Nagy befektetés. A gazdasági miniszter szerint 45 millióba is belekerülhet a katasztrófa sújtotta parajdi sóbánya rehabilitálása
Fotó: László Ildikó
Radu Miruță gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter bejelentette: javasolta a részvényesek közgyűlésének, hogy hívják vissza a Salrom Országos Sótársaság igazgatótanácsának tagjait a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófát vizsgáló ellenőrző szerv jelentése nyomán.
2025. július 03., 14:292025. július 03., 14:29
2025. július 03., 14:452025. július 03., 14:45
„Javasoltam a részvényesek közgyűlésének, amely az igazgatótanács munkájának egy részét koordinálja, hogy a 31/90-es törvény 137. cikkelyének 4. bekezdése értelmében vegye napirendre az igazgatótanács tagjainak indokolt visszahívását” – mondta a gazdasági miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján Parajd kapcsán.
Hozzátette, hogy az igazgatótanács öt tagjának felmentését javasló döntés jól dokumentált, és a minisztérium saját információin, valamint a miniszterelnök ellenőrző testületének ellenőrzési jelentésén alapul.
Ezt az információt a Salrom, a vízügy, az Országos Ásványi Erőforrás Ügynökség (ANRM) ismerte, és a minisztériumnak is feladata volt, hogy biztosítsa annak felhasználását” – magyarázta Miruță.
Miruță szerint jelenleg
mert a Korond-patak vize bejutott a sótelep belsejébe, erodálta a medret, és bekövetkezett a májusi esemény.
A gazdasági miniszter azt is elmondta, hogy léteznek hivatalos szakvélemények arról, hogy a parajdi sóbányában hogyan kellett volna elterelni a vizet, valamint nemzetközi tanulmányok a sótelep elárasztásának kockázatáról, amelyeket nem vettek figyelembe.
„A kár mértékét pontosan meg fogjuk állapítani” – mondta Miruță.
Szerinte
„Én arról dönthetek, hogy mi történik a Salromnál, a vízügyről és az ANRM-ről pedig az illetékes szakminisztériumok döntenek. Ott olyan bebetonozott szerződések vannak, amelyeket nemrég írtak alá, olyan teljesítménymutatókkal, amelyeket már akkor is teljesítenek, ha reggel felkelnek és kinéznek az ablakon” – tette hozzá a miniszter.
Elmondta, hogy
Mint arról beszámoltunk, a miniszter szerdán közölte, hogy az igazgató fizetését éppen a tragédiua után néhány nappal emelték meg 6000 lejjel 38 000 lejre.
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.
A gazdasági miniszter csütörtökön azt is elmondta, hogy egy tanulmány szerint a víz eltávolítása és a parajdi sóbánya újrahasznosítása 45 millió euróba kerülne, miközben fennáll a bánya beomlásának kockázata is. Hozzátette, hogy
„A napokban kaptunk egy előzetes tanulmányt arról, hogy mit lehet ott csinálni. A tanulmány egyik változata szerint a víz kivezetése és a sóbánya újrahasznosítása kérdéses, mert fennáll az összeomlás veszélye, a költségek pedig 45 millió euró körül vannak. Van egy másik tanulmány, amely korai szakaszban van, még nincs kész, és azt javasolja, hogy a hegy másik oldalán található sót termeljék ki, és ez körülbelül nyolcszor olcsóbb.
Van ott két régi tárna, amelyeket 2006-2007-ben bezártak, és volt egy új tárna, a látogatható tárna, amelyet szintén elárasztott a víz. A hegy másik oldaláról próbálunk egy negyedik tárnát nyitni a csúcsról. Azon vagyok, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – mondta Radu Miruță.
Megjegyezte, hogy szükség van arra, hogy azt a sóbányát továbbra is hasznosítani tudják.
„Várom a tanulmány háttéranyagát, a geológusok válaszát az új kitermelés megvalósításának szakaszairól.
Ott voltam, beszéltem az emberekkel, a minisztériumban olyan hivatalos információkat kaptam, amelyeknek semmi közük nem volt ahhoz, ami a helyszínen történt. Az embereket egyszerűen cserbenhagyták, mert a terméket, amely körül éltek és a munkájukat végezték, csak hasznosították, de nem gondozták. És ennek az lett a vége, amit ma látunk” – mondta a gazdasági miniszter.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás