, Vidombák alpolgármestere a Krónikának elmondta, a település számára mindenképpen elõnyös lenne a repülõtér felépítése, mert több adót és illetéket fizetnének be az önkormányzat kasszájába, a vidombákiak az építkezésnél és a mûködõ repülõtéren is találhatnak állást. A vidombákiak többségét nem zavarja a repülõtér, megszokták a helikoptereket és a településen aerodromot mûködtetõ brassói területi repülõklub gépeit, amelyek most a majdani kifutópálya helyén lévõ mezõrõl szállnak fel. „Megszoktuk a repülõket – mondja egy idõs vidombáki úr –, igaz, azok majd nagyobbak lesznek. Nem is tudom elképzelni, mekkora zajjal száll fel és le egy nagy utasszállító gép”.
„A zajt kibírjuk – teszi hozzá egy fiatalember –, csak épp bennünket, vidombákiakat is alkalmazzanak majd a reptéren, és fizessenek meg bennünket becsületesen.”