2012. október 05., 08:502012. október 05., 08:50
A felszólalók azonban sajnálkozásuknak adtak hangot, hogy a nyugati rossz irányzat Magyarországon és Romániában még hatványozottabban megmutatkozik. Amint az esemény egyik főszervezője, Orbán János, a Maros megyei múzeum művészettörténésze fogalmazott: a jelenlegi helyzet nem sok derűre ad okot, hisz egyáltalán nem valószínű, hogy az építészeti kultúra a műemlékmegőrzés irányába mozduljon. Mint rámutatott, Romániában a műemlékvédelem intézményes hátterének számos hiányossága van, de ez annak is betudható, hogy a szakma képtelen hangot adni ellenvetéseinek, észrevételeinek.
Entz Géza hozzátette, hogy a szakmának azért nincs hangja, mert nem rendelkezik társadalmi bázissal.
Egyébként a konferencia kettős cél megvalósítását szolgálta: felhívni a figyelmet műemlékek, a műemlék jellegű épületek állapotára, ezek rohamos átalakulására, esetenként pusztulására, másrészt a műemlék-topográfiák szükségességére. „Ha a műemlékvédelem alapjai is hiányoznak, nem tudhatjuk, mi az, amit védeni kell. Ezért fontos számba venni, dokumentálni és a felmérést valamilyen módon hozzáférhetővé tenni” – nyilatkozta Orbán. Emődi Tamás nagyváradi építész is megerősítette, hogy minden egyes erdélyi városban szükség lenne egy ilyen leltárra.
„Nem utolsósorban azért, mert olyan léptékű ingatlanberuházások, épületátalakítások történnek nap mint nap, amelyeknek a szabályozatlansága meglehetősen kirívó” – mondta. Hozzátette: Romániában mind a művelődési minisztérium intézményei, mind az önkormányzatok keretében működő városrendezési bizottságok túl gyengék ahhoz, hogy gátat vessenek az esztelen rombolásnak.
A legtöbb építészeti gondot a szakszerűtlen felújítások eredményezik, melyek az épületek csonkításához vezetnek. A szakszerűtlenül végzett külső hőszigetelés, a fából készült nyílászárók műanyagra vagy alumíniumra való cserélése az épített örökség megcsúfolását eredményezi. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az utóbbi bő évtizedben az építkezési tevékenység fellendülésével a városi épített örökség helyzete nem jó irányban változott. A válság előtti gazdasági pezsgés komoly és sokszor visszafordíthatatlan nyomokat hagyott a történeti épületállományon. A konferencián az is elhangzott, hogy manapság egy-egy műemlékfelújítást marketingfogásokkal úgy is sikeresnek lehet feltüntetni, hogy lényegében nem az.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok