Fotó: Tőkés Hunor
A centenárium évében nemcsak a gyulafehérvári nagygyűlésre kellene emlékezni, hanem két, szintén száz éve, de a magyarok által Kolozsváron és Marosvásárhelyen szervezett nagygyűlésre is – hívta fel a figyelmet Fodor János, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének tanársegédje Magyar nemzetiségpolitikai kísérletek és a román álláspont című előadásában Kolozsváron.
2018. október 12., 10:202018. október 12., 10:20
Az előadás – amely a Korunk folyóirat Összeomlás és impériumváltás Erdélyben (1918–1920) rendezvénysorozatába illeszkedett – az 1918 előtti történéseket taglalta, ezek segítségével ismertette a gyulafehérvári román nagygyűlés kimenetelét. Mint elhangzott,
A történész szerdai előadásában új vélte, most, hogy a centenáriumok évét éljük, még nagyobb a jelentősége ennek a témának. A kolozsvári és vásárhelyi nemzeti vagy nagygyűlés résztvevők létszáma tekintetében is különbözött a gyulafehérváritól, a magyar nagygyűlések utóéletét a román hadsereg bevonulása nagyban gátolta, holott a magyar történelem jelentős momentumai voltak.
A vásárhelyi gyűlés a Jászi Oszkár-féle nemzetiségi megoldásokat támogatta: a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere Magyarországot a svájci kantonok mintájára alakította volna át szövetségi állammá, vagyis elég kiterjedt autonómiával rendelkező egységekké. Erdély esetében a nemzetiségi szempontok érvényesültek volna: magyar, román és többnyelvű kantonokat hoztak volna létre.
S bár a kolozsvári nagygyűlés eredményességét a román hadsereg megakadályozta, egyenrangú a gyulafehérvári gyűléssel – hangsúlyozta Fodor János. Úgy fogalmazott, az más kérdés, hogy a mai emlékezetpolitika melyiket hogyan kívánja megünnepelni vagy kiemelni a többi közül.
„Úgy vélem, mindezekről beszélni kell, hiszen ezek az események mind ugyanebben az időszakban és ugyanolyan körülmények között zajlottak. De nyilvánvalóan más-más törekvésekként kell szemlélni az egészet” – szögezte le Fodor János.
Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője a Krónikának elmondta, az Összeomlás és impériumváltás Erdélyben (1918–1920) című sorozat négy eseménye után a Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok címmel indítanak új előadás-sorozatot. A Korunk előadás-sorozata egyébként 2007 óta végigvezette hallgatóit a honfoglalástól egészen a huszadik század végig, különböző aspektusokból közelítette meg a magyar történelem korszakait, ezeknek az európai történelemmel való kapcsolódását – foglalta össze a főszerkesztő.
Fodor János társaival (T. Szabó Csabával, Ferenczi Szilárddal, Gál Zsófiával, Olosz Leventével és Fazakas Lászlóval) közösen az Erdélyi Krónika történelmi portál szerkesztője, működtetője. A fiatal történészek szeretnék Erdély múltját és a történelmünkkel kapcsolatos kiadványokat, konferenciákat és kutatásokat könnyedebb formába öntve népszerűsíteni, a nagyobb közönséggel is megismertetni.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás