Fotó: Mediafax
2008. november 18., 09:452008. november 18., 09:45
A petrillai halottasházba szállították a második detonáció nyomán elhunyt Elekes Attila bányamentő holttestét is, négy társáért várhatóan ma indul újabb kutatóakció. A petrillai katasztrófa ügyében indított vizsgálatok keretében mintegy száz személyt idézett be kihallgatásra az ügyészekből és munkavédelmi szakemberekből álló nyomozócsoport.
Több mint négy órát tartózkodott tegnap a petrillai bánya mélyén, mégis csak részben sikerült megközelítenie a szombati kettős metángáz-robbanás helyszínét a fejtésben uralkodó állapotok felmérésére hivatott bányamentőcsoport.
A Zsil-völgyi bányakirendeltség ideiglenes irányításával megbízott Constantin Jujan igazgatóhelyettes vezetésével alászállt kilencfős expedíció megállapította, hogy a hétvégi sújtólégrobbanás óta továbbra is magas a gázkoncentráció a tárnákban, több helyen pedig még mindig lángol a szénréteg. Emiatt kezdetben még úgy tűnt: a következő 48 órában lehetetlen lesz megkísérelni felszínre hozni a hétvégi munkabaleset során szörnyethalt nyolc vájár holttestét, sőt sokan nem tartották kizártnak, hogy a kutatás több hétig eltart. Kora este azonban a bányamentők akciója félsikerrel járt: a közel ezerméteres mélységben fekvő tárnából sikerült felszínre hozniuk négy holttestet a nyolc közül. Közöttük a 35 éves Elekes Attiláét, aki az első sújtólégrobbanás után nem sokkal ereszkedett alá lent rekedt munkatársai megmentése érdekében, ám a második detonáció során életével fizetett áldozatkészségéért.
A másik négy bányász holttestét mindeddig nem találták meg a bányamentők. A petrozsényi székhelyű országos kőszénfejtő társaság különben tegnap leszögezte: a 12 halálos áldozatot és 14 súlyos sérültet követelő kettős sújtólégrobbanás nyomán nyolc vájár teteme maradt mintegy ezer méter mélységben. A bányavállalat egyúttal cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint többen is a fejtésben rekedtek, hozzátéve, az első detonáció idején lent dolgozó 97 alkalmazott többségének sikerült sértetlenül a felszínre jutnia.
A Hunyad megyei bányavidéken az elmúlt húsz évben történt legsúlyosabb bányászszerencsétlenség okait kivizsgáló, ügyészekből, rendőrökből és munkavédelmi felügyelőkből álló nyomozócsoport eközben megkezdte a tragédia valamennyi érintettje, mintegy száz személy kihallgatását. Az ankét során elsősorban arra keresnek választ, kit terhel a felelősség munkabaleset bekövetkezte miatt, annál is inkább, mivel számos petrillai vájár elmondta: a helyi bányavállalat vezetősége tisztában volt azzal, hogy a nemrég megnyitott fejtésbe kockázatos alászállni a magas gázkoncentráció és az izzó szénréteg miatt.
A bukaresti kórházakban ápolt nyolc sérült közül öt vájár állapota stabil, de továbbra is válságos, az orvosok szerint élet-halál között lebegnek a testfelületük nyolcvan százalékán elszenvedett égések miatt. Közülük kettőn a napokban újabb, bőrátültetéssel egybekötött műtétet hajtanak végre. Petrozsényben és Petrillán ma helyezik örök nyugalomra a sújtólégrobbanás négy áldozatát, közöttük két vájárt, aki nemrég megkapta a Románia legjobb bányamentőjének járó elismerést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok