
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A romániai társadalom minden szintjét átszövő korrupcióról próbál élesebb képet nyújtani a Piaţadeşpagă.ro portál, amelynek üzemeltetői arra is rá kívánnak mutatni, hogyan működik a mindennapossá vált megvesztegetések piaca.
2018. május 26., 17:482018. május 26., 17:48
Azt senki nem vitatja a mai Romániában, hogy a társadalom egyik legrombolóbb, legtragikusabb betegsége a korrupció, amely napi szinten okoz súlyos gazdasági károkat, és folyamatosan mérgezi a közhangulatot. Ebben az országban nyílt titoknak, sőt hagyománynak számít, hogy találékonysággal, megvesztegetéssel, borítékban átadott „figyelmességgel” vagy ajándékkal el lehet érni, hogy egy egészségügyi intézményben, hivatalban érdemben foglalkozzanak a problémánk megoldásával.
Ezt bizonyítja többek közt a Piaţadeşpagă.ro elnevezésű interaktív honlap is, amely a mindennapi korrupciós ügyeket és annak különböző formáit igyekszik feltérképezni. Az internetes portált az EPAS Egyesület működteti több alapítvány támogatásával, kisebb megszakításokkal immár hatodik éve.
Az egyedülálló honlapon külön felületet biztosítanak a látogatónak, ahol
Ugyanezen a felületen azt is be lehet jelölni, hogy melyik településen történt a korrupciós eset, mint ahogy azt is, hogy melyik ágazatban. Az érdeklődő egyébként jelezheti, hogy elégedett-e az „eredménnyel”. Ugyanakkor egy térképen is végigkövetheti, hogy a különböző településeken eddig hány korrupciós ügyet jelentettek a honlap látogatói – a települések neve mellett ezt egy, a bejegyzések alapján változó szám mutatja –, de a szűrők beállításával az is lekövethető, hogy egészen pontosan melyik intézményben történt a törvénytelenség. A honlap működtetői külön felületet biztosítanak, ahol azt lehet jelezni, hol sikerült hálapénz nélkül megoldani egy bizonyos problémát.
A bejelentések alapján a honlap működtetői készítettek egy hálapénz-statisztikát is, ami egy függvény formájában tekinthető meg. Ebből az derül ki, hogy
A lefizetések átlagos összege a bejelentések függvényében állandóan változik
A legtöbb bejelentés eddig nyilván Bukarestből érkezett (520), Kolozsvár a második (180), de előkelő helyen szerepel a listán Temesvár is (96). Az sem meglepő, hogy a honlap szerint a legtöbb névtelenül jelentett korrupciós eset az egészségügyben történik, a látogatók eddig összesen 171 550 euró értékben nyújtottak át hálapénzt különböző beavatkozásokért. A felmérésben az urbanisztikai és területrendezési hivatalok szerepelnek a második helyen 96 129 euróval, míg a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyintézésekért a statisztika szerint több mint 48 ezer eurót fizettek ki a Piaţadeşpagă.ro látogatói.
Egy friss jelentés szerint az egyik felhasználó 6000 eurót nyújtott át egy orvosnak a Temes megyei lugosi kórházban május 17-én, az viszont nem derül ki, hogy ezt a hatalmas összeget milyen jellegű beavatkozásért kellett átnyújtani az egészségügyi szakembernek. Másik e havi bejegyzés szerint egy páciens 1500 euró hálapénzt csúsztatott egy sebész zsebébe a kolozsvári rehabilitációs kórházban.
Találunk olyan idei bejegyzést is, miszerint a nagybányai megyei kórházban egy páciens 500 lejt fizetett egy altatóorvosnak és azoknak az asszisztensnőknek, akik segítettek neki feljutni lifttel az egészségügyi intézmény első emeletére. Szintén Lugoson 1000 eurót kért el egy sebész egy beavatkozásért január elején a városi kórházban.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos bejelentések listáján is találunk égbekiáltó bejegyzéseket. Itt olvashatunk 10 ezer euró értékű hálapénzről szóló jelentést is 2014-ből, az összeget a Hunyad megyei Brád polgármesteri hivatalában kellett átnyújtani, az viszont nem derül ki, hogy milyen jellegű „szívesség” került ekkora összegbe.
Codru Vrabie, a bukaresti EPAS Egyesület elnöke egyébként a portálon olvasható nyilatkozatában közölte, a Piaţadeşpagă.ro létrehozásakor arra kívántak rávilágítani, hogy a korrupció definíciójából kiindulva (olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat)
A honlap ugyanakkor arról is tisztább képet kíván nyújtani, hogy adott szolgáltatásért mekkora összeget „szokás” átnyújtani különböző területeken, erről ugyanis pontos adatokkal nem rendelkezünk. Az EPAS által elindított honlap egyébként indiai mintára készült, azzal a különbséggel, hogy a romániai változatban a felhasználó azt is jelezheti, hogy elégedett volt-e a megvesztegetés eredményével. A témában különben lapunk több kolozsvári szociológust is próbált megszólaltatni, de mindannyian azzal hárították el kérdéseinket, hogy a korrupció nem a szakterületük.
Mint kiderült, több mint 11 200 ügy várt kivizsgálásra, s bár csupán 100 ügyész dolgozhatott a bűnügyi eljárásokon, több mint 3800 ügyet oldottak meg, az intézmény létrehozása óta ez a legnagyobb szám. Csak az elmúlt évben több mint 23 100 személyt hallgatott ki a DNA, naponta átlagosan 85-öt, s a jogerős ítéletek nyomán az állam csaknem 160 millió eurót szerezhet vissza.
Múzeuma is van a korrupciónak
A romániai korrupció, valamint az ellene folytatott küzdelem szinte teljes fejlődéstörténete végigkövethető a Muzeulcorupţiei.ro portálon, amelyet a bukaresti Kinecto Isobar marketingügynökség indított el két évvel ezelőtt.
„A mi korruptjaink művészeti rangra emelték a csúszópénz adását és elfogadását. A kenőpénz váltakozó árfolyama, valamint elfogadása terén tapasztalható állhatatosság (amely miatt szinte naponta letartóztatnak valakit) intő jel volt számunkra, miszerint Romániában a megvesztegetés életformává vált” – indokolták a korrupció múzeumának létrehozását az ötletgazdák.
A virtuális gyűjtemény A kenőpénz galériája elnevezésű fejezetben mutatja be a látogatónak a leghihetetlenebb romániai korrupciós történeteket. Stílusos festménnyel illusztrálva magyarázza el például, miként vett át kenőpénzt a temetőben megvesztegetőitől Darius Vâlcov egykori pénzügyminiszter, Viorica Dăncilă miniszterelnök tanácsadója.
Egy idős hölgy portréján keresztül betekintést nyerünk abba is, hogy Adrian Năstase volt miniszterelnök a felesége nagynénjének, Tamara Cernasovnak tulajdonított örökséggel próbálta leplezni a 400 ezer dolláros kenőpénzt. A virtuális közgyűjtemény ugyanakkor kvízjátékkal is szórakoztatja a látogatót. Akinek többek között arra a kérdésre kell megadnia a választ: igaz-e vagy hamis az állítás, hogy egy vádlott 1000 euróval és lánya szexuális szolgáltatásaival vesztegetett meg egy törvényszéki bírót. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de az eset megtörtént Romániában.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
szóljon hozzá!