Fontos az anyanyelvű oktatás, de gazdasági és szociális segítséget is várnak a máramarosi magyarok

„Vagyis a magyarsághoz csak lazábban kapcsolódó kategóriák képviselői közül – pl. vegyes házasságban élők, a magyar intézményekkel kapcsolatot nem ápolók, magyar anyanyelvű romák – kevesen kerültek a válaszadók közé” – mutat rá. A kitöltők közel 55 százaléka RMDSZ-tag, 38 százalék nem az, a fennmaradó 7,3 százalék nem tudja, hogy tag-e. „Utóbbiak – válaszaik alapján – többségében szilárd magyar öntudatú, ám az RMDSZ-től eltávolodott, abból kiábrándult személyeknek tűnnek” – írja elemzésében a szakember.

Fontos a szociális dimenzió

A kérdőív nyolc téma fontosságára is rákérdezett: önkormányzati tevékenység, egyházak, oktatás, kultúra/rendezvények, gazdaság/munkahelyek, kapcsolattartás a magyar lakossággal, vegyes házasságban élők megszólítása, nyelvi jogok érvényesítése.

„Amint az erdélyi magyar lakosságra reprezentatív felmérések esetében is jellemző szokott lenni, az emberek az RMDSZ-től leginkább azt várják el, hogy etnikai, kisebbségi jellegű problémákkal foglalkozzon (azon belül elsősorban oktatási, kulturális kérdésekkel, támogassa az egyházakat, illetve tegyen meg mindent a magyar identitás megőrzése érdekében)” – írja összegzésében a politológus. Rámutat, bár az etnikai jellegű problémák enyhe többségben vannak, az etnikai és nem etnikai jellegű témák aránya közelít a fele-fele arányhoz.

„Akinek van gyereke, sokkal pozitívabban értékeli a magyar nyelvű oktatást (akinek pedig nincs, sokkal nagyobb eséllyel nem tud érdemben válaszolni a kérdésre). Még látványosabb a különbség aszerint, hogy a gyermek magyarul tanul, vagy sem” – olvasható az elemzésben. Eszerint a válaszadás elmulasztásának, megtagadásának magas aránya a nem magyar nyelven tanuló gyerekek hozzátartozóinál szintén látványos. „Van tehát egy igen jelentős csoport, amelynek nincs kapcsolata a magyar oktatással és véleménye sem arról” – mutat rá az elemzés.

„Ahol megszűnt a magyar oktatás, tapintható az újraindításra, vagy legalább a fakultatív nyelvoktatás megszervezésére irányuló igény” – mutat rá az elemzés.

Székely István Gergő a következtetések levonásakor hangsúlyozza: a konzultációra érkezett válaszok összességét értékelve elmondható, hogy az RMDSZ-ből való kiábrándultság, bizalomvesztés több ponton is tetten érhető volt.

„Ugyanakkor általánosságban az is érzékelhető, hogy a kitöltők többsége megelő­legezett egyfajta bizalmat a megújult és egyesült szervezetnek, az új vezetés(ek)nek, még ha egy fa­nyalgó kisebbség jelen is van” – áll az elemzésben. Az eredmények azt is megerősítették, hogy az RMDSZ-nek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással, zárul az összegzés.

korábban írtuk

Három napig bírta: lefestették a háromnyelvű máramarosszigeti helységnévtáblát

Kihelyezése után három nappal lefestették a Máramarossziget Szarvaszó felőli bejáratánál a háromnyelvű helységnévtáblát.