A rendőrök hat helyszínen végeztek házkutatást, és két kisbusznyi, éppen csütörtökön Bukarestbe érkezett moldovai-román kettős állampolgárt is bekísértek az őrsre, akiktől azt próbálták megtudni, hogy hogyan kerültek kapcsolatba a lakcímüzérekkel.

A lakóhely-bejelentésekkel üzletelő társaság nagyban űzött vállalkozására az október 7-i népszavazás hívta fel a média – és a bűnüldöző szervek – figyelmét, amikor kiderült, hogy két bukaresti szavazókörben a névjegyzékben szereplő csaknem ötezer választópolgár egyike sem adta le voksát a kétnapos alkotmánymódosító referendumon.

Az üres urnákat, szavazófülkéket és fegyveres őrizet mellett kiszállított szavazólapokat hiába őrző szavazóbizottságok rájöttek arra, hogy a névjegyzékben szereplő valamennyi szavazójuk lakcíménél ugyanaz az utcanév és házszám szerepel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Moldovai Köztársaságból származó román polgárokról lehet szó, akik csak a román személyi igazolvány megszerzése érdekében jelentkeztek be az illető címre, valójában azonban valamelyik másik uniós országban dolgoznak.

Az Adevărul című lap másfél éve arról számolt be, hogy 800 ezer moldovai állampolgár szerzett már visszahonosítással román állampolgárságot. Az akkori becslések szerint Nagy Románia létrejöttének centenáriumi ünnepéig, 2018. december elsejéig számuk elérheti az egymilliót.

Románia a külföldi lakcím megőrzése mellett is lehetővé teszi, hogy könnyített eljárással kapják meg a – többi európai uniós tagállamban is szabad mozgást biztosító – román állampolgárságot azok a külföldiek, akiknek a felmenői valamikor román állampolgárok voltak. A legtöbb kérelmező a négymilliós lakossággal rendelkező Moldovai Köztársaságból származik, amelynek nagy része a két világháború között Romániához tartozott.

A külföldi állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárok csak – a külföldi címet is feltüntető – elektronikus útlevelet igényelhetnek, ahhoz, hogy román személyi igazolványt kaphassanak, igazolniuk kell, hogy Romániában laknak.