Főhajtás a vértanúk városában

Több ezren vettek részt tegnap az 1848–49-es magyar szabadságharc vértanú tábornokai kivégzésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, Aradon, az ünnepség a hagyományoknak megfelelően a minorita templomban kezdődött. Mint minden esztendőben, az istenháza ezúttal is megtelt a kegyelettel emlékező magyarokkal, a szentmise főcelebránsa és szónoka Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt.

Az egyházi elöljáró beszédében az egykori tábornokok életének utolsó pillanatait idézte fel dokumentumok, viszszaemlékezések alapján. A megemlékezés keretében a magyar Golgotának is nevezett aradi Vesztőhelyen is koszorúztak, 160 évvel ezelőtt itt végezték ki a magyar szabadságharc hőseit. Az ünnepségeken részt vesz Szabó Imre magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szabó Vilmos, a külügyminisztérium államtitkára és Mikita János, a vezérkari főnök helyettese is. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete hagyományos ünnepi fogadását követően az emlékezőket a Megbékélés Parkjába várták az ünnepségre.

„Nincs külön szabadság magyarnak, románnak”

Azért haltak meg Damjanich Jánosék, mert szabadságot akartak a magyar nemzetnek és minden népnek, minden embernek – hangsúlyozta beszédében a Szabadság-szobornál tartott ünnepi rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „Ők tudták, hogy nincsen külön szabadság magyarnak, szerbnek, németnek, románnak, vagy mindannyian szabadok leszünk, vagy egyikünk sem” – szögezte le a szónok a vértanúk kivégzésének 160. évfordulóján. Emlékeztetett arra, hogy húsz esztendeje szintén a szabadságért haltak meg sokan Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Aradon és máshol.

„Tíz évvel ezelőtt a Szabadság-szobornak kellett visszaadni a szabadságát, de ettől tulajdonképpen nem a szobor, hanem mi lettünk szabadabbak a lelkünkben” – mondta Markó Béla, emlékeztetve azokra az esztendőkre, amikor meg kellett küzdeni a román hatalommal az emlékmű köztérre állításáért. A Szabadság-szobor hányattatott történetét felidézve állapította meg, hogy végül mégis áll az emlékmű, és a Tűzoltótéren, ahol helyet kapott, végül mégis loboghatott a piros-fehér-zöld zászló. „És megérhettük, hogy az Európai Unió lobogója nem vendégzászló itt, hanem itthon van, a miénk. Európa visszatért, hazatért hozzánk” – mondta Markó Béla, miközben a megemlékezők közül sokan árpádsávos zászlót és a magyarországi Jobbik lobogóját tartották a magasba.

Változó román–magyar viszony

„Nagyon is megfordult a világ körülöttünk, nagyon is más lett Erdély, és lassan megváltozik a román–magyar viszony is. Lassan ez igaz. És óvatlanok sem lehetünk, ha látjuk, hogy a Kárpát-medencében bizony még minden visszafordítható, elég odafigyelni, hogy mi történt Szlovákiában” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki szerint „bennünk, velünk és általunk” folytatja örök szabadságharcát a tizenhárom mártír tábornok.

Szabó Imre magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: az aradi vértanúk az egész magyar nemzet mártírjai, nem megosztó, hanem nemzetegyesítő személyiségek, akikre együtt emlékezünk a világ minden szegletében, ahol magyarok élnek. A miniszter emlékeztetett a forradalom nemzeti jellegére és nemzetközi jelentőségére. Megállapította: a vértanúk között volt német, osztrák, szerb, horvát, örmény és lengyel származású is. Harcukat egész Európa rokonszenve kísérte, a leverést követő megtorlást pedig az egész földrészen felháborodással fogadták.

Aulich Lajos honvédtábornokot idézte, aki így fogalmazott: „Harcunk nem a nemzetiség, hanem a köz szabadságharca az abszolutizmus ellen”. „Áldozatuk nem volt hiábavaló, mert oly korba érkeztünk, amelyben a hősök nem »érted haltak«, hanem érted élnek, Szent Világszabadság!” – mondta az aradi ünnepségen a tárcavezető. Hozzátette: az ünneplők emlékezni, és nem keseregni jöttek Aradra, példát venni magyarságból, nemzetköziségből, becsületből, hazaszeretetből. Gheorghe Falcă, Arad polgármestere köszönetet mondott azoknak a magyar tisztségviselőknek, akikkel együttműködve az elmúlt években sok mindent meg lehetett valósítani a város fejlesztéséért.

„Néhány évvel ezelőtt ebben a városban, ezen a helyen még ráncos, gondterhelt arcokat láttam, ma viszont mindenki érzi a szabadság szellemét” – fejtette ki az elöljáró. A polgármester szerint Aradon megértették, hogy a szabadság mindenkié, és ma már a magyar Szabadság-szobornak helyet adó Megbékélési Park ennek a szellemiségnek a hordozója.

A Maros-parti városban egyébként hétfőn este is ünnepséget tartottak a vértanúk tiszteletére. Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államfőjelöltje a Ioan Slavici Színházban tartott beszédében kifejtette: a magyarság vesztes csatáinak is vannak a mai nemzedékek számára ösztönző üzenetei.

„Románia húszéves átmeneti korszak után fordulóponthoz érkezett. Most nekünk is meg kell próbálnunk alakítani közös jövőnket” – állapította meg kampányindító beszédében a politikus. Mint fogalmazott: a huszonegyedik század csatáit politikai eszközökkel kell megvívnia a magyar közösségnek. „Ismerjük a múltunkat, ismerjük értékeinket, és tudjuk, hogy milyen jövőt akarunk” – mondta Kelemen Hunor.