
A Cioloş-kormány szerdai ülésén úgy döntött, elhalasztja a 2013-ban elfogadott, 165-ös számú törvény ama cikkelyének alkalmazását, amely szerint 2016. január elsejéig a helyi és megyei földosztó bizottságoknak véglegesen rendezniük kell az elkobzott ingatlanok (földek, erdők) visszaszolgáltatását.
2015. december 30., 18:062015. december 30., 18:06
2015. december 30., 18:362015. december 30., 18:36
A jogszabály értelmében ezek a bizottságok megszűntek volna, a restitúciós ügyeket pedig az úgynevezett Nemzeti Földalap vette volna át. A törvénycsomagot egyébként a Victor Ponta vezette kabinet felelősségvállalással fogadta 2013 áprilisában.
Amint arról beszámoltunk, a törvény életbe lépését követő 30 napon belül minden településen nyilvántartási bizottságok alakultak, feladatuk az volt, hogy leltárba vegyék azokat a legelőket, termőföldeket vagy erdőket, melyekre nem állítottak ki még birtoklevelet, és lehetőleg tömbösítve térképezzék föl ezeket az ingatlanokat minden helység bel- és külterületén. Ezek a területek a jogszabály értelmében a Nemzeti Földalap tulajdonába kerültek volna. A leltározás ideje alatt, azaz 2013 és 2014 augusztusa között felfüggesztettek minden visszaszolgáltatást, csak akkor állítottak ki birtoklevelet, ha erre bírósági határozat kötelezett.
Az országos kataszteri hivatalnak megyei szinten azt kellett lajstromoznia, hogy az igényekhez képest mennyi föld- és erdőterület áll rendelkezésre. Azok az egykori tulajdonosok, akiknek elfogadták kártérítési igényüket ugyan, de ingatlanjuk természetbeni visszaszolgáltatása helyett kártérítési pontokat kaptak, a Nemzeti Földalaphoz került tartalékalapból kártalaníthatók – derül ki továbbá a törvényből. Ezt a kártalanítást viszont szintén egy újonnan létrehozott szervezet, a Nemzeti Ingatlan-kártérítési Bizottság bonyolítaná úgynevezett licitek formájában, melyek során a pontok ingatlanra (legelő, mezőgazdasági-, erdőterületre) válthatók. De ezek a kártérítési pontok eladhatók, azaz nem feltétlenül a ténylegesen érintett, egykori tulajdonos érvényesítheti.
Sztranyiczki Szilárd ügyvéd, ingatlanjogi szakértő lapunknak azt mondta, az átszervezés egészen biztosan káoszt eredményezett volna, mivel a nyilvántartási bizottságok által készített lajstromok nem megfelelő rendszerben, nem pontos kimutatások alapján készültek.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
szóljon hozzá!