Gazdasági miniszter: 45 millió euróba kerülne a parajdi sóbánya rehabilitálása, javasoltam a sótársaság igazgatótanácsi tagjainak visszahívását

Ezt az információt a Salrom, a vízügy, az Országos Ásványi Erőforrás Ügynökség (ANRM) ismerte, és a minisztériumnak is feladata volt, hogy biztosítsa annak felhasználását” – magyarázta Miruță.

Miruță szerint jelenleg

mert a Korond-patak vize bejutott a sótelep belsejébe, erodálta a medret, és bekövetkezett a májusi esemény.

A gazdasági miniszter azt is elmondta, hogy léteznek hivatalos szakvélemények arról, hogy a parajdi sóbányában hogyan kellett volna elterelni a vizet, valamint nemzetközi tanulmányok a sótelep elárasztásának kockázatáról, amelyeket nem vettek figyelembe.

„A kár mértékét pontosan meg fogjuk állapítani” – mondta Miruță.

Szerinte

„Én arról dönthetek, hogy mi történik a Salromnál, a vízügyről és az ANRM-ről pedig az illetékes szakminisztériumok döntenek. Ott olyan bebetonozott szerződések vannak, amelyeket nemrég írtak alá, olyan teljesítménymutatókkal, amelyeket már akkor is teljesítenek, ha reggel felkelnek és kinéznek az ablakon” – tette hozzá a miniszter.

Elmondta, hogy

Mint arról beszámoltunk, a miniszter szerdán közölte, hogy az igazgató fizetését éppen a tragédiua után néhány nappal emelték meg 6000 lejjel 38 000 lejre.

korábban írtuk

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után

A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.

A gazdasági miniszter csütörtökön azt is elmondta, hogy egy tanulmány szerint a víz eltávolítása és a parajdi sóbánya újrahasznosítása 45 millió euróba kerülne, miközben fennáll a bánya beomlásának kockázata is. Hozzátette, hogy

„A napokban kaptunk egy előzetes tanulmányt arról, hogy mit lehet ott csinálni. A tanulmány egyik változata szerint a víz kivezetése és a sóbánya újrahasznosítása kérdéses, mert fennáll az összeomlás veszélye, a költségek pedig 45 millió euró körül vannak. Van egy másik tanulmány, amely korai szakaszban van, még nincs kész, és azt javasolja, hogy a hegy másik oldalán található sót termeljék ki, és ez körülbelül nyolcszor olcsóbb.

Van ott két régi tárna, amelyeket 2006-2007-ben bezártak, és volt egy új tárna, a látogatható tárna, amelyet szintén elárasztott a víz. A hegy másik oldaláról próbálunk egy negyedik tárnát nyitni a csúcsról. Azon vagyok, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – mondta Radu Miruță.

Megjegyezte, hogy szükség van arra, hogy azt a sóbányát továbbra is hasznosítani tudják.

„Várom a tanulmány háttéranyagát, a geológusok válaszát az új kitermelés megvalósításának szakaszairól.

Ott voltam, beszéltem az emberekkel, a minisztériumban olyan hivatalos információkat kaptam, amelyeknek semmi közük nem volt ahhoz, ami a helyszínen történt. Az embereket egyszerűen cserbenhagyták, mert a terméket, amely körül éltek és a munkájukat végezték, csak hasznosították, de nem gondozták. És ennek az lett a vége, amit ma látunk” – mondta a gazdasági miniszter.

Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.

A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.