2008. november 07., 16:492008. november 07., 16:49
„A csapot Bécsben fogják elzárni” – hangoztatta Dávid Csaba. A helyi távfűtés-szolgáltató, az Energomur Rt. ezzel szemben azt állítja, a kifizetések késése nem befolyásolja a kazánház működtetését, míg Dorin Florea polgármester egyenesen azt állítja, hogy törlesztették a részleteket az osztrák cégnek.
A marosvásárhelyi távfűtés-szolgáltató rendszert működtető Energomur Rt. egyetlen tulajdonosa a városi önkormányzat. A 90-es évek elején 41 ezer marosvásárhelyi és mintegy 3000 vidéki lakást fűtött a cég. Mára – a leválások miatt – már csak 27 ezer fogyasztó veszi igénybe a szolgáltatásait. 2004-ben az önkormányzat szerződést kötött a bécsi, távfűtést biztosító Energiecomfort céggel, amely teljesen felújította, automatizálta az Egyesülés negyedet ellátó hőközpontot. A berendezés és a munkálat értékét hosszú távon kell törleszteni.
„Mivel a város három részlet fizetésével elmaradt, ami 850 milliós hátralékot jelent, a bécsi cég átiratot küldött a polgármesteri hivatalnak, amiben kilátásba helyezte, hogy december elsejétől elzárják a csapot, mégpedig távirányítással, hiszen ezt az osztrák fővárosból is meg lehet tenni mindaddig, amíg nincs kifizetve a teljes összeg” – közölte sajtótájékoztató keretében Dávid Csaba.
Ezzel szemben Dorin Florea polgármester úgy véli, hogy Dávid Csaba nem tudja, mit beszél. „Választási célzatú nyilatkozatokba bocsátkozik a tanácsos úr. Miután megkaptuk a felszólítást Bécsből, azonnal fizettünk” – állította szintén sajtótájékoztatón az elöljáró.
Az Energomur Rt. már óvatosabban fogalmaz. „A térségben az elkövetkező időben sem szünetel a hőszolgáltatás.
A lakónegyed 2004-ben korszerűsített kazánházának üzemeltetését nem befolyásolja a kifizetések eltolódása a bécsi Energiecomfortnak” – olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményében. Ugyanakkor leszögezi, hogy „az osztrák vállalat mindaddig tulajdonosa marad az Egyesülés lakónegyedi kazánháznak, amíg az önkormányzat a beruházás teljes értékét törleszti”.
Mindezt Bota Edit, az Energomur Részvénytársaság szóvivője is megerősítette lapunknak. „Mindent megteszünk azért, hogy a részlettörlesztés késlekedése miatt ne kerüljön veszélybe az Egyesülés negyedben levő lakások fűtése” – hangsúlyozta a szóvivő. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a kormánytól még nem érkezett meg a 2007-es évre előirányzott fűtéstámogatás. Bota Edit azt is elismerte, hogy a kormánytól és az önkormányzattól várt pénzösszegek késlekedése miatt sok olyan cégnek tartoznak, amelyek már elvégeztek bizonyos felújítási munkálatokat.
Az Energomur 327 lejért állít elő egy gigakalória hőenergiát, de a fogyasztóknak csak 186 lejt kell fizetniük. A különbség 60 százalékát az államnak, 40 százalékát pedig az önkormányzatnak kell fizetnie. A kormány azonban a 2007-re esedékes 330 ezer lejes fűtéspótlékot még nem utalta át az önkormányzatnak. Ellenben létezik egy olyan kormányprogram, amely alapján 2013-ig le kellene bonyolítani a városi távfűtés-szolgáltató rendszer teljes rehabilitációját. „2013 az az esztendő, amely után – az uniós előírásoknak megfelelően – fel kell függeszteni bármiféle fűtéstámogatást. Ha addig nem készülünk el a korszerűsítéssel, akkor nagyon magas árat kell majd fizetnie a lakosságnak” – mondta Dávid Csaba. A tanácsos úgy tudja, a kormány a rá eső részt, 4,8 millió lejt átutalta az önkormányzatnak, viszont ebből a polgármesteri hivatal csak elenyésző részt küldött át az Energomurnak, így az nem tudta kifizetni az elvégzett munkálatokat. Dávid szerint így a rendszer korszerűsítése nem halad a megfelelő ütemben, és félő, hogy 2013-ig nem készülnek el.
A városban igencsak megoszlanak a vélemények arról, hogy az egyéni fűtés az előnyösebb-e, vagy jobb lenne korszerűsíteni a távfűtési rendszert. „Ha egyszer közös fedél alatt élünk, akkor ésszerűbb a fűtés közös megoldása. Így nem füstölünk egymás orra alá. Amióta nálunk, a tömbházban megvalósult az úgynevezett vízszintes fűtési és melegvízhálózat, tehát minden lakás fogyasztását külön lehet mérni, azóta csak annyi energiáért fizetünk, amennyi bejön a lakásba” – mondta lapunknak Virág György.
A Tudor Vladimirescu negyedben élő Nagy Vilma viszont esküszik rá, hogy csakis az egyéni kazán az üdvös megoldás. „Amióta azzal fűtünk, és ennek már négy éve, felét fizetjük annak, amit a velünk egy tömbházban élő, a miénkhez hasonló lakással rendelkezők fizetnek” – állította. Szomszédja, Eugen Moldovan a központi fűtést veszi igénybe. „Tavaly télen ötmillió lejnél is többet fizettünk. S azóta drágult a gáz. De nem volt pénzünk, hogy saját kazánt vásároljunk. És az idén sem lesz” – mondta.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.