Gáz van: ebbe belepusztulhat Félixfürdő

Veszély fenyegeti a termálvizéről híres Bihar megyei üdülő, Félixfürdő megmaradását, a román kormány ugyanis jóváhagyta az Országos Ásványkincstársaság (ANRM) és a kanadai East West Petroleum Corporation közötti megállapodást, amely engedélyezi a kőolajipari társaság próbafúrásait, kutatásait, és az esetleges kitermelést is a térségben.

Mivel a törvény nem szabályozza, hogy milyen gázokat és ásványi anyagokat lehet felkutatni, a koncessziós szerződés részletei pedig titkosítottak, így a hónapokon át tartó tiltakozások dacára a beruházó akár palagáz-kitermelést is tervezhet ott.

Ahogyan ugyanis lapunkban korábban beszámoltunk, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Marokkóban és Indiában is megtelepedett kanadaiak épp azzal a palagázkutatásra jellemző hidraulikus repesztéssel bányásznak, amely ellen több európai országban moratóriumot hirdettek, és amelyet az Európai Bizottság tanulmánya több szempontból veszélyesnek tart. Ezzel a módszerrel ugyanis a mélységi kitermelés során használt kémiai anyagok bekerülhetnek a talajba, egyes szakemberek szerint pedig még a földrengésveszélyt is fokozza az eljárás.

A történethez az is hozzátartozik, hogy bár a határozat csak a kanadai céget említi, a félixi koncessziós szerződés – mint ahogyan a Temes megyei Billéd és Perjámos település körüli lelőhelyekre vonatkozó megegyezés is – tulajdonképpen az orosz Gazpromot illeti, amelynek szerb leányvállalata, a NIS Petrol már korábban megállapodást kötött a tengerentúlikkal. A NIS felső vezetése, mint ismert, legutóbb nyáron járt Nagyváradon, s akkor határozottan cáfolta azon rémhíreket, amely szerint nem konvencionális kőolajszármazékok feltérképezését célozzák.

„Felejtsék el Félixfürdőt”

„Villámcsapásként ért ez a határozat. Az emberek rémültek, szinte riadókészültségbe kerültek a hír hallatán. Pedig már azt hittük, elmúlt a veszély” – jelentette ki kedden a Krónika megkeresésére Lucian Popuş. A közigazgatásilag Félixfürdőt is magában foglaló Váradszentmárton község polgármestere elfogadhatatlannak tartja, hogy egy hidrogeológiailag védett övezetet kitermelési céllal koncesszióba adjanak, és azt sem érti, hogy mindezt hogyan írhatta alá épp a bihari származású Lucia Varga megbízott vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter.

„Már amikor a nyáron a NIS képviselői felkerestek, leszögeztük, hogy felejtsék el Félixfürdőt és Püspökfürdőt, amely idegenforgalmi szempontból nem csak helyi, hanem országos, sőt mondhatnám, akár nemzetközi szinten is márkát jelent. A helyieknek semmi haszna nem lenne a kitermelésből” – magyarázta a községvezető.

A helyi önkormányzat egyébként már elő is készített egy olyan határozattervezetet, amely egyértelműen tiltani fogja a palagázkutatást és annak kitermelését, s hamarosan népszavazást is ki akarnak írni az esetleges katasztrófa megakadályozására.

Beláthatatlan következmények

„Itt nem csak Félixfürdőről van szó, hanem egy egész területről. Sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint pusztán a termálvíz elapadása, hiszen az ivóvizet is veszélyezteti” – mutatott rá érdeklődésünkre egy neve elhallgatását kérő váradi környezetvédő, aki úgy látja, hogy ezt az egész ügyet állampolitikai szintre emelték, miközben az erre vonatkozó törvények még nem tisztázottak. Sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy korábbi váradi tüntetéseiken csak kevesen vettek részt, mert ő a kőolajipari vállalatban egyáltalán nem bízik, szerinte az hiába tagadja, valójában tényleg palagáz-kutatást tervez a térségben.

Korlátozott lehetőségek

Az ásványi kincsek állami tulajdonba tartoznak, ám azok kiaknázásához helyi, illetve megyei jóváhagyás is kell – épp úgy, mint a NIS megrendelésére a magyarországi AGS által Bihar megye egyéb területein már elkezdett talajmérésekhez – hangsúlyozták eközben megkeresésünkre a megyei önkormányzat sajtóosztályán. Biharban – mint ismeretes – korábban a megyei önkormányzat, parlamenti képviselők és a lakosság is tiltakozott a tervezett palagáz-kitermelés ellen, még lakossági memorandumot is eljutattak Victor Ponta miniszterelnökhöz a beruházás megakadályozásának érdekében.

Cornel Popa, a közgyűlés nemzeti-liberális elnöke mostanáig már többször leszögezte, az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a palagáz-kitermelés beindítását a megyében. Szerinte a megye turizmusára és gazdaságára egyaránt katasztrofális hatással bírna az Európai Parlament által rendkívül mérgezőnek ítélt szénhidrogén kitermelése.