Az igazi gond, hogy a húsvéti ünnepek kivételével alig fogyasztunk bárányhúst, ez pedig negatívan befolyásolja a hazai juhágazatot
Fotó: Erdély Bálint Előd
A hatóságok engedélyezik a bárányhús piacokon történő eladását, a juhos gazdák szerint azonban a kereslet látványosan visszaesett. Az interneten kínált húsforgalmazás engedélyezéshez kötött, és aki ezt megszegi, pénzbírságra számíthat.
2020. április 10., 09:142020. április 10., 09:14
2020. április 10., 16:292020. április 10., 16:29
A romániai báránykereskedelem hagyományosan a húsvéti ünnepekre összpontosít, ebben az időszakban kél el a hazai fogyasztásra szánt bárányhús nagyobb része.
Könczei Csaba, a háromszéki mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy az előző évekhez hasonlóan a termelői piacokon lehessen bárányhúst vásárolni, de kérdés, mekkora lesz a kereslet. Közben egyre több internetes hirdetés jelenik meg gazdáktól, akik házhoz szállítják a bárányhúst. Könczei szerint az idei bárányhúsmennyiség nagyobb része valószínűleg online rendszerben fog gazdát cserélni.
Székelyföldön is több juhot tartanak a gazdák, mint amit belföldi piacra vagy exportra lehetne értékesíteni” – magyarázza a sepsiszentgyörgyi szakember.
A bárányhús-forgalmazást jelentősen visszafogta a vendéglátóipari egységek bezárása. Könczei szerint az elmúlt években több háromszéki gazda a turisták által felkapott Brassó és Prahova megyei vendéglátóipari egységek beszállítójává vált. Hogy ennek az új piacnak megfeleljenek, az utóbbi években a zömmel tej- és gyapjúhasznosítású fajtákról a gazdák kezdtek áttérni a vegyes vagy húshasznosítású külföldi juhfajtákra. A panziók és éttermek nem vásároltak ugyan nagy mennyiségű bárányhúst, de folyamatosan rendeltek árut a juhászoktól, ami biztos felvásárlási piaccá vált. Most ez is összeomlott.
Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvos szerint a közfogyasztásra szánt bárányok levágása és forgalmazása a szokásos élelmiszer-biztonsági feltételeknek kell hogy megfeleljen. A megyében két vágóhídon lehet bérvágásban bárányt vágni, és az ottani állatorvos élelmiszer-biztonsági pecsétjével ellátott húst szabad forgalmazni.
„Több megyében vágópontok létesülnek, ahol a juhos gazdák állategészségügyi felügyelet mellett vághatnak bárányt, de erre nálunk, a megyében nyolc éve nincs már igény. Az engedélyezett vágóponton folyó víz kell hogy legyen, a vágáshoz szükséges minimális feltételek, illetve a vágópontot működtető személynek vagy cégnek szerződést kell kötnie egy olyan vállalattal, amely elszállítja a levágott bárányok beleit vagy belsőségeit. Élő állatot csak olyan helyen szabad vágni, ahol a vásárló nem láthatja a bárányok leölését” – magyarázza az állategészségügyi szakember a legfontosabb követelményeket.
A vágóhídról vagy az engedélyezett vágópontról származó húst a gazdák piacokon forgalmazhatják, vagy saját állattelepükről adhatják el.
Idén legalább két ember kell áruljon, és a fehér köpeny mellett a védőmaszk és védőkesztyű is kötelező
Fotó: Pinti Attila
Idén újabb szigorítás, hogy a fehér köpeny mellett védőmaszkot és védőkesztyűt kell viselni, és legalább két ember kell áruljon a húsosstand mellett. Az egyik a készpénzt veszi át, a másik a húst szolgálja ki, illetve darabolja a vásárlónak.
Csak azok forgalmazhatnak húst, akiknek erre engedélyük van, és bizonyítani tudják, hogy törvényes keretek között vágták le a bárányokat. „Törvénytelen eljárás, ha valaki otthon tíz-húsz bárányt levág, és azt az interneten árulja” – magyarázza a szakember, aki elismeri, hogy a megyei állategészségügyi hatóságoknak nincs manapság kapacitásuk arra, hogy a virtuális térben „elszaporodott” élelmiszer-kereskedőket ellenőrizzék. A korábbi években többen lebuktak már, de idén sincsenek biztonságban azok, aki az előírásokat megszegve, közfogyasztásra árulnak otthon levágott állatot, mert nagyok a büntetések.
Az ukrán–román határ mentén fekvő, többségében magyar település, Tiszahosszúmező legnagyobb juhos gazdája, Kósa Ottó lesújtónak látja a juhágazat helyzetét. „A korábbi években sem volt túl nagy érdeklődés húsvét táján a bárányhúsra – az emberek egyre inkább leszoknak a fogyasztásáról –, idén azonban mindenféle várakozás alatt alakul a kereslet” – magyarázta a Krónikának az agrárvállalkozó, akinek állattelepén az utóbbi hónapokban mintegy hétszáz bárány született.
Kósa szerint az emberek félnek kocsiba ülni, hogy kijöjjenek Nagybányáról vagy Máramarosszigetről idáig, mint ahogyan azt a korábbi években tették, de a faluban sincs kereslet nagyobb mennyiségű bárányhúsra. Minden évben az arab országokba történő export jelentette a fő eladási lehetőséget a tiszahosszúmezői gazda számára is, de manapság senki nem tudja megmondani, hogy mikor vagy egyáltalán újraindul-e a báránykivitel a közel-keleti országokba. A juhászok a legeltetési szezon beindulásában és a sajtkészítésben reménykednek, hogy több hónapi kimaradás után a tejtermékekből tegyenek szert bevételre.
Elővigyázatosságra int a rendőrség
A román rendőrség közösségi oldalán tájékoztatott arról, hogy aki bárányhúst akar vásárolni, az megteheti, de legyen nála a személyazonossági igazolványa és a saját felelősségre kiállított nyilatkozata. Azt tanácsolják, hogy a családból egy személy induljon el vásárolni. A rendőrség arra is felhívja a figyelmet, hogy bárányhús vásárlásakor ellenőrizzük, a termék megfelel-e az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi előírásoknak: az eladótól el kell kérni az áru származását igazoló dokumentumokat, hogy a bárányhús engedélyezett vágóhídról vagy vágópontról származik-e.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!