
Az is zavarja a vidékieket, hogy amire a járőrök kiérnek, a tolvajoknak már bottal üthetik a nyomát, de ha már kimentek, akkor ellenőrzik a lakosságot, a munka azonban legtöbb esetben nem jár eredménnyel. A prefektus elmondta, tárgyalni fog a megyei rendőrséggel az ügyben, az intézménytől várja a megoldást a kialakult helyzetre. György Ervin szerint az átszervezés során az is kiderült, hogy melyik rendőr felel meg az elvárásoknak. „Az a tapasztalat, hogy azokon a településeken, ahol a tisztségében maradt rendőrnek tekintélye van, ott nem változott a helyzet, nem romlott a közbiztonság, de sajnos, ez nem mindenhol van így” – mutatott rá a prefektus, aki szerint a gyakoribb járőrözéssel, több rendőrautó bevetésével, magasabb üzemanyagkvótával lehetne javítani a helyzeten.
„A romák egyre gyakrabban hangoztatják, hogy azt tesznek, amit akarnak, mert úgysincs rendőr, aki megfékezze őket” – mondta el a Krónikának Dimény Zoltán berecki polgármester. Az elöljáró szerint a rendőrség átszervezése óta jelentősen megnőtt a termény- és a falopások száma. „A járőrök hiába jönnek, mert a tolvajok kilesik, hogy mikor hagyják el a települést, és azután azt tesznek, amit akarnak” – mutatott rá Dimény Zoltán. A felső-háromszéki, közel 4000 lakosú nagyközségben jelenleg egyetlen rendőr teljesít szolgálatot, de a nyolcórás munkaideje alatt, reggel nyolctól délután négyig irodai munkát végez, tudtuk meg az elöljárótól. Az erdővidéki Mikóújfaluban viszont egyelőre nem panaszkodnak a helybeliek. Nyáguly Vilmos polgármester lapunknak elmondta, a helyi rendőrőrsön maradt a magyar nemzetiségű parancsnok, akinek munkájával meg vannak elégedve. „Ha ezután is tisztességesen végzi a munkáját, biztos vagyok benne, hogy Mikóújfaluban nem romlik a közbiztonság” – jegyezte meg a polgármester. A Kovászna megyei vidéki rendőrség átszervezése révén a jelenleg működő negyven falusi rendőrőrs közül harmincnyolcat számoltak fel. Két községben tartják fenn továbbra is a jelenlegi állományt – Előpatakon a magas bűnözési arány miatt és Kommandón, a megye legmagasabban fekvő településén, mert nehezen megközelíthető. A korábban falvakon dolgozó 136 rendőrt áthelyezték a megye öt városába, ahol a vidéki közbiztonsággal megbízott központokat hoztak létre, és onnan járőröznek a megye 122 falujában. Az átszervezéstől a rendőri munka hatékonyságának növekedését várják, hiszen a járőrök éjjel-nappal biztosítani tudják a felügyeletet. Ennek ellenére rendőrségi forrásokból úgy tudjuk, nincs elég üzemanyag, hogy éjjel-nappal hatékonyan járőrözzenek.
Tamás Gebe András tordaszentlászlói polgármester szerint még nem lehet pontosan megállapítani, hogy a vidéki rendőrségek átszervezése következtében nőtt-e a bűntények száma a Kolozs megyei településen, az eljárás azonban máris érezteti negatív hatásait. Az elöljáró a Krónika kérdésére kifejtette: Tordaszentlászlón az intézkedést megelőző időszakban sem volt megfelelő a rendőrlétszám a feladatok ellátására, a helyzet pedig csak romlani fog a közeljövőben. „Az átszervezés után növekedett a razziák száma, a rendőrök ilyenkor végigjárják a kijelölt területeket, és gondolkodás nélkül büntetik az embereket, anélkül, hogy ténylegesen áttekintenék az adott helyzetet” – mutatott rá Tamás Gebe András, aki szerint hiába rónak ki például több ezer lejes büntetést egy szociális munkásra, aki soha nem lesz képes kifizetni az összeget. A polgármester szerint a bürokratikus rendszer is fokozottan nehezíti a helyzetet, hiszen az illetékeseknek mindegyik rendőrségi esetet jelenteniük kell a tordai központban. „A lakosok inkább be sem jelentik a bűntényeket, nem vállalják az ezzel járó bonyodalmakat” – magyarázta az elöljáró. Hozzátette: a község lakói sem derűlátók az ügyben, szerintük a közeljövőben minden bizonnyal növekedni fog a lopások száma.
A Szatmár megyei Túrterebesen egyelőre nem növekedett a bűnesetek száma, mióta a községi rendőrőrsöt megszűntették – állítja Gyákon Viktor alpolgármester. Elmondta azonban: az önkormányzat augusztus végén úgy döntött, hogy a terménylopások megelőzése érdekében négy mezőőrt alkalmaz, akik azóta éjjel-nappal járőröznek a község területén. Az elöljáró szerint korai lenne még összehasonlítani a jelenlegi helyzetet a korábbival, egyébként megfogalmazása szerint „különben sem most van a bűnözési idény”. Kifejtette: szerencsére náluk a tyúklopásokon kívül nemigen jelentenek egyéb bűnesetet ebben az időszakban, a mostani nyugalmi állapot pedig azzal magyarázható, hogy ilyenkor van bőven napszámosmunka, és a romák egyrészt elfoglalják magukat, másrészt pedig – mivel dolgoznak – pénzük is akad. Fézer Gábor mezőteremi polgármester viszont korábban úgy nyilatkozott lapunknak: a járőrözéssel kapcsolatos változásoktól függetlenül a közbiztonsági problémák nem oldódnak meg, ugyanis a rendőröknek túlságosan szűk a hatáskörük.
Nagy Márton, a Maros megyében található Koronka polgármestere azonban derűlátóbb, nem aggódik a település jövőjét illetően. Véleménye szerint a falut becsületes emberek lakják, akiknek eszükbe sem jutna lopással biztosítani mindennapi megélhetésüket. Mint mondta, Koronkán jelenleg egy rendőrtiszt szolgál, aki teljes mértékben el tudja látni feladatát. „Úgy gondolom, hogy az átszervezés után is túlságosan sok rendőr dolgozik országszerte. Legalább felére kellene csökkenteni az állományt, ehelyett pedig a javakat termelő munkások számát kellene szaporítani” – vélekedett az elöljáró. Az átszervezéssel kapcsolatban még nem érkezett visszajelzés a lakosok részéről – mutatott rá Kósa Péter, Csíkszentmihály polgármestere, aki ugyanakkor hibás döntésnek tartja az átszervezést, amelynek véleménye szerint negatív következményei lesznek.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.