Minden állam saját maga határozza meg a tanév rendjét és a nyári szünidő hosszát
Fotó: Mesterséges intelligencia
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek itt-ott lényegesen kevesebbet pihennének. Szakmai berkekben örökzöld a vita, hogy melyik tanévszerkezet a jobb. Utánanéztünk, melyek az előnyei és hátrányai a hagyományos (hosszú nyári szünetes), illetve a kiegyensúlyozott (több, rövidebb szünettel működő) tanévmodellnek.
2026. augusztus 08., 18:592026. augusztus 08., 18:59
2026. augusztus 08., 19:002026. augusztus 08., 19:00
A romániai diákok nyári szünidős pihenője 11 hétig tart, eggyel tovább, mint Magyarországon, öttel tovább, mint Dániában, és hárommal tovább, mint Franciaországban.
Az Európai Bizottság romániai képviselete által közzétett összehasonlítás megmutatja, hogy az európai államok meglehetősen eltérő módon osztják fel a tanítási és a pihenőidőszakokat.
Míg egyes európai államok a vakációk jelentős részét a nyári időszakra összpontosítják, mások úgy döntenek, hogy azokat több kisebb szünetre osztják el az év folyamán – olvasható a Totuldespremame.ro oktatási-nevelési portál cikkében.
míg az olyan országok, mint Dánia, Hollandia vagy Németország, hat hétre csökkentik a nyári vakációt – ezt azonban a tanév során gyakori szünetekkel kompenzálják.
Az összehasonlítás rávilágít arra, hogy Európában nincs egységes modell: minden ország másként osztja be a tanítási és pihenési időszakokat.
A nyári vakáció időtartama jelentősen eltér az egyes országokban. Az Európai Bizottság által, az Eurydice hálózat tájékoztatása alapján közzétett, az elmúlt tanévre vonatkozó adatok:
Önmagában vizsgálva a különbség óriásinak tűnik: Olaszország és Dánia között nyolchétnyi eltérés van. Ez az összehasonlítás azonban csak a történet egyik felét mutatja meg. A nyári vakáció hossza ugyanis nem tárja fel azt, hogy a diákoknak hány szabadnapjuk van a teljes tanév folyamán.
Mert a tanévet másként szervezik meg, az év során elosztott több szünettel.
– írja a Totuldespremame.ro. Ez a modell eltér az olyan államokban tapasztalhatótól, mint Olaszország, ahol a nyári vakáció régiótól függően 12 és 14 hét között mozog, a többi iskolai szünet pedig általában kevesebb vagy rövidebb. A karácsonyi szünet például körülbelül két hétig, a húsvéti mintegy hat napig tart, egyes régiókban pedig csupán néhány szabadnap van a karneváli időszakban. Összehasonlításképpen az olyan államok, mint Dánia, kiegyensúlyozottabban osztják el a pihenőidőszakokat a teljes tanév során.
Ezért a dél-európai országokban általában hosszabbak a nyári szünetek, míg a kontinens északi részén a pihenési időszakok kiegyensúlyozottabban oszlanak meg az év folyamán.
Románia továbbra is azon országok közé tartozik, amelyek a szabadnapok nagy részét a nyárra összpontosítják, még akkor is, ha az elmúlt években a modulok és a februári mozgó szünet bevezetése megváltoztatta a tanév szerkezetét.
A sokhetes nyári szünidő teljes szellemi elszakadást tesz lehetővé
Fotó: illusztráció: Pixabay
A nemzetközi oktatáskutatásban és szakmai elemzésekben (például az OECD, az Eurydice és az Education Endowment Foundation elemzéseiben) régóta húzódó szakmai vita folyik a hagyományos (hosszú nyári szünetes) és a kiegyensúlyozott (több, rövidebb szünettel működő) tanévmodell előnyeiről. A szakértői állásfoglalások alapján a két megközelítés eltérő pedagógiai és pszichés célokat szolgál.
1. Több, rövidebb vakáció (Kiegyensúlyozott / moduláris modell)
Említett modellben a tanév 6–8 hetes tanítási blokkokra tagozódik, amelyeket 1-2 hetes pihenők és egy valamivel rövidebb nyári szünet választanak el.
Előnyök:
Hátrányok:
2. Hosszú, egybefüggő nyári szünet (Hagyományos modell)
Előnyök:
Hátrányok:
A modern nemzetközi szakértői konszenzus szerint
Ezzel szemben a hagyományos modell fenntartása mellett leginkább a kulturális berögződések, a turisztikai szempontok és a családok nyári logisztikája szólnak.
A 2026/2027-es tanév szeptember 7-én kezdődik Romániában – addig még bő négy hetük van pihenni a gyerekeknek. Az új tanév első, őszi vakációja október utolsó hetében lesz.
Pénteken, a tanórák után véget ér a 2025–2026-os tanév, és elkezdődik a nyári vakáció az iskolások számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!