Folytatódnak a vízügyi fejlesztések Bihar megyében

Az államtitkár (képünkön) emlékeztetett, a Bihardobrosd és Hollód környékének a védelmét szolgáló, több mint húszméteresre tervezett és 19 millió lejre becsült létesítményt három éve kezdték el építeni, de pénz hiányában a kivitelezés 2012-ben elakadt. Emiatt a víz azóta háromszor is elárasztotta a térséget.

Miután a szaktárca egy uniós fejlesztési alap révén pár hete már átutalt 3 millió lejt a folytatásra, a gát magassága már elérte a 9 métert, és ahogy a munkálatok haladnak egyre kevesebb pénzt igényel a felfelé szűkülő védővonal befejezése.

Pásztor szerint a fontossági lista élén helyezkedik el a Sebes-Körös bal partjának a rendbetétele is a megyeszékhely központjában. Ennek ugyan vízvédelmi szempontból nincs jelentősége, de esztétikailag indokolt a korábban megkezdett folyamat befejezése. Erre 1,7 millió lejt szánnak, ám ebből a kivitelező Repcon felé felhalmozott tartozásaikat is rendezniük kell, hiszen a vállalat sokáig fizetség nélkül dolgozott a part mentén.

Szintén a szűkös központi költségvetésből utaltak 1,5 millió lejt a Belényes központján átfolyó Nyimesd partjainak a rendbe tételére, míg a Berettyóba torkolló Kösmő-patak, valamint a Sebes-Körösbe folyó Párizs-patak szabályozásához szükséges 9 millió eurót környezetvédelmi vonalon pályázható támogatással akarják biztosítani . Utóbbi rendbetételét 2011 óta tervezik, hiszen a váradi dombról lefolyó patak begyűjti az illegális szennyvízelvezetők vizét, amelyet aztán a folyóba ürít.

Pásztor elismerte, hogy a rendkívül problematikus Lesi-gát felújítására továbbra sem talált megoldást, hiszen ahhoz pár százezer lej kevés lenne. Noha még bízik az állami költségvetés módosításában, az egészségbiztosítási illeték csökkentési szándéka miatt valamennyi minisztérium számára tízszázalékos költségvetés-csökkentést írtak elő, így kevés az esély, hogy önerőből megoldják a gátépítést, külföld pénzforrásokat próbálnak meg lehívni a célra.