2008. november 07., 16:492008. november 07., 16:49
„A csapot Bécsben fogják elzárni” – hangoztatta Dávid Csaba. A helyi távfűtés-szolgáltató, az Energomur Rt. ezzel szemben azt állítja, a kifizetések késése nem befolyásolja a kazánház működtetését, míg Dorin Florea polgármester egyenesen azt állítja, hogy törlesztették a részleteket az osztrák cégnek.
A marosvásárhelyi távfűtés-szolgáltató rendszert működtető Energomur Rt. egyetlen tulajdonosa a városi önkormányzat. A 90-es évek elején 41 ezer marosvásárhelyi és mintegy 3000 vidéki lakást fűtött a cég. Mára – a leválások miatt – már csak 27 ezer fogyasztó veszi igénybe a szolgáltatásait. 2004-ben az önkormányzat szerződést kötött a bécsi, távfűtést biztosító Energiecomfort céggel, amely teljesen felújította, automatizálta az Egyesülés negyedet ellátó hőközpontot. A berendezés és a munkálat értékét hosszú távon kell törleszteni.
„Mivel a város három részlet fizetésével elmaradt, ami 850 milliós hátralékot jelent, a bécsi cég átiratot küldött a polgármesteri hivatalnak, amiben kilátásba helyezte, hogy december elsejétől elzárják a csapot, mégpedig távirányítással, hiszen ezt az osztrák fővárosból is meg lehet tenni mindaddig, amíg nincs kifizetve a teljes összeg” – közölte sajtótájékoztató keretében Dávid Csaba.
Ezzel szemben Dorin Florea polgármester úgy véli, hogy Dávid Csaba nem tudja, mit beszél. „Választási célzatú nyilatkozatokba bocsátkozik a tanácsos úr. Miután megkaptuk a felszólítást Bécsből, azonnal fizettünk” – állította szintén sajtótájékoztatón az elöljáró.
Az Energomur Rt. már óvatosabban fogalmaz. „A térségben az elkövetkező időben sem szünetel a hőszolgáltatás.
A lakónegyed 2004-ben korszerűsített kazánházának üzemeltetését nem befolyásolja a kifizetések eltolódása a bécsi Energiecomfortnak” – olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményében. Ugyanakkor leszögezi, hogy „az osztrák vállalat mindaddig tulajdonosa marad az Egyesülés lakónegyedi kazánháznak, amíg az önkormányzat a beruházás teljes értékét törleszti”.
Mindezt Bota Edit, az Energomur Részvénytársaság szóvivője is megerősítette lapunknak. „Mindent megteszünk azért, hogy a részlettörlesztés késlekedése miatt ne kerüljön veszélybe az Egyesülés negyedben levő lakások fűtése” – hangsúlyozta a szóvivő. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a kormánytól még nem érkezett meg a 2007-es évre előirányzott fűtéstámogatás. Bota Edit azt is elismerte, hogy a kormánytól és az önkormányzattól várt pénzösszegek késlekedése miatt sok olyan cégnek tartoznak, amelyek már elvégeztek bizonyos felújítási munkálatokat.
Az Energomur 327 lejért állít elő egy gigakalória hőenergiát, de a fogyasztóknak csak 186 lejt kell fizetniük. A különbség 60 százalékát az államnak, 40 százalékát pedig az önkormányzatnak kell fizetnie. A kormány azonban a 2007-re esedékes 330 ezer lejes fűtéspótlékot még nem utalta át az önkormányzatnak. Ellenben létezik egy olyan kormányprogram, amely alapján 2013-ig le kellene bonyolítani a városi távfűtés-szolgáltató rendszer teljes rehabilitációját. „2013 az az esztendő, amely után – az uniós előírásoknak megfelelően – fel kell függeszteni bármiféle fűtéstámogatást. Ha addig nem készülünk el a korszerűsítéssel, akkor nagyon magas árat kell majd fizetnie a lakosságnak” – mondta Dávid Csaba. A tanácsos úgy tudja, a kormány a rá eső részt, 4,8 millió lejt átutalta az önkormányzatnak, viszont ebből a polgármesteri hivatal csak elenyésző részt küldött át az Energomurnak, így az nem tudta kifizetni az elvégzett munkálatokat. Dávid szerint így a rendszer korszerűsítése nem halad a megfelelő ütemben, és félő, hogy 2013-ig nem készülnek el.
A városban igencsak megoszlanak a vélemények arról, hogy az egyéni fűtés az előnyösebb-e, vagy jobb lenne korszerűsíteni a távfűtési rendszert. „Ha egyszer közös fedél alatt élünk, akkor ésszerűbb a fűtés közös megoldása. Így nem füstölünk egymás orra alá. Amióta nálunk, a tömbházban megvalósult az úgynevezett vízszintes fűtési és melegvízhálózat, tehát minden lakás fogyasztását külön lehet mérni, azóta csak annyi energiáért fizetünk, amennyi bejön a lakásba” – mondta lapunknak Virág György.
A Tudor Vladimirescu negyedben élő Nagy Vilma viszont esküszik rá, hogy csakis az egyéni kazán az üdvös megoldás. „Amióta azzal fűtünk, és ennek már négy éve, felét fizetjük annak, amit a velünk egy tömbházban élő, a miénkhez hasonló lakással rendelkezők fizetnek” – állította. Szomszédja, Eugen Moldovan a központi fűtést veszi igénybe. „Tavaly télen ötmillió lejnél is többet fizettünk. S azóta drágult a gáz. De nem volt pénzünk, hogy saját kazánt vásároljunk. És az idén sem lesz” – mondta.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.