
Fotó: Krónika
2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy nagyon sok olyan környezetvédelmi, infrastruktúrafejlesztési projekt van, amely nem állhat meg az országhatároknál. Példaként a folyók tisztítását vagy az árvízvédelmet említette, ezeket a problémákat ugyanis nem elég csupán az egyik országban megoldani, a gondok orvoslására szükséges valamennyi állam együttmûködése, amelyet az adott folyó átszel.
Program a mesterségesen kettévágott területekért
A Magyar–Román Határon Átnyúló Együttmûködési Programban román részrõl Szatmár, Bihar, Arad és Temes megye vesz részt. Partnereik a magyar oldalon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye. A program keretében 2013-ig 275 millió euró áll a két ország rendelkezésére, ebbõl 224 millió eurót az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszíroz a határon átnyúló infrastruktúra, valamint gazdasági és szociális kohézió fejlesztésére, 50,7 millió eurót tesz ki a két ország társfinanszírozása. A programban infrastruktúrára és közlekedésre 134 millió eurót, gazdasági és szociális kohézióra 113 millió eurót, technikai segítségnyújtásra pedig 29 millió eurót szánnak. A határon átívelõ projektekre a köz-, civil és üzleti szféra egyaránt pályázhat. Az elsõ pályázati kiírások júniusban várhatók.
A programnyitó konferencián Bajnai Gordon magyarországi önkormányzati és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a határon átnyúló programok az országhatárokkal mesterségesen kettévágott területek számára adja meg a felzárkózás, a fejlõdés lehetõségét. A tárcavezetõ kiemelte, olyan partnerségben megvalósuló programok kaphatnak támogatást, amelyeknél bizonyított a határon átnyúló hatás, a fenntarthatóság, és illeszkednek a két ország fejlesztési elképzeléseihez, erõsítik azokat. Az együttmûködési programban lehetõség lesz helyi közlekedési, környezetvédelmi, turisztikai, kommunikációs fejlesztésekre egyaránt.
Útrehabilitálás, vasútépítés, környezetvédelem
A Magyar–Román Határon Átnyúló Együttmûködési Programra különben már rég készül a nyolc határ menti megye. A novemberi magyar–román együttes kormányülésen már 41 közös projektrõl egyeztettek a felek. A négy-négy megye 329,5 millió euró összköltségû projektet dolgozott ki eddig környezetvédelem, gazdasági fejlesztés, szállítás terén. Ezek közül a legnagyobb pénzösszeget, az elõzetes számítások szerint 186 millió eurót a határon átnyúló szállítási infrastruktúra korszerûsítésére, illetve új utak, hidak építésére igényelnék az érdekelt felek. A tervezett pályázatok nagy hányadát teszik ki a környezetvédelmi projektek, amelyek becsült összköltsége 90,9 millió euróra rúg.
A két ország megyei önkormányzati képviselõi által a két kormány elé beterjesztett projektek közül a legnagyobb összeget a Körös folyó 16 – 8 magyarországi, 8 romániai – hídjának rehabilitálására igénylik. Bihar, Arad, Békés és Hajdú-Bihar megye közös terve 62,5 millió eurós összköltséggel számol. A Túr-vidék vízhálózatának rehabilitálására közösen tervez pályázni Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg, erre a célra számításaik szerint 36 millió euróra lesz majd szükség. A határ menti turizmus fejlesztését is megcélozzák a két ország önkormányzatai, egy, szintén Bihar, Arad, Békés és Hajdú-Bihar megye közös projektjének keretében 31,5 millió eurót kívánnak igényelni az idegenforgalmi szempontból fontos szállítási infrastruktúra modernizálására, illetve új utak kialakítására.
Olyan további projektek megvalósítása függ majd a határon átnyúló együttmûködési programtól, mint vasúti infrastruktúra kialakítása Debrecen és Nagyvárad, illetve Szeged és Temesvár között, a nagyváradi repülõtér nemzetközi rangúra emelése, a Szamos parti bicikliút kialakítása, a Túr Természetvédelmi Park létrehozása, valamint gazdasági és mezõgazdasági inkubátorházak építése. A két ország közötti oktatási, kutatási együttmûködésnek szintén hangsúlyos szerepet szánnak a projekteken belül.
A nagy forgalmú közutak tehermentesítését is megcélozza a nyolc megye: a régi, határon átnyúló, már-már használhatatlan utak rehabilitálását, illetve új utak, hidak építését tervezik. Az elõzetes tervek szerint híd épülne a Maroson a Temes megyei Nagycsanád és a Csongrád megyei Magyarcsanád között. Továbbá modernizálnák a Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét összekötõ utakat, rehabilitálnák a határon átnyúló, az Arad megyei Nagyzeréndet és Feketegyarmatot a magyarországi Dénesmajorral öszszekötõ utat. Szintén feljavítanák az Arad megyei Kürtösrõl a Békés megyei Lökösházára vezetõ útszakaszt, a Kétegyháza–Elek–Ottlaka, a Cséffa–Biharatyás–Geszt, a Mezõgyán– Újszalonta–Méhkerék–Nagyszalonta utakat.
(fotó: Babos Krisztina)
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Új út építésével kötnék össze az észak-erdélyi autópályát Kolozsvárral, a kincses város tervezett körgyűrűjével.
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát – jelentették be a szak képviselői sajtótájékoztató keretében.
Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni – értékelt szerdán Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.