Hirdetés

Csángómagyar közösségekkel ismerkedtek a magyar kormány képviselői, folytatódik az oktatási program támogatása

csángómagyar

A csángómagyar program kiterjedtségét jól érzékeltetik a jelenlegi adatok: a szövetség 37 helyszínen több mint 2200 gyermekkel foglalkozik, működését pedig 190 alkalmazott biztosítja

Fotó: Gábos Albin

Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a moldvai csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen több mint 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről magyarországi kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. A kétnapos látogatás során a vendégek személyesen is megismerkedtek a több mint két évtizede működő intézményhálózattal, és megerősítették a támogatás folytatásának szándékát. Pogár László, az MCSMSZ elnöke a Krónikának elmondta: a találkozók megnyugtatóan alakultak, a magyar kormány képviselői nyitottságot és érdeklődést mutattak a csángómagyarok ügye iránt.

Tóth Gödri Iringó

2026. november 18., 13:402026. november 18., 13:40

A csíkszeredai Csángó Kollégiumtól a moldvai falvak magyar házain át a lábnyiki szociális konyháig számos helyszínt felkerestek november 16–17-én a magyar kormány képviselői, hogy személyesen tájékozódjanak a moldvai csángó közösségek helyzetéről és a több mint két évtizede működő magyar oktatási program mindennapjairól. A látogatásnak különös jelentőséget adott, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) az elmúlt időszakban a finanszírozás körüli bizonytalanságokkal is szembesült, a mostani egyeztetéseken azonban a magyar kormány képviselői arról tájékoztatták a szervezet vezetőit, hogy 2027 januárjától egész évre szóló, kiszámíthatóbb támogatási rendszert terveznek bevezetni.

A magyarországi küldöttséget Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Kollai István határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár vezette.

Hirdetés

Mindketten a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium képviseletében érkeztek, amely a 2026-os magyarországi kormányváltást követően a nemzetpolitikai feladatokért is felelőssé vált.

Nem csak a vezetőkkel, a gyerekekkel és a pedagógusokkal is találkoztak

Megtudtuk, a kétnapos látogatás a csíkszeredai Csángó Kollégiumban kezdődött, ahol a magyarul továbbtanuló moldvai diákokkal, az intézmény nevelőivel és vezetőjével találkoztak a vendégek, majd a küldöttség Csángóföldön folytatta útját. Gajdáron, Lujzikalagorban, Somoskán, Klézsén, Budán, Pokolpatakon, Lábnyikban, Magyarfaluban és Nagypatakon egyaránt felkeresték a szövetség által működtetett oktatási és közösségi helyszíneket, ahol óvodásokkal, iskolásokkal, pedagógusokkal és hagyományőrzőkkel beszélgettek.

A vendégek nemcsak a már kiépített, saját ingatlannal rendelkező intézményeket nézték meg, hanem olyan településekre is eljutottak, ahol a magyar foglalkozások egyelőre bérelt helyiségekben zajlanak.

A magyar kormány küldöttségének tagjai továbbá:

  • tájházakat tekintettek meg,
  • Lábnyikban a szociális konyha működésével ismerkedtek
  • Nagypatakon pedig felkeresték a magyarországi segítséggel felújított műemlék fatemplomot.
  • Bákóban a Magyar Ház munkatársaival találkoztak, és megtekintették annak a tervezett csángó kollégiumnak a helyszínét is, amely újabb lehetőséget teremtene a moldvai magyar fiatalok továbbtanulásának támogatására.
csángómagyar Galéria

Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Kollai István határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár kétnapos látogatáson ismerkedett a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége munkájával

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége

Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a Krónika megkeresésére szerdán elmondta, a látogatás mindenekelőtt az ismerkedést, a személyes tapasztalatszerzést szolgálta,

ugyanakkor a megbeszélésekből egyértelművé vált számukra, hogy a magyar kormány képviselői pozitívan viszonyulnak a moldvai csángó közösségek ügyéhez, és támogatni kívánják az eddig kiépített programok folytatását.

„Aminek én különösen örülök, hogy a kétnapos program során beleláthattak a munkánkba, és kötetlenül beszélgethettek az emberekkel, a tanárokkal, a hagyományőrzőkkel, a gyerekekkel. Találkozhattak velük, kérdezhettek tőlük. Számunkra, a moldvai ügy szempontjából nagyon fontos, hogy ilyen nyitottságot és érdeklődést tapasztaltunk” – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

A személyes találkozások azért is fontosak, mert a moldvai magyar oktatás jóval többet jelent a hagyományos értelemben vett nyelvóráknál: a pedagógusok sok esetben nemcsak a magyar nyelvet tanítják, hanem a közösségi élet szervezésében, a népi hagyományok átadásában és a gyermekek mindennapi támogatásában is szerepet vállalnak.

A magyar házak pedig számos településen olyan közösségi terekké váltak, ahol a különböző nemzedékek találkozhatnak, és ahol a magyar nyelvnek a családon kívül is természetes közege lehet.

Több mint két évtizede tanítják magyarul a csángó gyermekeket

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a rendszerváltást követő években alakult meg, legjelentősebb és legnagyobb kiterjedésű kezdeményezése, a moldvai magyar oktatási program pedig 2000-ben indult el. A kezdetben Klézsén és Pusztinán megszervezett iskolán kívüli magyar foglalkozások fokozatosan más településekre is kiterjedtek, és az évek során olyan intézményhálózattá fejlődtek, amely ma már a legkisebb gyermekektől a középiskolás és egyetemista fiatalokig számos korosztályt igyekszik megszólítani.

A program életre hívását mindenekelőtt az indokolta, hogy a moldvai csángó közösségek jelentős részében a magyar nyelv használata évtizedek alatt visszaszorult, a gyermekek pedig sok esetben már családi környezetben sem sajátíthatták el szüleik vagy nagyszüleik nyelvét.

Bár Moldvában az 1950-es években rövid ideig működtek magyar tannyelvű iskolák, ezek megszűnése után hosszú évtizedekre eltűnt a magyar oktatás az intézményrendszerből.

Az ezredfordulón elindított kezdeményezés ezért kezdetben éppen arra törekedett, hogy az iskolai oktatáson kívül teremtsen lehetőséget a gyermekeknek a magyar nyelv tanulására. A 2002–2003-as tanévtől egyes állami iskolákban is sikerült elindítani a fakultatív magyar nyelvórákat, ám a szövetség által szervezett iskolán kívüli foglalkozások továbbra is meghatározó szerepet töltenek be.

Az elmúlt huszonhat évben ugyanakkor a program jelentősen túlnőtt az eredeti nyelvoktatási célkitűzésen. A magyarórák mellett népzene- és néptáncoktatás, hangszeres képzés, hagyományőrző tevékenységek, táborok, közösségi rendezvények és szociális programok is helyet kaptak benne. Az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a bölcsődés- és óvodáskorú gyermekekkel való foglalkozás is, hiszen a nyelv megőrzésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a legkisebbek minél korábban kapcsolatba kerüljenek vele.

A szövetség közben jelentős intézményi hátteret épített ki: a moldvai településeken létrehozott magyar házakban nemcsak tantermek működnek, hanem közösségi rendezvényeket, hagyományőrző foglalkozásokat is tartanak, több helyen pedig gyermekétkeztetést és napközis jellegű szolgáltatásokat biztosítanak.

A csíkszeredai Csángó Kollégium különösen fontos szerepet tölt be a továbbtanulásban, hiszen azoknak a moldvai fiataloknak nyújt lakhatási és nevelési hátteret, akik magyar nyelven szeretnék folytatni középiskolai tanulmányaikat.

A program kiterjedtségét jól érzékeltetik a jelenlegi adatok: a szövetség 37 helyszínen több mint 2200 gyermekkel foglalkozik, működését pedig 190 alkalmazott biztosítja.

korábban írtuk

Egymilliárd forintos mentőöv a csángóföldi magyar oktatási programnak, zajlik közben az átvilágítás
Egymilliárd forintos mentőöv a csángóföldi magyar oktatási programnak, zajlik közben az átvilágítás

Folytatódhat a magyar oktatási program Csángóföldön a budapesti kormány által megítélt egymilliárd forintos kiegészítő támogatásnak köszönhetően – erősítette meg szerdán az MTI-nek Pogár László, a szervezet elnöke.

Pogár László hangsúlyozta, hogy a munkatársak között nemcsak pedagógusok és óvodapedagógusok vannak, hanem hagyományőrzők, zeneoktatók, dajkák, konyhai dolgozók, karbantartók és adminisztratív alkalmazottak is, vagyis a szervezet egy meglehetősen összetett oktatási, kulturális és szociális intézményrendszert tart fenn. Ennek működtetéséhez azonban nem elegendő pusztán a szakmai elhivatottság. Az épületek fenntartása, a munkatársak bérezése, a gyermekek étkeztetése és szállítása, valamint a különféle foglalkozások megszervezése folyamatos és jelentős anyagi ráfordítást igényel, amelyben a magyarországi állami támogatásnak meghatározó szerepe van.

A finanszírozási bizonytalanság után egész éves támogatást ígérnek a csángómagyaroknak

A magyar kormány támogatása évtizedek óta a moldvai csángómagyar oktatási és közösségi programok működésének egyik legfontosabb feltétele: a szövetség által kiépített hálózat fenntartása ugyanis elsősorban a Magyarországról érkező forrásokra támaszkodik, miközben a romániai támogatási lehetőségek nem elegendőek a teljes rendszer működtetéséhez.

A finanszírozás kérdése az idei évben különösen élesen vetődött fel. A magyar kormány szeptemberi tájékoztatása szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége az elmúlt években rendszeres, évi 2–4 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, 2026-ra azonban a korábbi kormány csak az első félévi finanszírozást hagyta jóvá, a második félévre vonatkozó igénylésről pedig nem született döntés.

A kialakult helyzetben a magyar kormány szeptemberben rendkívüli, egymilliárd forintos kiegészítő támogatásról döntött, amellyel biztosítani kívánta a csángóföldi oktatási és nevelési program idei folytatását, valamint a csaknem kétszáz alkalmazott megtartását.

Kollai István helyettes államtitkár akkor arról is beszélt, hogy az intézményhálózat bővülésével a tényleges működési költségek meghaladták a korábban tervezett támogatási kereteket, ezért a 2027-es finanszírozás kialakításához a teljes rendszer szakmai és pénzügyi átvilágítására is szükség van.

A mostani, novemberi látogatáson már a következő év működésének feltételei kerültek előtérbe. A szövetség beszámolója szerint a magyar kormány képviselői arról tájékoztatták a vezetőséget, hogy 2027 januárjától kiszámíthatóbb, egész évre szóló finanszírozással tervezik biztosítani a programok működését, ami jelentős előrelépést jelentene az eddigi bizonytalanságokhoz képest.

Pogár László a Krónikának elmondta, a megbeszéléseken elsősorban a már működő oktatási, kulturális és közösségi programok fenntartásáról, illetve azok zavartalan folytatásáról egyeztettek.

Konkrét új fejlesztésekről vagy a programok átszervezéséről ezúttal nem volt szó, a legfontosabbnak azt tartják, hogy a jelenlegi intézményhálózat biztos alapokon működhessen tovább.

Idézet
Pozitívan állnak hozzá a moldvai ügyekhez. A jövő évre, 2027-re egy stabilabb, egész évre szóló költségvetést fogunk kapni, hogy biztonságossá tegyük az egész programot”

– fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy a látogatás során tapasztalt érdeklődés és a támogatás folytatására vonatkozó szándék számukra egyaránt megnyugtató.

korábban írtuk

Pozitív jelzések a magyar kormánytól: Lannert Judittal beszélgettek csángóföldi gyerekek
Pozitív jelzések a magyar kormánytól: Lannert Judittal beszélgettek csángóföldi gyerekek

A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.

Mint hangsúlyozta,

a mostani egyeztetések nem új kezdeményezések elindításáról szóltak, hanem arról, hogy azok a programok, amelyeket a szövetség az elmúlt évtizedek során felépített, a következő évben is működhessenek, és továbbhaladhassanak.

A hosszabb távú tervezhetőség különösen sokat jelent egy olyan intézményrendszer számára, amelynek működése nem igazodik kizárólag a naptári évhez. Az óvodai és iskolai foglalkozások, a közösségi rendezvények, a gyermekétkeztetési programok és az alkalmazottak foglalkoztatása egyaránt folyamatos szervezést igényel, így a finanszírozási bizonytalanság nemcsak az intézmények vezetőinek, hanem a munkatársaknak és a programokban részt vevő családoknak is nehézséget jelenthet.

A magyarországi támogatás jövő évi rendszeréről egyelőre a kormányzati szándékot ismertették, a végleges finanszírozási feltételekről és összegekről nem számoltak be.

Pogár László ugyanakkor úgy értékelte, hogy a mostani ígéret a szövetség számára mindenekelőtt biztonságot jelent.

A pedagógus-utánpótlás továbbra is folyamatos feladat

A moldvai magyar oktatás működésének másik fontos feltétele, hogy a szövetség megfelelő számú, a helyi közösségekben dolgozni tudó pedagógust és nevelőt találjon. Az elmúlt évtizedekben a tanárhiány több alkalommal is nehézséget okozott a csángóföldi programok szervezésében, hiszen a moldvai falvakban vállalt munka sajátos szakmai és személyes elköteleződést kíván.

Pogár László szerint ezen a téren jelenleg nincs különösebb gond, a szükséges pedagógusállomány rendelkezésre áll, az utánpótlás biztosítása azonban évről évre visszatérő feladat marad.

„Most azt gondolom, hogy rendben vagyunk. Nyilván minden évben, tanévkezdés előtt dolgozunk ezen, és mindig toborzunk, mert vannak pedagógusok, akik egy-két évre vállalják a munkát, aztán változtatni szeretnének. Mások öt vagy akár tíz év után döntenek úgy, hogy továbbállnak, őket pedig pótolni kell” – magyarázta a szövetség elnöke.

Mint elmondta, ezért minden nyáron, elsősorban júliusban és augusztusban új munkatársakat keresnek, hogy a tanévkezdetre minden oktatási helyszínen biztosítani tudják a foglalkozások folytatását.

csángómagyar Galéria

A magyar házak számos településen olyan közösségi terekké váltak, ahol a különböző nemzedékek találkozhatnak, és ahol a magyar nyelvnek a családon kívül is természetes közege lehet

Fotó: Gábos Albin

A pedagógusok megtartása és a programok zavartalan működtetése szorosan összefügg a finanszírozással is, hiszen egy több tucat helyszínen jelen lévő intézményhálózat számára különösen fontos, hogy a munkatársak hosszabb távon is kiszámítható feltételekkel dolgozhassanak.

A moldvai csángó magyar oktatás negyedszázados történetét éppen az teszi sajátossá, hogy a kezdetben néhány faluban, szerény körülmények között megszervezett magyarórákból mára bölcsődei és óvodai foglalkozásokat, nyelvoktatást, hagyományőrzést, kollégiumi ellátást és szociális tevékenységeket is magában foglaló rendszer épült ki. Mindez olyan közösségekben működik, ahol a magyar nyelv nemzedékeken át tartó visszaszorulása miatt különösen nagy jelentősége van annak, hogy a gyermekek az iskolán és a családon kívül is találkozhassanak őseik nyelvével és kultúrájával.

A magyar kormány képviselőinek mostani látogatása és a 2027-re kilátásba helyezett egész éves támogatás ezért jóval túlmutat a szövetség költségvetésének kérdésén: a több mint 2200 gyermekkel foglalkozó intézményhálózat működésének folytonosságáról van szó, amelynek fenntartása a moldvai magyar nyelv és kulturális örökség továbbadásában is meghatározó szerepet játszik.

korábban írtuk

Nehéz a terep, de szép a kihívás. Elhivatott pedagógusokat várnak a Csángóföldre
Nehéz a terep, de szép a kihívás. Elhivatott pedagógusokat várnak a Csángóföldre

Elhivatott, a magyar oktatásért áldozatot vállaló óvónőket és tanítónőket keres a moldvai magyar oktatási hálózat. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási koordinátora megkeresésünkre a Bákó megyei magyar oktatás jelenéről beszélt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Székelykeresztúr polgármestere: nem kegyet kérünk, az autonómia jár az erdélyi magyarságnak

A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

Székelykeresztúr polgármestere: nem kegyet kérünk, az autonómia jár az erdélyi magyarságnak
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Polgármesterekkel találkoztak a miniszterek: önkéntes összevonásokkal csábít a kormány, később jöhet a kényszer

Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.

Polgármesterekkel találkoztak a miniszterek: önkéntes összevonásokkal csábít a kormány, később jöhet a kényszer
2026. november 17., kedd

Megelégelte a kolozsvári metró körüli késlekedést Emil Boc, decemberben számon kéri a kivitelezőt

Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.

Megelégelte a kolozsvári metró körüli késlekedést Emil Boc, decemberben számon kéri a kivitelezőt
2026. november 17., kedd

Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.

Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Tél a hegyekben: súlyos bírság járhat a nyári gumival autózóknak

Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.

Tél a hegyekben: súlyos bírság járhat a nyári gumival autózóknak
2026. november 16., hétfő

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven

A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.

Székelyföld megyéit Moldvához és Havasalföldhöz csatolnák? Antal Árpád kiakadt a kilencmegyés terven
2026. november 16., hétfő

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Nem csak a természet, a helyi közösségek is nyerhetnek a máramarosi UNESCO-geoparkkal

Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.

Nem csak a természet, a helyi közösségek is nyerhetnek a máramarosi UNESCO-geoparkkal
2026. november 15., vasárnap

Szobrot emeltek a neves művelődéspolitikus tiszteletére a pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen

Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.

Szobrot emeltek a neves művelődéspolitikus tiszteletére a pár lelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen
2026. november 15., vasárnap

Ötven kilométer két óra alatt: Erdélyben 2027-ben sem lesz gyors a vonatozás

Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.

Ötven kilométer két óra alatt: Erdélyben 2027-ben sem lesz gyors a vonatozás
Hirdetés
Hirdetés