A jó ideje fejlesztett nagyváradi repülőtér 2025-ben „történelmi eredményeket” ért el
Fotó: Facebook/Aeroportul Oradea
A nagyváradi repülőtér 2025-ben „történelmi eredményeket” ért el, amelyeket az utasforgalom jelentős, 52 százalékos növekedése, a belföldi és nemzetközi járathálózat bővítése, a cargo szegmens fejlesztése, valamint a saját bevételek megduplázódása fémjelzett – jelentette ki pénteken sajtótájékoztatón Răzvan Horga vezérigazgató.
2026. március 27., 18:402026. március 27., 18:40
A reptérvezető által ismertetett tavalyi jelentés szerint a nagyváradi repülőtér „felgyorsult növekedési szakaszban van, amelyet beruházások, az útvonalak diverzifikálása és a kereslet növekedése táplál”, a „pénzügyi és működési mutatók pedig a regionális pozíció megszilárdulását jelzik, az utasforgalmi és a cargo szegmensben egyaránt bővülési kilátásokkal”.
A Bihar Megyei Tanács alelnöke, Horea Abrudan a repülőtér közösségi jelentőségét hangsúlyozta, mint „Nagyvárad és Bihar megye számára egyaránt nélkülözhetetlen pontét”, mind a polgárok mobilitása, mind az üzleti környezet támogatása szempontjából. „Fontos hangsúlyozni, hogy
A statisztikák azt mutatják, hogy a beruházásokat jól átgondolták, ami továbbra is figyelmünk középpontjában marad, tekintettel azokra az előnyökre, amelyeket a Bihar megyei és a regionális gazdasági fejlődés, valamint a polgárok számára egyaránt hozhatnak” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Horea Abrudan.
Răzvan Horga vezérigazgató elmondta, hogy 2025 „viszonyítási év, emlékezetes mérföldkő volt, a repülőtér történetének legnagyobb nyilvántartott utasforgalmával”. Elmondása szerint
A váradi reptér 2025-ben belföldi járatokat kínált Bukarestbe, amelyeket három légitársaság üzemeltetett; nemzetközi összeköttetéseket fontos csomópontokon, például Varsón és Münchenen keresztül; közvetlen járatokat, többek között Londonba; charterjáratokat, valamint szolgáltatásokat a cargoterminálon.
Míg így 2025-ben a cargoterminálon 7 járatot üzemeltettek, 297 tonna szállított áruval, addig 2026 első hónapjaiban gyors növekedést jegyeztek: februárban 256 tonnát, márciusban pedig megközelítőleg 291 tonnát. „A cargo összetevő rendkívül fontos, mert támogatja a térség vállalatainak kereskedelmi tevékenységét” – hangsúlyozta az igazgató.
A forgalomnövekedés egyik kulcstényezője az volt, hogy diverzifikálódtak a Várad–Bukarest útvonalon működő szolgáltatók, és csökkentek a jegyárak. Ezen az útvonalon így 42 százalékkal nőtt az utasok száma, meghaladva a 117 ezret. Egyre több utas választja a repülőt a közúti közlekedés helyett, az időmegtakarítás és a versenyképesebb költségek miatt „Versenyképes működési helyzetbe jutottunk” – magyarázta Horga, emlékeztetve arra, hogy
A nagyváradi repülőtér nemcsak Bihar megyét szolgálja ki, hanem Románia szomszédos régióit, sőt Magyarország egyes térségeit is, ami kiszélesíti az utasbázist.
Pénzügyi szempontból a nagyváradi repülőtér 2025-ben mintegy 33 millió lejes növekedést könyvelt el az összbevételek terén, amelyek így 56,6 millió lejre emelkedtek, miközben a saját bevételek csaknem megduplázódtak: a 2024-es 5,94 millió lejről 2025-ben 11,6 millió lejre nőttek – ami a bővülő működési tevékenység jele.
A 2026–2029-es időszakra kidolgozott, a megyei tanács elé terjesztett stratégia magában foglalja a cargo infrastruktúra és az üzemeltetési platformok bővítését, egy repülőgép-karbantartó hangár kialakítását, a régi terminál légi közlekedési szolgáltatási övezetté alakítását, valamint kapcsolódó tevékenységek fejlesztését a tervezett tram-train (vasútvillamos) térségében.
Horea Abrudan azt is közölte, hogy már a 2026–2027-es tanévtől engedélyeztetni kívánják a repüléstechnikai technikus szakirányt a nagyváradi Traian Vuia műszaki főgimnáziumban.
Végre „szárnyalni” kezd az alaposan felújított-kibővített, ám az elmúlt időszakban hetente csupán egyetlen menetrend szerinti járatot működtető marosvásárhelyi nemzetközi reptér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!