Foghíjas fogászati turizmus

Szatmárnémetiben például, holott a magyar–román határ közelében fekszik, egyáltalán nem működik fogászati turizmus, azaz nem nyújtanak széles körű szolgáltatásokat (szállásfoglalás, kirándulások) azon külföldi állampolgároknak, akik fogorvosi kezelés céljából érkeznek. Baranyai Róbert fogorvos elmondta: maga is szeretett volna ilyesmivel foglalkozni, azonban rá kellett jönnie, hogy erre nincs igény.

Az orvos szerint az igényesebb külföldiek nem bíznak a kis magánrendelők által nyújtott szolgáltatásokban, ezért inkább klinikákat keresnek fel. „Korábban egy kolozsvári klinikán dolgoztam mint sebész, ott működött ilyesmi – magyarázta Baranyai Róbert. – A külföldiek azt akarják látni, hogy egy komoly intézménnyel van dolguk, ahol a folyosón hűtőszekrény van, benne üdítő, asszisztensek sürgölődnek, és több orvos van, akik közül mindegyik csakis a saját szűk területén dolgozik.”

Hasonlóan vélekedik Sándor Zsuzsanna nagyváradi fogorvos is, aki szerint a turisztikai és egészségügyi minisztérium gyógyászati turizmust népszerűsítő terve működhet ugyan, de csakis akkor, ha a gyakorlatba ültetést komoly szervezői munka előzi meg. „Ha külföldi vendégeket fogadunk, nem szabad hibázni sem szakmailag, sem az üdültetés minőségének szempontjából” – hangsúlyozta a szakember. Elképzelése szerint olyan központokat kellene létrehozni, ahol a fogászat minél több ágát képviselik szakemberek, emellett hazai és külföldi utazási irodákkal, szállodákkal is tartani kell a kapcsolatot, a fogászati turizmus ugyanis szerinte nem egyénileg, hanem szervezett csoportokban működhet. A külföldinek nagyok az elvárásai, ráadásul arra is oda kell figyelni, hogy a hazai árak a mostani szinten maradjanak, egyébként nem éri meg nekik idáig elutazni a kezelésért, még ha az üdülést is magában foglal.

Kollégája, a szintén váradi Pálinkás Mónika már jóval szkeptikusabb, de úgy véli, egy próbát megér a kezdeményezés. Ugyanis tudomása szerint nyugatabbra, például Magyarország osztrák határvidékén jól működnek a hasonló, orvosi turisztikai csomagok. Ő egyébként munkahelyén az öt, alkalmazottként dolgozó fogorvos egyike, s mint mondja, a gazdasági válság előtt még be-betértek hozzá külföldi látogatók, de azóta ők is elmaradoztak. Tudvalevő pedig, hogy Európa legnagyobb részében az ittenieknél jóval borsosabbak a fogászati ellátás árai: Spanyolországban például a 200 eurót is eléri egy fogtömés ára, míg nálunk ez esettől függően 70–100 lej körül mozog. „Pedig mi is ugyanazokkal az anyagokkal dolgozunk, mint például a magyarországi kollégák, és ugyanannyiért is szerezzük be azokat” – méltatlankodik a szakember, aki az ismerősökön keresztül kiépülő fogorvos-választási rendszer miatt nem biztos benne, hogy működne a terv.

Repülőjegyet is vesznek

Kolozsváron már több magánklinika is ajánl turisztikai szolgáltatásokat a fogászati kezelés mellé külföldi klienseinek. A Rodessa fogászati klinika például még a repülőjegy árát, vagy annak egy kis részét is megtéríti, szállást és étkezést biztosít ügyfeleinek, és más kedvezménnyel is várja a gyógykezelésre érkezőket. A teljes repülőjegyár-térítés akkor jár, ha az ügyfél a Wizzair vagy a Tarom légitársasággal érkezik Kolozsvárra, ezek ugyanis partnerei a klinikának, ha valaki más légitársasággal repül a kincses városba, akkor is elszámolják a jegy árának öt százalékát. A klinika egyik munkatársa érdeklődésünkre elmondta: egy tömés 85–100 lejbe kerül, míg egy új porcelánfogért 420 lejt kell fizetni, ez az ár tartalmazza az extra szolgáltatásokat is. A cég ugyanakkor vállalja, hogy már a reptérre elébe megy ügyfelének, és elviszi őt a kívánt szállodába, majd a klinikára is. Sőt városnéző túrát is szerveznek idegenvezetők bevonásával, de igény szerint más szórakoztató programot is kigondolnak pácienseik számára.

Hazai „külföldiek”

Romániában egyébként sok „külföldi” kezelteti a fogait, azonban ezek zöme többnyire kitelepült hazai állampolgár. Baranyai Róbert szatmárnémeti fogorvos szerint a külföldi pácienseik túlnyomó többsége hazalátogató román vendégmunkás, illetve néhány barát, ismerős, akiket magukkal hoznak, ők viszont a lehető legolcsóbban szeretnék megúszni a kezelést. A háromszéki származású Gy. Imre például, aki nyolc éve az Amerikai Egyesült Államokban él, elmondta, hazalátogatásait rendszerint összeköti fogászati kezeléssel. Példaként említette, míg egy chicagói fogászati rendelőben 1000 dollárt (azaz közel 3000 lejt) kértek egy gyökérkezelésért, ugyanazért a beavatkozásért egy székelyföldi rendelőben 120 lejt fizetett. Mint mondta, az amerikai sajtó szerint évente körülbelül hatmillió amerikai utazik külföldre olcsóbb kezelés reményében egyszerűbb vagy bonyolult beavatkozásokra. A besztercei Sz. A. többéves ciprusi tartózkodás után jött haza kezeltetni fogait, akárcsak számos, a városból külföldre települt polgár, akik Nyugat-Európa számos országából járnak haza fogorvoshoz.

Mint arról beszámoltunk, két hete a gyógyturizmus népszerűsítésére irányuló megállapodást írt alá Elena Udrea idegenforgalmi és Cseke Attila egészségügyi miniszter. Előbbi szerint 2015-től a romániai gyógyturizmusból származó bevételek elérhetik az évi 500 millió eurót, ha megfelelően népszerűsítik azt. Mint mondta, 2010-ben például 60 ezer turista érkezett gyógykezelésre Romániába, akik mintegy 250 millió eurót költöttek itt el. A legkeresettebbek a fogorvosi kezelések, a fiatalító és esztétikai műtétek. A DENT ESTET kimutatása szerint a külföldiek a romániai fogászatok pácienseinek 15 százalékát teszik ki, közöttük szép számban akadnak más nemzetiségűek is, de többségük Nyugaton élő román állampolgár. Ők főleg Olaszországból, Spanyolországból, Nagy-Britanniából, Izraelből és az Egyesült Államokból érkeznek, és komplex beavatkozásokat kérnek. Az itthoni kezelésért 70 százalékkal kevesebbet fizetnek, mintha Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban kezeltetnék magukat.