Hirdetés

Gazdasági miniszter: 45 millió euróba kerülne a parajdi sóbánya rehabilitálása, javasoltam a sótársaság igazgatótanácsi tagjainak visszahívását

Parajd

Nagy befektetés. A gazdasági miniszter szerint 45 millióba is belekerülhet a katasztrófa sújtotta parajdi sóbánya rehabilitálása

Fotó: László Ildikó

Radu Miruță gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter bejelentette: javasolta a részvényesek közgyűlésének, hogy hívják vissza a Salrom Országos Sótársaság igazgatótanácsának tagjait a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófát vizsgáló ellenőrző szerv jelentése nyomán.

Krónika

2025. július 03., 14:292025. július 03., 14:29

2025. július 03., 14:452025. július 03., 14:45

„Javasoltam a részvényesek közgyűlésének, amely az igazgatótanács munkájának egy részét koordinálja, hogy a 31/90-es törvény 137. cikkelyének 4. bekezdése értelmében vegye napirendre az igazgatótanács tagjainak indokolt visszahívását” – mondta a gazdasági miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján Parajd kapcsán.

Hozzátette, hogy az igazgatótanács öt tagjának felmentését javasló döntés jól dokumentált, és a minisztérium saját információin, valamint a miniszterelnök ellenőrző testületének ellenőrzési jelentésén alapul.

Hirdetés
Idézet
2006-ból vannak olyan információk, amelyek szerint a parajdi katasztrófa küszöbön állt, és ezt figyelmen kívül hagyták.

Ezt az információt a Salrom, a vízügy, az Országos Ásványi Erőforrás Ügynökség (ANRM) ismerte, és a minisztériumnak is feladata volt, hogy biztosítsa annak felhasználását” – magyarázta Miruță.

Miruță szerint jelenleg

„a román állam tehetetlenségével állunk szemben, amelyben a nagyon is konkrét hatáskörrel rendelkező intézmények addig hárították a felelősséget, amíg a természetnek el nem fogyott a türelme”,

mert a Korond-patak vize bejutott a sótelep belsejébe, erodálta a medret, és bekövetkezett a májusi esemény.

A gazdasági miniszter azt is elmondta, hogy léteznek hivatalos szakvélemények arról, hogy a parajdi sóbányában hogyan kellett volna elterelni a vizet, valamint nemzetközi tanulmányok a sótelep elárasztásának kockázatáról, amelyeket nem vettek figyelembe.

„A kár mértékét pontosan meg fogjuk állapítani” – mondta Miruță.

Szerinte

a parajdi baleset a Salrom, a vízügyi hatóság, az ANRM, valószínűleg a bányák konzerválásával megbízott Conversmin és a gazdasági minisztérium járulékos, többszörös hibájából történt.

„Én arról dönthetek, hogy mi történik a Salromnál, a vízügyről és az ANRM-ről pedig az illetékes szakminisztériumok döntenek. Ott olyan bebetonozott szerződések vannak, amelyeket nemrég írtak alá, olyan teljesítménymutatókkal, amelyeket már akkor is teljesítenek, ha reggel felkelnek és kinéznek az ablakon” – tette hozzá a miniszter.

Elmondta, hogy

a Salrom ügyvezető igazgatójának elbocsátásáról szóló döntést a vállalat új igazgatótanácsa fogja meghozni 30 napon belül.

Mint arról beszámoltunk, a miniszter szerdán közölte, hogy az igazgató fizetését éppen a tragédiua után néhány nappal emelték meg 6000 lejjel 38 000 lejre.

korábban írtuk

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után
Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után

A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.

A gazdasági miniszter csütörtökön azt is elmondta, hogy egy tanulmány szerint a víz eltávolítása és a parajdi sóbánya újrahasznosítása 45 millió euróba kerülne, miközben fennáll a bánya beomlásának kockázata is. Hozzátette, hogy

már készül egy tanulmány, amely a hegy másik oldalán lévő só hasznosítását javasolja, ami nyolcszor olcsóbb.

„A napokban kaptunk egy előzetes tanulmányt arról, hogy mit lehet ott csinálni. A tanulmány egyik változata szerint a víz kivezetése és a sóbánya újrahasznosítása kérdéses, mert fennáll az összeomlás veszélye, a költségek pedig 45 millió euró körül vannak. Van egy másik tanulmány, amely korai szakaszban van, még nincs kész, és azt javasolja, hogy a hegy másik oldalán található sót termeljék ki, és ez körülbelül nyolcszor olcsóbb.

Idézet
Ha a végeredmény is a jelenlegi állást tükrözi majd, akkor ez lesz a megoldás, a bányászat folytatása a hegy másik oldalán, más szóval egy új tárna megnyitása.

Van ott két régi tárna, amelyeket 2006-2007-ben bezártak, és volt egy új tárna, a látogatható tárna, amelyet szintén elárasztott a víz. A hegy másik oldaláról próbálunk egy negyedik tárnát nyitni a csúcsról. Azon vagyok, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – mondta Radu Miruță.

Megjegyezte, hogy szükség van arra, hogy azt a sóbányát továbbra is hasznosítani tudják.

„Várom a tanulmány háttéranyagát, a geológusok válaszát az új kitermelés megvalósításának szakaszairól.

Idézet
Ezt a lelőhelyet továbbra is hasznosítani kell. A térségben folytatódnia kell a turizmusnak.

Ott voltam, beszéltem az emberekkel, a minisztériumban olyan hivatalos információkat kaptam, amelyeknek semmi közük nem volt ahhoz, ami a helyszínen történt. Az embereket egyszerűen cserbenhagyták, mert a terméket, amely körül éltek és a munkájukat végezték, csak hasznosították, de nem gondozták. És ennek az lett a vége, amit ma látunk” – mondta a gazdasági miniszter.

Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.

Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
2026. július 15., szerda

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut

Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut
2026. július 14., kedd

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben

Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
2026. július 14., kedd

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron

Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron
2026. július 14., kedd

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron

Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés