Az október 7-ei népszavazáson jöttek rá, hogy a névjegyzékben szereplő valamennyi szavazó lakcíménél ugyanaz az utcanév és házszám szerepel
Fiktív szállásadói hozzájárulásokkal üzérkedő bűnbandára csapott le a bukaresti rendőrség csütörtökön: a banda három lakcímre mintegy 15 ezer visszahonosított külhoni románt jelentett be, akiktől fejenként 150-200 eurót kértek azért, hogy megkönnyítették számukra a román személyi igazolvány megszerzését.
2018. november 15., 15:202018. november 15., 15:20
A rendőrök hat helyszínen végeztek házkutatást, és két kisbusznyi, éppen csütörtökön Bukarestbe érkezett moldovai-román kettős állampolgárt is bekísértek az őrsre, akiktől azt próbálták megtudni, hogy hogyan kerültek kapcsolatba a lakcímüzérekkel.
A lakóhely-bejelentésekkel üzletelő társaság nagyban űzött vállalkozására az október 7-i népszavazás hívta fel a média – és a bűnüldöző szervek – figyelmét, amikor kiderült, hogy két bukaresti szavazókörben a névjegyzékben szereplő csaknem ötezer választópolgár egyike sem adta le voksát a kétnapos alkotmánymódosító referendumon.
Az üres urnákat, szavazófülkéket és fegyveres őrizet mellett kiszállított szavazólapokat hiába őrző szavazóbizottságok rájöttek arra, hogy a névjegyzékben szereplő valamennyi szavazójuk lakcíménél ugyanaz az utcanév és házszám szerepel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Moldovai Köztársaságból származó román polgárokról lehet szó, akik csak a román személyi igazolvány megszerzése érdekében jelentkeztek be az illető címre, valójában azonban valamelyik másik uniós országban dolgoznak.
Az Adevărul című lap másfél éve arról számolt be, hogy 800 ezer moldovai állampolgár szerzett már visszahonosítással román állampolgárságot. Az akkori becslések szerint Nagy Románia létrejöttének centenáriumi ünnepéig, 2018. december elsejéig számuk elérheti az egymilliót.
Románia a külföldi lakcím megőrzése mellett is lehetővé teszi, hogy könnyített eljárással kapják meg a – többi európai uniós tagállamban is szabad mozgást biztosító – román állampolgárságot azok a külföldiek, akiknek a felmenői valamikor román állampolgárok voltak. A legtöbb kérelmező a négymilliós lakossággal rendelkező Moldovai Köztársaságból származik, amelynek nagy része a két világháború között Romániához tartozott.
A külföldi állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárok csak – a külföldi címet is feltüntető – elektronikus útlevelet igényelhetnek, ahhoz, hogy román személyi igazolványt kaphassanak, igazolniuk kell, hogy Romániában laknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!