
Fotó: Veres Nándor
A gyimesbükki Rákóczi-várként ismert őrtorony felújítására is gyűjtöttek adományokat a hétvégén első alkalommal megszervezett Székely, Csángó és Magyar Örmény Művészeti Fesztiválon, amelyen Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, valamint Vaszi Levente népdalénekes is fellépett.
2016. augusztus 16., 13:552016. augusztus 16., 13:55
A háromnapos rendezvény négy helyszínen zajlott: a kontumáci templomban és a templom melletti szabadtéri színpadon, a Rákóczi-vár alatti kempingben, a Deáky panzióban és a gyimesbükki plébániatemplomban. A résztvevők betekintést nyerhettek egy hagyományos csángó lakodalomba, ezenkívül levetítették Kaszás Géza A lovasíjász című filmjét, a fesztiválon pedig a Márton Áron püspökről szóló kiállítást, illetve Kabdebó János örmény témájú tárlatát is bemutatták.
Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az erdélyi, avagy magyar örmény identitásról, Bogos Mária kutató a szépvízi örményekről, Halász Péter néprajzkutató a csángókról, Páll Ágoston a korondi kerámia motívumrendszeréről, Darvas-Kozma József csíkszeredai plébános pedig Márton Áron püspökről tartott előadást. Az eseményen fellépett a keleties zenét játszó Örmény Trió, a kisvárdai Koszta Zoltán bőrműves bőrpáncélokat, Árpád-kori viseleteket mutatott be, valamint lovas- és harci hagyományokat ismertetett az érdeklődőkkel.
A fesztiválon indították el az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat, amelynek bevételéből a Rákóczi-vár felújítását támogatják. A tradicionális gasztronómia jegyében székely, csángó, magyar örmény és magyarországi ételeket, valamint éttermeket vonnak be az akcióba, és az ételek eladásából befolyt összeggel segítik a munkálatokat – magyarázta Esztergály Zsófia, a fővárosi örmény önkormányzat elnöke. A mozgalom fővédnöke Berecz András mesemondó, erdélyi nagykövete pedig a csíkszeredai, gasztronómiai magazinokban rendszeresen közlő György Ottilia.
A rendezvényt felvezető sajtótájékoztatón Deáky András, a fesztivál házigazdája arról számolt be, hogy két okból késik a Rákóczi-várként ismert őrtorony restaurálása. Egyrészt a régészeti feltárások eredménye nyomán módosítani kellett az eredeti terveket, ugyanakkor elhúzódott a rendkívül bürokratikus közbeszerzési eljárás. Deáky kifejtette: a felújítást a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata vállalata fel – „a világ magyarságának támogatásával”.
A tervek szerint a látogatható felület kétemeletes lesz, az alsó szinten kiállítótermet, felül pedig egy kilátót és egy kávézót alakítanak ki. A munkálatokhoz körülbelül 200 ezer euróra lenne szükség, a restaurálást jövő pünkösdre szeretnék befejezni. A Rákóczi-várat a 17. század elején Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősíttette meg. Az őrtoronynak mára csak a romjai maradtak meg, és jószerével csak az a lépcsősor emlékeztet az építményre, amely a Tatros-folyó völgyéből kiemelkedő 30 méter magas sziklateraszra vezet.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!