HIRDETÉS

Gátat szabnának a túl magas áraknak a kolozsvári albérlők

Pap Melinda 2017. május 12., 16:03 utolsó módosítás: 2017. május 13., 15:47

Egyesületbe tömörülve szeretnék elérni az országszerte legmagasabbnak számító albérletárak szabályozását a kolozsvári albérlők.

Elsősorban az albérlők jogállását szeretné törvényben rögzíteni a Kolozsvári Albérlők Egyesülete (Asociaţia Chiriaşilor Cluj), melynek célja, hogy hosszú távon felvegye a harcot az országos viszonylatban legmagasabb kolozsvári albérletárakkal. A Facebook közösségi portálon egyre több taggal gyarapodó, jogilag egyelőre még nem bejegyzett civil tömörülés kezdeményezői

első körben az albérlők jogait szeretnék törvénybe iktatni, és a lakótársulásokhoz hasonlóan jogi státust szerezni az albérlők társulásainak.

HIRDETÉS

A pár hete megjelent civil tömörülés egyik alapítótagja, Alexandru Boguş az Actual de Cluj hírportálnak elmondta: Kolozsváron csak a lakosok 75 százaléka engedheti meg magának a lakásvásárlást, a többiek kénytelenek albérletben élni. „Az albérletek árát pedig mesterségesen felfújták” – jelentette ki a fiatalember, rámutatva, hogy mivel a szerződések 70 százaléka feketén köttetik, az üzlet nincs bejelentve az adóhivatalnál, az albérlő jogilag nem is létezik, így jogai sincsenek. Boguş szerint hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy nyugati nagyvárosok – Madrid, Barcelona, Berlin, New York – példáját követve a kincses városban is bevezessenek egy felső határértéket a kiadandó lakásokra, és megállapítsák, melyik városrészben mennyit lehet maximálisan elkérni egy bérleményért.

Folyamatos a növekedési tendencia

Bár az albérlők egyesületének látja a létjogosultságát, az árszabályozást már nem tartja kivitelezhetőnek – mondta el a Krónikának Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség tulajdonosa. „Minden ingatlannak személyisége van, ugyanabban az utcában lehet egy pompás és egy leromlott állagú lakás” – adott hangot kételyének az illetékes. Elmondta, az eladásra kínált lakásokhoz hasonlóan

az albérletek piaca is növekvő tendenciát mutat, havi 200 euró alatt nehéz kiadó garzonlakást találni, egy kétszobás lakásért pedig már 300-400 eurót is elkérnek.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lennének havi 150 euróért bérelt kétszobás lakások, hívta fel a figyelmet az illetékes, aki szerint sok tulajdonos ma is a hosszú távú, stabil bérlőt választja ahelyett, hogy magasabb áron értékesítse, de folyamatos változás legyen a lakásban.

Bónis Endre szerint az ingatlanárak növekedésével a lakások minősége is javul. „Az emberek igényesebbek lettek, az egyetemista sem szereti már, ha hat ember van egy légtérben” – fogalmazott. Kifejtette,

a kolozsvári ingatlanpiacon nagyot lendített az IT-szektor fejlődése, a nyugat-európai béreket kapó informatikusoknak az igényeik is nagyobbak.

De a külföldi, főként orvostanhallgató diákok nagy száma is hat az albérletek piacára, ők főként az egyetemük környékén keresnek egy- és kétszobás lakásokat, melyekért havi 550-600 eurót is hajlandók kifizetni.

Hódít az Airbnb

A kolozsvári albérletárak drágulásához az is hozzájárul, hogy egyre több tulajdonos adja ki rövid távra a lakását, az Airbnb és Booking szállásközvetítő portá­lokon egyre több kincses városbeli ajánlatot találni, melyek közös jellemzője, hogy többnyire nem legálisan vannak jelen. „Bizonyos feltételeknek meg kellene felelni, de szinte senki nem tartja be” – jelenti ki Bónis Endre, aki szerint ez a fajta üzlet a napi 40-50 eurós bevétellel akár 50 százalékos lefedettségnél is jövedelmezőbb, mint a hosszú távú bérlemény. Így nem csoda, hogy egyre több ingatlantulajdonos választja ezt a módját az ingatlanértékesítésnek, ezért a szakértő szerint lassan ez a szegmense is telítődik a piacnak.

A rövid távú szállásbiztosításhoz hasonlóan feketén történik az albérletek zömének a kiadása is,

ismerte el Bónis, rámutatva ugyanakkor, hogy ez minden esetben a bérlő tudtával zajlik. „Nem lehet ráerőszakolni semmit a bérlőre” – jelentette ki az illetékes, aki szerint, ahogy az albérlők, úgy a tulajdonosok jogait is meg kellene erősíteni, hisz sokszor hagyják őket faképnél a bérlők több hónapnyi kifizetetlen közköltséggel. Úgy vélte, amennyiben az említett albérlők egyesülete ki is dolgozna valamilyen bérlőket védő szabályzatot, mindig lennének tulajdonosok, akik – annak érdekében, hogy ne fizessenek adót – kijátszanák azt. Teszik ezt annak ellenére, hogy az illetékes szerint a bérlemény utáni adó – mellyel társadalombiztosítás is jár – nem akkora teher, hogy megérje kockáztatni.

„A fizetésed fele rámegy”

Az albérletárak növekedése elsősorban a kolozsvári egyetemisták helyzetét nehezíti meg, akik közül egyre többen vállalnak munkát, hogy ki tudják fizetni a kért árat. Jakab Mónika például január óta keres kiadó szobát, de még nem talált olyan áron, hogy meg tudná engedni magának. „Azzal kelek, és azzal fekszem, hogy nézem a hirdetéseket, és számítgatom, hogy melyikkel jönnék ki jobban. Túl magasak az árak a mi fizetéseinkhez képest” – jelentette ki lapunknak az egyetemista lány. Elmondta, jelenleg Kolozsvár egyik negyedében sem lehet 120-130 euró alatt szobát bérelni. De átlagosan 150 euróra is felmegy a szobánkénti díj, mely a közköltséggel együtt a 180 eurót is eléri.

A fizetésed fele rámegy, így arra kényszerülsz, hogy közösen bérelj szobát valakivel, mert egyedül nem tudod fizetni”

– mutatott rá a végzős diák.

Elmondta, egyetemi körökben azt látja, egyre több hallgató kénytelen tanulmányai idején dolgozni, mivel szüleik már nem tudják finanszírozni kolozsvári tartózkodásukat.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS