
2012. augusztus 20., 14:552012. augusztus 20., 14:55
A prefektus hangsúlyozta, a közigazgatási pereket még elődje, György Ervin idejében kezdeményezte a kormányhivatal.
A Kovászna megyei bíróság úgy döntött, hogy a háromszéki önkormányzatnak vissza kell vonnia azt a határozatát, amely szerint kiírják a Székelyföld egységéről szóló népszavazást. A közgyűlés azonban megfellebbezte a döntést. Mint arról beszámoltunk, tavaly a prefektúra a procedúra be nem tartása miatt támadta meg a közigazgatási bíróságon a népszavazás kiírásáról szóló tanácsi határozatot. Bár a kezdeményező Magyar Polgári Párt több ízben javasolta, hogy a határozatot vonják vissza, és a prefektúra kifogásait figyelembe véve fogadják el újra, a megyei tanács úgy döntött, a bíróságon védi meg igazát. A fellebbezés tárgyalására jövő év márciusában kerül sor a brassói táblabíróságon.
Codrin Munteanu prefektus ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Bodok község önkormányzata is megfellebbezte a bírósági döntést, amely kötelezi: tartsa be a kétnyelvű táblákra vonatkozó törvényt. Az év elején Valentin Ionaşcu alprefektus perelte be a bodoki polgármesteri hivatalt, amiért a községben több táblán nem szerepel a román felirat, vagy azt csak a magyar alatt tüntették fel.
Codrin Munteanu hétfőn hangsúlyozta, nem ő kezdeményezte a bírósági eljárást, azonban fényképekkel bizonygatta, hogy Bodokon valóban sérül a kétnyelvűség, a kultúrotthon homlokzatán csak magyar felirat szerepel, a sportcsarnok bejáratánál nagyobb betűkkel, és felül van a magyar felirat, és ugyanezt kifogásolják a községi utakat jelölő táblákon is.
A prefektus szerint felháborító a bodoki fellebbezés, mert abban nem hivatkoznak törvénycikkelyekre, jogszabályokra, hanem különböző kifogásokkal próbálnak kibújni a helyi közigazgatási törvény előírása alól, miszerint a román felirat kötelező és elsőbbséget élvez. A prefektus felolvasta a bodoki fellebbezést, miszerint már nem tudják a román feliratot felül tenni, mert a homlokzaton és a bejárat felett nincs erre elég hely. Ez durva csúfolkodás, véli a prefektus, hangsúlyozva, hogy a közigazgatási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a bírósági határozatnak még a fellebbezés tárgyalása előtt érvényt szerezzen, és valószínű élni fog ezen jogával. Fodor István, Bodok polgármestere korábban lapunknak úgy nyilatkozott, álproblémának tartja a táblaügyet.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.