Fotó: Tőkés Hunor
A centenárium évében nemcsak a gyulafehérvári nagygyűlésre kellene emlékezni, hanem két, szintén száz éve, de a magyarok által Kolozsváron és Marosvásárhelyen szervezett nagygyűlésre is – hívta fel a figyelmet Fodor János, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének tanársegédje Magyar nemzetiségpolitikai kísérletek és a román álláspont című előadásában Kolozsváron.
2018. október 12., 10:202018. október 12., 10:20
Az előadás – amely a Korunk folyóirat Összeomlás és impériumváltás Erdélyben (1918–1920) rendezvénysorozatába illeszkedett – az 1918 előtti történéseket taglalta, ezek segítségével ismertette a gyulafehérvári román nagygyűlés kimenetelét. Mint elhangzott,
A történész szerdai előadásában új vélte, most, hogy a centenáriumok évét éljük, még nagyobb a jelentősége ennek a témának. A kolozsvári és vásárhelyi nemzeti vagy nagygyűlés résztvevők létszáma tekintetében is különbözött a gyulafehérváritól, a magyar nagygyűlések utóéletét a román hadsereg bevonulása nagyban gátolta, holott a magyar történelem jelentős momentumai voltak.
A vásárhelyi gyűlés a Jászi Oszkár-féle nemzetiségi megoldásokat támogatta: a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere Magyarországot a svájci kantonok mintájára alakította volna át szövetségi állammá, vagyis elég kiterjedt autonómiával rendelkező egységekké. Erdély esetében a nemzetiségi szempontok érvényesültek volna: magyar, román és többnyelvű kantonokat hoztak volna létre.
S bár a kolozsvári nagygyűlés eredményességét a román hadsereg megakadályozta, egyenrangú a gyulafehérvári gyűléssel – hangsúlyozta Fodor János. Úgy fogalmazott, az más kérdés, hogy a mai emlékezetpolitika melyiket hogyan kívánja megünnepelni vagy kiemelni a többi közül.
„Úgy vélem, mindezekről beszélni kell, hiszen ezek az események mind ugyanebben az időszakban és ugyanolyan körülmények között zajlottak. De nyilvánvalóan más-más törekvésekként kell szemlélni az egészet” – szögezte le Fodor János.
Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk főszerkesztője a Krónikának elmondta, az Összeomlás és impériumváltás Erdélyben (1918–1920) című sorozat négy eseménye után a Magyar oktatási rendszerek és oktatáspolitikusok címmel indítanak új előadás-sorozatot. A Korunk előadás-sorozata egyébként 2007 óta végigvezette hallgatóit a honfoglalástól egészen a huszadik század végig, különböző aspektusokból közelítette meg a magyar történelem korszakait, ezeknek az európai történelemmel való kapcsolódását – foglalta össze a főszerkesztő.
Fodor János társaival (T. Szabó Csabával, Ferenczi Szilárddal, Gál Zsófiával, Olosz Leventével és Fazakas Lászlóval) közösen az Erdélyi Krónika történelmi portál szerkesztője, működtetője. A fiatal történészek szeretnék Erdély múltját és a történelmünkkel kapcsolatos kiadványokat, konferenciákat és kutatásokat könnyedebb formába öntve népszerűsíteni, a nagyobb közönséggel is megismertetni.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás