
Fotó: Biró István
Számos erdélyi településen megemlékezést tartottak a hétvégén az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. Kolozsváron több százan vettek részt vasárnap délután a sétatéri ’56-os emlékműnél megtartott megemlékezésen a Kolozsvár Társaság és a Kolozs megyei RMDSZ szervezésében.
2016. október 23., 19:152016. október 23., 19:15
2016. október 23., 19:192016. október 23., 19:19
Az ünnepségen elsőként felszólaló Kántor Lajos akadémikus, a Kolozsvár Társaság elnöke úgy fogalmazott, a közösségnek korszerű, baráti szellemű Kolozsvár építésére kell törekednie, és a hitet fel nem adva kell nevelnie a fiatalságot. Az ünnep lényegét a következőképpen foglalta össze: „60 év után nem kényszerből gyűltünk itt össze, hanem azért, mert szükségét érezzük az együttlétnek!” Dávid Gyula irodalomtörténész kiemelte, 1956 a mai napig „világító példája a nemzet egységének”. Felidézte, Erdélyben összesen 146 fiatalt ítéltek el a magyar forradalommal való nyílt szolidarizálás miatt. Dávid ugyanakkor a hallgatósághoz fordulva feltette a kérdést: „vajon a magyar közösség ma képes lenne-e arra, amire hatvan évvel ezelőtt?”
Horváth Anna tisztségéből felfüggesztett kolozsvári alpolgármester – akit kolozsvári polgárként konferáltak fel – ünnepi beszédében hangsúlyozta, voltak, akik féltő aggodalommal arra kérték, hogy ne mondjon beszédet a rendezvényen. „Én azonban azért vagyok ma önökkel, mert úgy gondolom, szabadság csak ott lehet, ahol az emberi méltóságot, a közösségi törekvéseket nem írja felül a félelem” – mondta a korrupcióellenes ügyészség által befolyással üzérkedéssel meggyanúsított elöljáró.
Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság egy olyan többségi társadalomnak a része, amelyet a gyanakvás, a félelem, a kiábrándultság, a széthúzás tesz könnyen manipulálhatóvá. „Ennek a harcnak ma Erdélyben, épp úgy, mint 1956-ban a társadalmi szolidaritás, végső soron a jövőnk a tétje. Mert az erdélyi magyar érdekképviselet, egyházaink, közéleti szereplőink csakis ennek az erőnek és józan értékítéleten alapuló szolidaritásnak a jegyében tudnak szembenézni a kisebbségi létünk kihívásaival” – fogalmazott Horváth Anna.
Vasárnap egyébként Kolozsváron több helyszínen is tisztelegtek a forradalom emléke előtt. Délelőtt megkoszorúzták a Protestáns Teológiai Intézet udvarán az ’56-os emlékművét, ezt követően pedig megnyitották az Erdélyi Református Múzeumban látogatható, 1956 Erdélyben és az 1956 a magyar kortárs művészetben című kiállítást. A sétatéri megemlékezést követően ünnepi ökumenikus istentisztelet zajlott az unitárius templomban és gálaestet tartottak a magyar operában. A megemlékezés vasárnap este fáklyás felvonulással ér véget a Házsongárdi temetőben.
Az iskolavezetőket hiányolta Ráduly Róbert Kálmán
Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Csíkszeredában is az 1956-os magyar forradalomra szombaton, ezt követően pedig a több száz ünneplő a magyar főkonzulátus melletti 1956-os téren található Gloria Victis emlékműhöz vonult, ahol elénekelték a magyar himnuszt, majd Kelemen Csongor volt politikai fogoly szavalta el Márai Sándor Mennyből az angyal című versét.
Ráduly Róbert Kálmán polgármester ünnepi beszédében kiemelte: „az idő telik, mi meg felejtünk. Ha végignézek a tömegen, és számbavételezem, milyen módon és hogy vannak jelen intézményeink, iskoláink, azt láthatom, hogy a felejtés igenis általános. Ha most szólítanám azokat az igazgatókat, akik az elmúlt napokban törtettek azért, hogy tisztségben maradhassanak, vajon itt lennének-e?” Az elöljáró ezzel a két hete kezdődött iskolaigazgatói versenyvizsgára utalt. „Nem fogom szólítani őket, nem akarok csalódást okozni. De ha vezetőink csak az éppen regnáló hatalomnak akarnak megfelelni, úgy ahogy ezt tették sokan 1956-ban is, akkor vajon van-e nekünk még út” – fogalmazott Ráduly.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja arról beszélt: „1956 akkor érvényesült, amikor különböző emberek összefogtak, és együtt csodálatos dolgokat vittek végbe”. Szerinte a hatvan évvel ezelőtti a sors szabad irányításának kivételes pillanata volt, amiről nem szabad lemondani, ez ma erdélyi viszonylatban azt jelenti, hogy folyamatosan ki kell állni a kisebbségi szimbólumok és jogok mellett.
„Miért ragaszkodunk nemzeti tragédiáinkhoz?”
Nagy Benedek történész, volt politikai elítélt arra emlékeztetett, hogy a magyarságnak minden évszázadban meg kell váltania magát egy forradalommal, szabadságharccal, amely áldozatokat követel. „Hogy van az, hogy mi mindig csak a vereségeinket, a levert forradalmainkat és a vérbe fojtott szabadságharcainkat számoljuk és ünnepeljük? Vajon miért ragaszkodunk a nemzeti tragédiáinkhoz? Pedig bőven akadnának aranypillérjei is a történelmünknek, győztes és sikeres megmozdulások” – hívta fel a figyelmet Nagy Benedek.
Csíkszeredában péntek délután a Kalász lakótelepi temető előtti téren, az 1956-os forradalmárok tiszteletére állított kopjafánál is megemlékezést tartottak, a koszorúzáson szép számban jelentek meg a helyiek. Ezt Kelemen Csongor volt politikai fogoly is szóvá tette: elmondása szerint évről évre többen vesznek részt az ünnepségen, és kiváltképp örül a nagy számban megjelenő fiatalságnak.
„A szabadulás nem hozott változást”
Székelyudvarhelyen is fáklyás felvonulással kezdődött a 60 éves évforduló alkalmából tartott szombati megemlékezés, amelyen idén először adták át a polgármesteri hivatal által alapított Vasszékely díjat a város fejlődéséért tevékenykedő fiataloknak. Az Üldözöttek és áldozatok emlékművénél szervezett rendezvényen Sándor Balázs volt politikai elítélt egykori bajtársaira emlékezetett: egy perc néma csendet kért azokért, akik életüket adták a magyar szabadságért, illetve szabadságukat elveszítve később haltak meg.
„Az 1964-es szabadulásunknak nem tudtam igazán örvendeni. Titkon abban reménykedtem, hogy a szabadulás változást hoz magával, erre azonban még huszonhat évet kellett várni. De ez a változás sem hozta meg az eredményt az erdélyi magyarság számára mind a mai napig” – fogalmazott a huszonöt évre ítélt egykori forradalmár.
Gálfi Árpád polgármester úgy vélte: nem lehet a jövőbe tekinteni anélkül, hogy ne cipelnénk vállunkon a múltat, hiszen tartozunk azoknak a hősöknek, akik életüket, szabadságukat áldozták a következő nemzedékekért, azaz értünk és leszármazottainkért. „Az ’56-os forradalom mártírjainak köszönhetjük, hogy ma szabadon élhetünk, és szabadon emlékezhetünk rájuk. Muszáj emlékeznünk, hogy az egészséges nemzeti öntudat visszakerüljön minden magyar szívébe” – jelentette ki. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai konzulja hangsúlyozta: ahol „nem felejtik a hősöket, ott mindig lesznek újak”.
Kitüntetés a tevékeny, hazaszerető fiataloknak
A megemlékezésen Pál László, Kovács Gyula, Török Mihály, Sándor Balázs és Hadnagy István, a forradalom udvarhelyszéki elítéltjei oklevelet és emlékérmet kaptak a magyar államtól, illetve a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézettől. Ezt követően átadták a Vasszékely díjat, amelyet olyan 25–45 év közötti udvarhelyiek kaphatnak meg, akik munkásságukkal hozzájárulnak a város fejlődéséhez, és ragaszkodnak magyarságukhoz, szülőföldjükhöz.
Sepsiszentgyörgyön vasárnap este tartanak megemlékezést a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emlékházában, ahol az RMDSZ huszonkét 1956-os erdélyi forradalmárt tüntet ki. Az érintettek Szabadság-szobor-emlékérmet és emléklapot vehetnek át. Az RMDSZ egyébként összesen nyolcvan személyt tüntet ki, így Csíkszeredában, Temesváron, Kolozsváron, Nagyváradon és Brassóban is hasonló rendezvényeket tartanak a napokban. Az RMDSZ megbízásából a résztvevők visszaemlékezéseit rögzítő filmek is készültek olyan településeken, ahol a magyarországi szabadságharccal kapcsolatos szimpátiatüntetésekre, megmozdulásokra került sor – ezeket mindegyik helyszínen levetítik.
Az erős szél miatt narancssárga, vagyis másodfokú riasztást adott ki Hunyad és Krassó-Szörény megyére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Erdélyben vasárnap, december 28-án zárják a Ferenc pápa által tavaly december 29-én meghirdetett Jubielumi Szentévet.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) végrehajtási eljárást kezdeményezett a kanadai Gabriel Resources Limited társaság által az SC Roșia Montană Gold Corporation SA-ban birtokolt részvények kapcsán, hogy behajtsa a közel 47 millió lejes követelést.
A téli ünnepek idején a hatóságok célja, hogy az állampolgárok nyugodt és biztonságos körülmények között ünnepelhessék a karácsonyt.
Testfelületének 50 százalékán szenvedett égési sérüléseket egy nő a keddről szerdára virradó éjszaka a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
Kedd este kiengedték a kórházból mind a hat személyt, akikre ráomlott a mennyezet az ötcsillagos nagyszebeni szálloda úszómedencéjében, egyikük esetében sem volt szükség beutalásra.
2026. január elsejétől a Brassóba és Brassópojánára látogató turistáknak napi 12 lejes idegenforgalmi adót kell fizetniük éjszakánként – az összeg egy része a helyi turizmus népszerűsítésére, a másik része a hegyimentőszolgálat kifizetésére megy majd.
A kolozsvári metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc.
Nagy teljesítményű, korszerű technológiával felszerelt hiperbár kamrát kapott a kolozsvári rehabilitációs kórház, amely ily módon az egyetlen állami egészségügyi intézmény az országban, mely ilyen felszereléssel büszkélkedhet.
Beomlott kedden egy nagyszebeni hotel beltéri medencéje fölötti mennyezet, a hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!