Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
Az RMDSZ-nek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással, de a gazdaság és a szociális ellátás területén is segítséget várnak tőle a máramarosi magyarok – derül ki a megyei lakossági konzultáció válaszainak elemzéséből.
2022. augusztus 20., 13:582022. augusztus 20., 13:58
A máramarosi magyarok az oktatást és a gazdaságot tartják a legfontosabb területnek, ahol az RMDSZ-nek tevékenykednie kell a magyar közösség érdekében. Ez derül ki a szövetség Történelmi Máramaros és Nagybánya területi szervezetének egyesülése kapcsán tartott megyei lakossági konzultációból.
A Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa által kielemzett eredmények szerint a 2021 novemberétől 2022 márciusáig zajló felmérés 22 kérdést tartalmazó kérdőívét összesen 1015 személy töltötte ki. A politológus szerint ez figyelemre méltó szám, hiszen a 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye magyar lakossága 32 600 személyt tett ki, ami azóta vélhetően csökkent.
A kitöltők között enyhén felülreprezentáltak voltak a volt nagybányai területi szervezethez tartozó települések lakói (83%), és alulreprezentáltak a történelmi Máramarosban lakók (17%), ugyanis a megye magyar lakossága harmadrészt az előbbiekből kerül ki. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kérdőívet kitöltők átlagéletkora 52,3 év, de az online kitöltők fiatalabbak, átlag 41,8 évesek.
„Vagyis a magyarsághoz csak lazábban kapcsolódó kategóriák képviselői közül – pl. vegyes házasságban élők, a magyar intézményekkel kapcsolatot nem ápolók, magyar anyanyelvű romák – kevesen kerültek a válaszadók közé” – mutat rá. A kitöltők közel 55 százaléka RMDSZ-tag, 38 százalék nem az, a fennmaradó 7,3 százalék nem tudja, hogy tag-e. „Utóbbiak – válaszaik alapján – többségében szilárd magyar öntudatú, ám az RMDSZ-től eltávolodott, abból kiábrándult személyeknek tűnnek” – írja elemzésében a szakember.
A kérdőív nyolc téma fontosságára is rákérdezett: önkormányzati tevékenység, egyházak, oktatás, kultúra/rendezvények, gazdaság/munkahelyek, kapcsolattartás a magyar lakossággal, vegyes házasságban élők megszólítása, nyelvi jogok érvényesítése.
„Amint az erdélyi magyar lakosságra reprezentatív felmérések esetében is jellemző szokott lenni, az emberek az RMDSZ-től leginkább azt várják el, hogy etnikai, kisebbségi jellegű problémákkal foglalkozzon (azon belül elsősorban oktatási, kulturális kérdésekkel, támogassa az egyházakat, illetve tegyen meg mindent a magyar identitás megőrzése érdekében)” – írja összegzésében a politológus. Rámutat, bár az etnikai jellegű problémák enyhe többségben vannak, az etnikai és nem etnikai jellegű témák aránya közelít a fele-fele arányhoz.
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
„A nem etnikai jellegű elvárások elsősorban a jobb megélhetésre, illetve az ahhoz vezető fejlesztésekre vonatkoznak (települések és infrastruktúra fejlesztése, gazdaság fejlesztése, hatékonyabb közigazgatás)” – mutat rá. Székely István Gergő szerint meglepő, hogy a szociális dimenzió szinte ugyanolyan súllyal jelent meg a konzultációban, mint a gazdasági problémák. A válaszadók elsősorban az ifjúsággal és az idősekkel való foglalkozás szükségességét hangsúlyozzák, ami arra utal, hogy a megye egyre inkább elöregedő magyar lakossága több magyar nyelvű idősellátó intézményt igényelne.
Az oktatással foglalkozó fejezetből kiderül, hogy kisebbségben vannak a magyar nyelvű oktatással elégedettek és nagyon elégedettek, a kitöltők 42 százalékát teszik ki. A magyar oktatás megítélése lényegesen kedvezőbb Nagybánya környékén (közel 12 százalékponttal), mint a történelmi Máramarosban.
„Akinek van gyereke, sokkal pozitívabban értékeli a magyar nyelvű oktatást (akinek pedig nincs, sokkal nagyobb eséllyel nem tud érdemben válaszolni a kérdésre). Még látványosabb a különbség aszerint, hogy a gyermek magyarul tanul, vagy sem” – olvasható az elemzésben. Eszerint a válaszadás elmulasztásának, megtagadásának magas aránya a nem magyar nyelven tanuló gyerekek hozzátartozóinál szintén látványos. „Van tehát egy igen jelentős csoport, amelynek nincs kapcsolata a magyar oktatással és véleménye sem arról” – mutat rá az elemzés.
„Ahol megszűnt a magyar oktatás, tapintható az újraindításra, vagy legalább a fakultatív nyelvoktatás megszervezésére irányuló igény” – mutat rá az elemzés.
Székely István Gergő a következtetések levonásakor hangsúlyozza: a konzultációra érkezett válaszok összességét értékelve elmondható, hogy az RMDSZ-ből való kiábrándultság, bizalomvesztés több ponton is tetten érhető volt.
„Ugyanakkor általánosságban az is érzékelhető, hogy a kitöltők többsége megelőlegezett egyfajta bizalmat a megújult és egyesült szervezetnek, az új vezetés(ek)nek, még ha egy fanyalgó kisebbség jelen is van” – áll az elemzésben. Az eredmények azt is megerősítették, hogy az RMDSZ-nek kiemelten kell foglalkoznia az anyanyelvi oktatással, zárul az összegzés.
Kihelyezése után három nappal lefestették a Máramarossziget Szarvaszó felőli bejáratánál a háromnyelvű helységnévtáblát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!