
Sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára – jelentette ki a Krónikának Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke.
2017. szeptember 12., 14:192017. szeptember 12., 14:19
Az Európai Unión belül Romániában a legnagyobb a különbség a legfejlettebb és a legszegényebb régiók között, ezért is különösen aktuális a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a témában szervezett nemzetközi tudományos konferencia.
Benedek József egyetemi professzor, a BBTE szenátusának alelnöke közlése szerint a Regionális polarizáció és egyenlőtlen fejlődés Kelet-Közép-Európában című, kedden és szerdán zajló rendezvényt az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társasága szervezi.
Benedek a témában tartott sajtótájékoztatóján elmondta:
Újságírói kérdésre kifejtette: Bukarest – Ilfov megyével kiegészülve – az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjénél jobban, ahhoz képest mintegy 140 százalékos szinten teljesít, miközben a sereghajtó Vaslui, Teleorman és Giurgiu megye fejlettségi szintje az uniós átlag 30-35 százalékát is alig éri el. A Krónika kérdésére arra is kitért:
Mint részletezte: a három megye a kilencvenes évek elején még az első tíz közé tartozott, az elmúlt 10-15 évben azonban azt tapasztalták, hogy mindhárom lecsúszott a rangsorban, most valahol a húsz-huszonötödik helyen állnak.
A szakértő szerint ennek számos oka van, de Erdély egészét tekintve általánosan jellemző, hogy a keleti és az északi megyék leszakadtak a dél-közép és a nyugati régióban található megyéktől. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: a piacgazdaság szerkezetének is jelentős szerepe van az egyenlőtlenségek kialakulásában.
hiszen ez a tőke rendszerint a már fejlett üzleti környezettel, nagyobb piaci kapacitással, munkaerő-kínálattal rendelkező városok felé irányult. Ebben a tekintetben sajnos sem Kovászna, sem Hargita, de még Maros megye sem rendelkezik olyan méretű regionális központtal, amely vonzóvá válhatott volna a nemzetközi befektetők számára” – magyarázta Benedek József.
A konferencia egyik főszervezője ugyanakkor elmondta: a rendezvényen pont arról fog szó esni, hogy hol és milyen módszerekkel igyekeznek a gyakorlatban felszámolni ezeket az egyenlőtlenségeket. Rámutatott:
A konferencián egyébként 4 kontinens 20 országából 160 előadó, kutató vesz részt. A sajtótájékoztatón Sally Hardy, az Egyesült Királyság Regionális Tudományos Társaságának ügyvezető igazgatója kijelentette: arra készülnek, hogy a konferencia keretében létrehozzák társaságuk közép-kelet-európai részlegét.
Mint részletezte: céljuk, hogy kétirányú kommunikációs kapcsolatot építsenek a kutatók és a regionális politikákat alakító közszereplők között.
Közös megegyezéssel megszűnik az MVM Csoport és az E.ON Csoport között 2024. december 16-án megkötött adásvételi megállapodás, amely az E.ON Energie Románia 68 százalékos részesedésének megvásárlására vonatkozott.
A külföldön élő román állampolgárok 2013-tól és 2025 közepéig mintegy 60 milliárd eurót utaltak haza, ami több mint kétszerese a Románia számára elérhető uniós helyreállítási forrásoknak egy friss elemzés szerint.
Nem írják alá szombaton a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur és az Európai Unió kiözötti szabadkereskedelmi egyezményt – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken hajnalban.
Románia Magyarországon át kapcsolódna szorosabban a nyugat-európai villamosenergia-hálózathoz az úgynevezett energetikai autópálya révén.
Összefogás alakult ki Romániában az új genomikai technikákkal (NGT) előállított növények uniós piacra engedésével szemben. A mezőgazdasági érdekvédelem valamennyi jelentős hazai szervezete közös állásfoglalásban tiltakozik a brüsszeli megállapodás ellen.
Kiderült, melyek számítanak a legkeresettebb munkahelyeknek Romániában, és az is, hogy mekkorák a fizetések.
A Bolojan-kabinet szerdán elfogadott sürgősségi ,kormányrendelete szerint a helyi önkormányzatoknak december 31-éig jóvá kell hagyniuk a 2026-ra megállapított adók és illetékek szintjét.
Augusztus és november között csaknem 18 millió lej értékben szabtak ki bírságot az adóellenőrök az alapélelmiszerek árréskorlátozásának megsértése miatt.
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.
Az élelmiszerek értékesítésére és fogyaszthatóságára vonatkozó külön-külön terminusokat kellene feltüntetni a termékeken szakértők szerint. A pontos, többféle megjelölés a címkéken jelentősen hozzájárulhatna az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez.
szóljon hozzá!