2012. október 05., 08:502012. október 05., 08:50
A felszólalók azonban sajnálkozásuknak adtak hangot, hogy a nyugati rossz irányzat Magyarországon és Romániában még hatványozottabban megmutatkozik. Amint az esemény egyik főszervezője, Orbán János, a Maros megyei múzeum művészettörténésze fogalmazott: a jelenlegi helyzet nem sok derűre ad okot, hisz egyáltalán nem valószínű, hogy az építészeti kultúra a műemlékmegőrzés irányába mozduljon. Mint rámutatott, Romániában a műemlékvédelem intézményes hátterének számos hiányossága van, de ez annak is betudható, hogy a szakma képtelen hangot adni ellenvetéseinek, észrevételeinek.
Entz Géza hozzátette, hogy a szakmának azért nincs hangja, mert nem rendelkezik társadalmi bázissal.
Egyébként a konferencia kettős cél megvalósítását szolgálta: felhívni a figyelmet műemlékek, a műemlék jellegű épületek állapotára, ezek rohamos átalakulására, esetenként pusztulására, másrészt a műemlék-topográfiák szükségességére. „Ha a műemlékvédelem alapjai is hiányoznak, nem tudhatjuk, mi az, amit védeni kell. Ezért fontos számba venni, dokumentálni és a felmérést valamilyen módon hozzáférhetővé tenni” – nyilatkozta Orbán. Emődi Tamás nagyváradi építész is megerősítette, hogy minden egyes erdélyi városban szükség lenne egy ilyen leltárra.
„Nem utolsósorban azért, mert olyan léptékű ingatlanberuházások, épületátalakítások történnek nap mint nap, amelyeknek a szabályozatlansága meglehetősen kirívó” – mondta. Hozzátette: Romániában mind a művelődési minisztérium intézményei, mind az önkormányzatok keretében működő városrendezési bizottságok túl gyengék ahhoz, hogy gátat vessenek az esztelen rombolásnak.
A legtöbb építészeti gondot a szakszerűtlen felújítások eredményezik, melyek az épületek csonkításához vezetnek. A szakszerűtlenül végzett külső hőszigetelés, a fából készült nyílászárók műanyagra vagy alumíniumra való cserélése az épített örökség megcsúfolását eredményezi. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az utóbbi bő évtizedben az építkezési tevékenység fellendülésével a városi épített örökség helyzete nem jó irányban változott. A válság előtti gazdasági pezsgés komoly és sokszor visszafordíthatatlan nyomokat hagyott a történeti épületállományon. A konferencián az is elhangzott, hogy manapság egy-egy műemlékfelújítást marketingfogásokkal úgy is sikeresnek lehet feltüntetni, hogy lényegében nem az.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok