Sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára – jelentette ki a Krónikának Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke.
2017. szeptember 12., 14:192017. szeptember 12., 14:19
Az Európai Unión belül Romániában a legnagyobb a különbség a legfejlettebb és a legszegényebb régiók között, ezért is különösen aktuális a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a témában szervezett nemzetközi tudományos konferencia.
Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke közlése szerint a Regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés Kelet-Közép-Európában című, kedden és szerdán zajló rendezvényt az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társasága szervezi.
Benedek a témában tartott sajtótájékoztatóján elmondta:
Újságírói kérdésre kifejtette: Bukarest – Ilfov megyével kiegészülve – az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjénél jobban, ahhoz képest mintegy 140 százalékos szinten teljesít, miközben a sereghajtó Vaslui, Teleorman és Giurgiu megye fejlettségi szintje az uniós átlag 30-35 százalékát is alig éri el. A Krónika kérdésére arra is kitért:
Mint részletezte: a három megye a kilencvenes évek elején még az első tíz közé tartozott, az elmúlt 10-15 évben azonban azt tapasztalták, hogy mindhárom lecsúszott a rangsorban, most valahol a húsz-huszonötödik helyen állnak.
A szakértő szerint ennek számos oka van, de Erdély egészét tekintve általánosan jellemző, hogy a keleti és az északi megyék leszakadtak a dél-közép és a nyugati régióban található megyéktől. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: a piacgazdaság szerkezetének is jelentős szerepe van az egyenlőtlenségek kialakulásában.
hiszen ez a tőke rendszerint a már fejlett üzleti környezettel, nagyobb piaci kapacitással, munkaerő-kínálattal rendelkező városok felé irányult. Ebben a tekintetben sajnos sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára” – magyarázta Benedek József.
A konferencia egyik főszervezője ugyanakkor elmondta: a rendezvényen pont arról fog szó esni, hogy hol és milyen módszerekkel igyekeznek a gyakorlatban felszámolni ezeket az egyenlőtlenségeket. Rámutatott:
A konferencián egyébként 4 kontinens 20 országából 160 előadó, kutató vesz részt. A sajtótájékoztatón Sally Hardy, az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társaságának ügyvezető igazgatója kijelentette: arra készülnek, hogy a konferencia keretében létrehozzák társaságuk közép-kelet-európai részlegét.
Mint részletezte: céljuk, hogy kétirányú kommunikációs kapcsolatot építsenek a kutatók és a regionális politikákat alakító közszereplők között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!