Hirdetés

"Florea bízik bennem"

Interjú Peti Andrással, Marosvásárhely új alpolgármesterével, a városi RMDSZ elnökével.

Szucher Ervin

2013. augusztus 19., 16:242013. augusztus 19., 16:24

2013. augusztus 19., 18:172013. augusztus 19., 18:17


– Szűk két hónapja vette át az alpolgármesteri tisztséget. Hogy érzi, miben különbözik az Ön munkája és megítélése a helyi magyarság szemszögéből \"láthatatlannak\" bizonyuló, Dorin Florea polgármester által pedig mellőzött Józsa Tiborétól?

– Megválasztásom után három héttel, július 2-án kaptam kézhez azt a dokumentumot, melyben Dorin Florea megszabta a hatásköreimet. Tudomásom szerint az elmúlt tizenhárom esztendőben az RMDSZ alpolgármestereinek összesen nem volt akkora hatásköre és feladata, mint amennyivel engem megbízott Dorin Florea polgármester. Ez óriási kihívás számomra, de ugyanakkor egy megelőlegezett bizalom is, ami az RMDSZ súlyát is igazolja.

– Ezek közül melyek a legfontosabb feladatok?

– Nagyon sok van. Az egyik kérdés, amivel foglalkozom a távfűtéssel kapcsolatos, a másik az integrált hulladékgazdálkodási terv követése. Nekem kell véglegesítenem Marosvásárhely vagyoni leltárát, én kell feltérképezzem a város ingó és ingatlan javait és nekem kell megoldanom a megyei önkormányzattal felmerülő jogi vitákat. Az anyakönyv-vezetői tisztséget is átruházta a polgármester, továbbá a sürgősségi vészhelyzetek irányításával vagy az adók és illetékek behajtásának követésével is engem bízott meg. Sőt, én felelek a közterületen elhagyott gépkocsik helyzetének a rendezéséért is. Talán nem csak a legfontosabb teendőimet, hanem az összest felsoroltam.

– Mindez szép és jó, de melyek azok a kimondottan magyar ügyek, amelyekben döntési vagy legalább is beleszólási joga lesz?

– A közigazgatásban nem helyes etnikailag megkülönböztetést tenni az ügyfelek között. Az általam felsorolt területeken mind a magyar, mind a román családok érintettek. Semmiféle intézkedést nem hozhatok külön a magyarok vagy a románok érdekében.

– Bocsánat, én nem magyar ügyfelekről, hanem magyar ügyekről kérdeztem...

– Magyar ügyekben a folyamatos egyeztetés és tárgyalás hozhat sikereket. Érdemes megemlíteni, hogy jelentős előrehaladás tapasztalható bizonyos kérdésekben. A kétnyelvű iskolanévtáblák mintegy fele már kikerült az épületek homlokzatára. Városépítő polgármesterünkről, Bernády Györgyről iskolát neveztünk el, a tanácsban pénzösszeget különítettünk el az iskolának helyet adó ingatlan felújítására. Ugyanakkor folynak a tárgyalások a magyar történelmi egyházakkal a hosszú távú bérleti szerződések megkötése érdekében, azért, hogy uniós alapokból újítsuk fel az önkormányzat által használt iskolaépületeket. Csak a Bolyai Farkas Gimnázium esetében kilenc-tíz millió euróra rúgnának a munkálatok értékei.

– Hogy érzi, a feladatok leosztásán vagy átruházásán túl a polgármester mennyire veszi komolyan az Ön tevékenységét? Kívülről mégiscsak azt látni, hogy a várost ő meg hűséges embere, Claudiu Maior vezetik. Dorin Florea nagyon jól ért ahhoz, miként \"semlegesítse\" egyes, számára nem túl szimpatikus alpolgármestereit, gondolok Fodor Imrére, majd Marius Ichimre, Ionela Ciotlăuşra, Józsa Tiborra. Önt mégiscsak nagy riválisa, Borbély László bizalmi embereként tartja számon.

– Tudatában vagyok annak, hogy két félen múlik az együttműködés mikéntje. Az, hogy ebből a kapcsolatból a széles nyilvánosság mit észlel, az első sorban a médiától függ. Én sem alpolgármesterként, sem helyi RMDSZ-elnökként nem rendelkezem azokkal a sajtókapcsolatokkal és -támogatással, amelyekkel a városháza magáénak tudhat. Ennek az eredménye, hogy képtelen vagyok megfelelő szintén vagy megvilágításban bemutatni a terveimet és megvalósításaimat. Annak ellenére, hogy az átláthatóság híve vagyok, tudom, hogy bizonyos érzékeny kérdésekben kimondottan árt a sajtónyilvánosság.

– Kettős vezetői tisztségéből kudarcként éli meg Marosvásárhely magyarságának a kiszorítását a főtérről és a belvárosból? Előbb a Vásárhelyi Forgatagot kellett kivinni a főtérről, majd az augusztus 20-i ünneppel kellett behúzódni a plébánia udvarára.

– Abból kell kiindulnunk, hogy Marosvásárhelyen kisebbségbe kerültünk és semmilyen döntést nem tudunk meghozni a többségiek támogatása nélkül. Ha ezt a tényt elfogadjuk, azt is tudnunk kell, hogy román partnereink soha semmit nem fognak önzetlenül, viszontszolgáltatások nélkül megadni nekünk. A nagy kérdés pedig az, hogy mekkora árat kell, érdemes fizetni olyan úgymond juttatásokért, amelyek lényegében a törvény által szavatolt jogok tiszteletben tartását és gyakorlását jelentik. A demokrácia szabályai szerint mindenkire egyformán érvényes a törvény, és ha voltak olyan rendezvények, melyek számára a főtér adott otthont – gondolok az őszi vásárra, a virágkiállításra vagy a városnapok bizonyos programjaira –, akkor úgy gondolom, hogy a Marosvásárhelyért Egyesület hasonló rendezvényeit sem lett volna szabad hátrányos megkülönböztetésben részesíteni.

– Viszontszolgáltatásokról beszél, de úgy gondolja, hogy Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben vagy akár Nagyszebenben valamiféle elfogadhatatlan kompromisszum árán szervezi saját ünnepeit a felsorolt városok főterén a lényegesen kisebb arányban lévő magyarság?

– Az különböztet meg minket, vásárhelyi magyarokat az említett városok magyarjaitól, hogy számarányunkat tekintve, mi még megőriztük a versenyképességünket, így potenciális veszélyt jelenthetünk a következő választásokon.

– Politikai és szakmai pályafutásában eddig előnynek számított a Borbély Lászlóhoz, az RMDSZ politikai alelnökéhez fűződő szoros kapcsolata. Kamatoztatható-e ez a viszony most, amikor Ön úgymond kinőtte magát, Borbély pedig ellenzéki szerepből politizál? Az RMDSZ-beli ellenfelei gyakorta nevezik Önt Borbély táskahordozójának...

– Borbély úr rendkívüli politikai tapasztalattal rendelkezik, hisz pályafutása során három minisztériumot is vezetett, az RMDSZ országos vezetőségében pedig a második legfontosabb tisztség betöltője. Amikor úgy érzem, hogy a tanácsára van szükségem, most is bátran fordulok hozzá, hiszen tudom, hogy a lehető legjobb ötlettel segít ki. Én ezt most is előnyként könyvelem el, hogy van egy olyan személy, akivel bármikor tudok konzultálhatok.

– Hogy érzi, sikerül-e visszatéríteni az RMDSZ-be azt a csoportosulást, mely az Ön elnökké választásának szabályosságát kétségbe vonta, és hátat fordított a marosvásárhelyi szervezetnek?

– Mi minden olyan személyt tárt karokkal várunk, aki jóhiszeműen és érdekmentesen kíván valamit tenni a magyarságért. Sajnos egyes esetekben már rég nem folyt közösségépítő munka, már rég nem tartották a kapcsolatot a tagsággal, úgy, hogy annak tagjai érezzék, tartoznak valahová. Mindezek ellenére az RMDSZ-nek hátat fordító személyek megkeresése folytatódik, de mindmáig nem látom bennük, hogy valamit is tenni kívánnának a közösség érdekében.

– Fiatal kora ellenére gazdag a szakmai önéletrajza: volt már önkormányzati képviselő, minisztériumi tanácsos, röptérigazgató, most meg alpolgármesterként dolgozik. Mindezen állásokat, tisztségeket politikai vonalon szerezte. Mi a \"civil szakterülete\"?

– Igaz, hogy bárki gyanakvóan tekinthet arra, miként sikerül egy embernek ennyi területen eredményeket felmutatni. Politikai funkció ide vagy oda, de a vidrátszegi repülőtér történelmében soha nem üzemelt annyi járat, mint az én időmben. Visszatérve a kérdésre: jogi oklevéllel rendelkezem, csak sajnos még nem adatott meg, hogy a szakmámat gyakoroljam. A jogi ismeretek viszont komoly segítséget és biztonságot nyújtanak munkám végzésében, a lehető legjobb döntések meghozatalában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 07., szerda

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira

Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat

Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat
2026. október 07., szerda

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?

Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?
2026. október 07., szerda

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai
Hirdetés
2026. október 07., szerda

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén

Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén
2026. október 06., kedd

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet
2026. október 06., kedd

Kelemen Hunor Aradon: a szabadságharc örök, az RMDSZ kormányzati részvétele nem fő szempont

Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.

Kelemen Hunor Aradon: a szabadságharc örök, az RMDSZ kormányzati részvétele nem fő szempont
Hirdetés
2026. október 06., kedd

Aradi vértanúk: eddig még nem látott kiállítás a várfogságban lévők portréiból

Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.

Aradi vértanúk: eddig még nem látott kiállítás a várfogságban lévők portréiból
2026. október 06., kedd

Október 6.: Magyar Péter és Kelemen Hunor egymástól nem messze emlékezik a gyásznapon

A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.

Október 6.: Magyar Péter és Kelemen Hunor egymástól nem messze emlékezik a gyásznapon
2026. október 06., kedd

„A zene gyógyítja a lelket”. Emléktalálkozót tartottak a Vox Juventutis gyerekkórus egykori tagjai

A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.

„A zene gyógyítja a lelket”. Emléktalálkozót tartottak a Vox Juventutis gyerekkórus egykori tagjai
Hirdetés
Hirdetés