
Boldizsár Beáta: „ azért imádkozom, hogy a lelki menedéket és kapaszkodót kereső embereknek legyen élő reménysége, húsvéti hite"
Fotó: László Ferenc
A húsvéti hit örömét, erejét nem lehet megmagyarázni, csak átélni, ez a fajta hit felszabadító békességet ad – fogalmazott lapunknak Boldizsár Beáta kolozsvári evangélikus lelkésznő, akit a feltámadás, megújulás ünnepére való lelki készülődésről kérdeztünk. Boldizsár Beáta arról is beszélt, hogy az ünnepen a hétköznapok „kacatjaival” – a szorongással, félelemmel, indulattal, konfliktusokkal – teli lelkünkben rendet kell tennünk.
2022. április 16., 20:422022. április 16., 20:42
– A feltámadás, megújulás, remény ünnepére készül a keresztény világ. A mostani húsvét talán kicsit más, mint az elmúlt két évben, hiszen tavaly és tavalyelőtt a világjárvány miatt csak nagyon korlátok közé szorítottan lehetett a gyülekezetekben, közösségekben személyes részvétellel ünnepelni. A kolozsvári evangélikus gyülekezet hogyan készül az ünnepre?
– Azt látom, hogy mind a lelkészi munkaközösség, mind a gyülekezet fellélegzett, és örül annak, hogy a szolgálatokat és a rendezvényeket korlátozások nélkül, rendszeresen meg lehet tartani. A Pietati templomban virágvasárnap konfirmálásra került sor, délután pedig a világhírű Szent Efrém Férfikar hangversenyét hallhatta a közönség. Nagyhéten a szokásos istentiszteleti alkalmainkat kiegészítve egy másik nagyszabású zenés áhítatnak adott otthont templomunk.
Nagyheti istentiszteleteink mellett ez a koncert is alkalmat nyújtott mindenkinek az elcsendesedésre, a nagyhét és a húsvét misztériumában való elmélyülésre. A programban Orbán György, Kocsár Miklós és Kelemen László kiváló kortárs magyar zeneszerzők egyházzenei darabjai hangzottak el, Bíró Júlia énekes, a Tokos zenekar, és az UniCante egyetemi kórus közreműködésével.
– A böjti időszakot másként élik meg a katolikus, és másként a protestáns felekezetekhez tartozó hívek. Az evangélikus egyház miként viszonyul a böjt, a megtisztulás gondolatköréhez, és miként közelíti azt híveihez?
– Egy nagyon kedves viccet idézek: megkérdezik a plébánost, hogy „mit nem szabad enni a böjt idején, Atyám? – Egymást Fiam, egymást!” Jézus evangéliuma, a megváltás műve egyetemes minden ember számára. A katolikus és protestáns böjtben nem az alap, a lényeg különbözik, hanem inkább a forma, a hogyan. Ha böjtről beszélünk, általában az jut eszünkbe, hogy mit nem tesz ilyenkor a keresztény ember. De a böjtnek nem az a lényege, hogy mit nem teszünk, hanem hogy mit teszünk meg.
Aki felfogja Jézus útjának nagyságát, az érzi, hogy a bűneinket magára vevő Krisztus előtt nem állhatunk meg akárhogyan. A hétköznapok kacatjaival teli lelkünkben rendet kell tennünk. Annyi mindent felhalmoztunk, hogy nem látjuk sem az elejét, sem a végét. A sok tehertől, konfliktustól, szennyes indulattól, szorongástól, félelemtől megmerevedett a lelkünk és nem tudunk józanul eligazodni a benne lakó káoszban. Ideje lenne sok mindent nevén nevezni, helyre tenni, elvégre húsvét misztériumának minél teljesebb megélésére készülünk, arra, hogy minél mélyebben merítsünk az új életből. Az evangélikus gyakorlatban minden vasárnapnak neve, meghatározott igei üzenete van. A böjti vasárnapok pedig sajátos belső logikával rendelkeznek. Miközben hétről hétre elkísérjük Üdvözítőnket a Golgota felé vezető úton, felcsendül a győztes Úrnak a dicsősége.
Ezt a belső logikát, a felolvasott igék által felépített ívet teszi teljessé a hetenkénti úrvacsora, a böjti énekek. Ezek mellett a személyes imaélet, az otthoni igeolvasás, a passiói énekek hallgatása, éneklése mind-mind abban segítenek, hogy híveink elmélyüljenek az ünnep misztériumában.
– Mindenik felekezet erdélyi templomai közül számos épületet felújítottak az utóbbi években, ezek közé tartozik az Önök temploma, a Kolozsvár szívében található, kívül-belül gyönyörűen restaurált Pietati. Sokszor elhangzik mostanában, hogy bár sorra újulnak meg az istenházák, legfontosabb az lenne, hogy ne néptelenedjenek el, hanem teljenek meg élettel, és nemcsak a legnagyobb ünnepeken, karácsonykor, húsvétkor. Mit tehet, tesz az egyház, mit tehetnek ezért a lelkészek nap mint nap?
– Az evangélium hirdetése roppant összetett feladat, és bár mennyei elhívásra történik, megvannak az emberi korlátai. Az, hogy az evangélium hirdetése, a közösségépítés mennyire történik karizmatikus, az emberek számára vonzó módon, nyilván a lelkipásztor személyiségétől, temperamentumától, rátermettségétől, lelkiségétől függ. Egy személyben nem lehet gyülekezetet építeni. Kellenek lelkes, a közösségért időt áldozó önkéntes munkatársak.
Fotó: Kiss Gábor
Templomba járni nem társadalmi elvárás, hanem lelki igény. A lelki igény felkeltése, fenntartása addig, amíg az evangélium, Isten igéje, a Lélek „dolgozni” kezd az egyénben, korántsem egyszerű feladat. Bármit is tesz a lelkész, imával kezdje, és azzal a reménységgel, hogy képessége szerint a munkát elvégezte, a növekedést azonban nem ő irányítja.
– Az elmúlt hetekben meglehetősen beárnyékolta a közhangulatot a szomszédunkban dúló háború közelsége, az embereket aggodalommal töltheti el, hogy a háborús helyzet miatt megélhetési, gazdasági gondok is körvonalazódnak a láthatáron. Mi lenne a legfontosabb, a lelki megújulásra, a Krisztus feltámadására is összpontosító, húsvéti vigasztaló gondolat, amit lelkészként megfogalmazna olvasóink számára?
– A háború kitörése óta fájdalmas súlya van a kegyelmi igére válaszul énekelt vótumnak: „És béke a földön, s az emberekhez jóakarat!”. Biztonságot, állandóságot keresünk, és látjuk, hogy milyen relatív fogalom a biztonság. Igazságot keresünk, de azt nem árulják kilóra a piacon. Mekkora ajándék, hogy pont a megváltás műve által tanulhatjuk meg, hogy ebben az önmagából kifordult világban, amelyben folyamatosan elbukunk a szeretet útjain, mégis van igazság. Az igazság nem egyik vagy másik félnél van, hanem csak Őnála, a Golgota középső keresztfáján.
A húsvéti hit felszabadító békességet ad. Mert egyrészt érzed, hogy legyen szó bármilyen mélységről, Isten a halál árnyékában is ott van veled. Másrészt tudod, hogy földi utad végén nem a semmi vár, hanem az Atyai otthon. Harmadrészt életed nem cél nélküli, hanem igenis ahhoz a küldetéshez próbálunk felnőni, azt próbáljuk teljesíteni, amire mindannyiunkat egyen-egyenként elküldött az Úristen. Én személy szerint azért imádkozom 2022 húsvétján, hogy a lelki menedéket és kapaszkodót kereső embereknek legyen élő reménysége, húsvéti hite. Nagyon elgondolkodtató, hogy mennyi mindent tud az ember. Mekkora ismeretet halmozott, gyűjtött össze az emberiség. A modern technológia vívmányai hihetetlenek.
Lehetsz zseni bármilyen tekintetben, lehetsz világhírű tudós, de amikor nincs biztonság, nincs igazság, a Szentlélek világossága nélkül csak a kétségbeesés fojtogat. Sok minden el van rejtve szemünk elől. Nem világos előttünk, mi mindenen kell még keresztülmenni egyikünknek-másikunknak, nem tudjuk, mi vár ránk a mai nap, mit hoz a holnap. De ad hozzá erőt az Isten, ha a végső célt, az élő reménységet nem veszítem el a szemem elől. A megváltást elfogadó embernek abban nem lehet kétsége, hogy életünk végén mi is ott pihenhetünk meg Atyánk szerető ölében. Ez a reménység az, ami nem szégyenít meg.
Életünk tele van tragédiával, fájdalommal. Ott állunk koporsó mellett, de túl látunk rajta. Ott állunk a lebombázott romok között, de túllátunk rajtuk, mert tudjuk, hogy Isten elkezdte és végbeviszi az Ő akaratát. Az Ő szeretete és akarata változatlan: azt akarja, hogy minden ember hozzá térjen és eljusson az igazság ismeretére.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
szóljon hozzá!