
Sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára – jelentette ki a Krónikának Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke.
2017. szeptember 12., 14:192017. szeptember 12., 14:19
Az Európai Unión belül Romániában a legnagyobb a különbség a legfejlettebb és a legszegényebb régiók között, ezért is különösen aktuális a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a témában szervezett nemzetközi tudományos konferencia.
Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke közlése szerint a Regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés Kelet-Közép-Európában című, kedden és szerdán zajló rendezvényt az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társasága szervezi.
Benedek a témában tartott sajtótájékoztatóján elmondta:
Újságírói kérdésre kifejtette: Bukarest – Ilfov megyével kiegészülve – az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjénél jobban, ahhoz képest mintegy 140 százalékos szinten teljesít, miközben a sereghajtó Vaslui, Teleorman és Giurgiu megye fejlettségi szintje az uniós átlag 30-35 százalékát is alig éri el. A Krónika kérdésére arra is kitért:
Mint részletezte: a három megye a kilencvenes évek elején még az első tíz közé tartozott, az elmúlt 10-15 évben azonban azt tapasztalták, hogy mindhárom lecsúszott a rangsorban, most valahol a húsz-huszonötödik helyen állnak.
A szakértő szerint ennek számos oka van, de Erdély egészét tekintve általánosan jellemző, hogy a keleti és az északi megyék leszakadtak a dél-közép és a nyugati régióban található megyéktől. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: a piacgazdaság szerkezetének is jelentős szerepe van az egyenlőtlenségek kialakulásában.
hiszen ez a tőke rendszerint a már fejlett üzleti környezettel, nagyobb piaci kapacitással, munkaerő-kínálattal rendelkező városok felé irányult. Ebben a tekintetben sajnos sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára” – magyarázta Benedek József.
A konferencia egyik főszervezője ugyanakkor elmondta: a rendezvényen pont arról fog szó esni, hogy hol és milyen módszerekkel igyekeznek a gyakorlatban felszámolni ezeket az egyenlőtlenségeket. Rámutatott:
A konferencián egyébként 4 kontinens 20 országából 160 előadó, kutató vesz részt. A sajtótájékoztatón Sally Hardy, az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társaságának ügyvezető igazgatója kijelentette: arra készülnek, hogy a konferencia keretében létrehozzák társaságuk közép-kelet-európai részlegét.
Mint részletezte: céljuk, hogy kétirányú kommunikációs kapcsolatot építsenek a kutatók és a regionális politikákat alakító közszereplők között.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!